A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett május 5. és 15. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.

A Századvég és a Forsense havonta végzett közvélemény-kutatásai során 2008 áprilisában mértük az eddigi legalacsonyabb Közérzet Indexet, mely a 100 fokú skálán mindössze 21 pontot mutatott. A kormányválság kirobbanása után egy hónappal csak nagyon enyhe, statisztikai értelemben nem szignifikáns pozitív irányú elmozdulás tapasztalható. Jelenleg 23 ponton áll az index értéke, ez továbbra is a valaha mért második legalacsonyabb érték. A válaszadók alig több mint 2%-a adott közepesnél jobb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, 71% viszont közepesnél rosszabbra értékelte a helyzetet.

A Fidesz szavazói esetében nem történt változás, a múlt hónaphoz hasonlóan most is 14 pont az átlagos pontértékük, az MSZP-szavazók ugyanakkor – talán a politikai helyzet pillanatnyi konszolidálódása eredményeképpen – némi, 4 pontos emelkedést mutatnak (39 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok értékelése átlag feletti (29).

A kormánykoalíció felbomlása továbbra is az első számú téma a hazai közéleti események közt, a válaszadók nagy többsége valamilyen formában a kormányválságot említette arra a kérdésre, hogy mit tart az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményének. Ugyanakkor a politikai aktivitás lanyhulását mutatja, hogy már csupán kb. minden második válaszadó tudott érdemleges választ adni arra a kérdésre, hogy szerinte mi volt az elmúlt hét legfontosabb hazai eseménye. (Egy hónappal korábban még 61% említett legalább egy eseményt). A kormánykoalíció felbomlásán kívül az érettségi, a benzin árának emelkedése és május elseje voltak a leggyakrabban megemlített közéleti események.

2. Pártválasztás

A választói aktivitás gyakorlatilag nem változott április óta, jelenleg a megkérdezettek 60%-a menne el saját állítása szerint biztosan szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. Ez egyben azt is jelenti, hogy a részvételi hajlandóságban a népszavazás után tapasztalt csökkenés megállni látszik. A pártválasztók aránya is stagnál, a megkérdezettek 49%-a nevez meg egy pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. Szintén változatlan a pártválasztásukban bizonytalanok illetve a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya is (21-21%).

A két nagy párt támogatottsága közt az összes megkérdezett körében az elmúlt hónapban mért rekordkülönbség (22 százalékpont) némileg mérséklődött májusra, de a Fidesz támogatottsága (30%) így is magasabb az elmúlt hónapok átlagánál, az MSZP pedig hárompontos emelkedés után is az összes választásra jogosult 13%-ának a támogatását tudhatja magáénak. A jelenlegi adatok a két nagy párt esetében gyakorlatilag megegyeznek a két hónappal ezelőtt, azaz a kormányválság előtt tapasztaltakkal. Az MDF támogatottsága 4%, az SZDSZ-é pedig mindössze 1%-ot tesz ki a teljes megkérdezetti körben. A volt koalíciós pártok együttesen 14%-os támogatással rendelkeznek, ami megfelel a korábbi hónapokban mért értékeknek, a szavazók arányán belül azonban az MSZP javára történt egy pozitív átrendeződés. Ez következhet abból, hogy az SZDSZ korábbi szavazóinak egy része, elsősorban kormánypárti szavazónak számít, és az SZDSZ koalícióból történő kiválása után, inkább az MSZP-t támogatná szavazatával. Ahhoz, hogy a fenti hipotézist biztosan igazolható legyen, további hónapok adataival kell majd rendelkeznünk.

A biztos szavazó és pártot is választók köre sem változott jelentős mértékben az elmúlt hónap óta, májusban az összes válaszadó 39%-a volt ebbe a kategóriába sorolható. E csoporton belül jelentősebb mértékű a csökkenés a két párt tábora között, a Fideszre 65%-uk szavazna most vasárnap (-4 százalékpont), az MSZP-re pedig 26% (+7 százalékpont). A két kisebb parlamenti párt közül az MDF támogatottsága jelenleg is 5%, az SZDSZ-é viszont szignifikánsan csökkent, a múlt havi 4% után most csupán 1%.

Májusi felmérésünk során a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeztünk, azaz hogy a választott párton kívül melyikre szavazna még a megkérdezett. A pártválasztók többsége (57%) kimondottan nem rendelkezik másodlagos preferenciával, nem szavazna másik pártra. A pártválasztók mindössze egyharmada mondott még egy pártot, közülük kiemelkedik az MDF (11%), a második helyen pedig a KDNP áll (8%). A nagy pártok közül a Fidesz 5%, az MSZP pedig 3% számára jelent második megoldást.

A KDNP-t kizárólag Fidesz-szavazók említették második választásként, az MDF pedig az MSZP szavazói körében a legnépszerűbb, 15%-uk választaná ezt a pártot, ha nem a szocialistákra szavazna.

Kutatásunkban arra is rákérdeztünk, hogy mely pártra nem szavaznának semmiképp válaszadóink. Az MSZP a leginkább elutasított párt, a megkérdezettek 35%-a biztosan nem adná rá voksát. A Fideszt (19%) az SZDSZ is megelőzi elutasítás tekintetében (22%). Érdekesség, hogy a szélsőséges pártok közül a korábban sokáig az elutasítottsági listát vezető MIÉP-et is csupán 6% említette, a többit pedig még kevesebben. Ez azt mutatja, hogy a szélsőséges pártok nem, vagy alig vannak a köztudatban, s jelenleg nem játszanak fajsúlyos szerepet a magyar politikai közéletben.

3. Politikai attitűdök, preferenciák

A pártpreferenciákhoz hasonlóan a kormány és az ellenzék megítélése közti olló is valamelyest összébb zárult. A megkérdezettek 69%-a ítéli meg negatívan a kormány tevékenységét (-2%), és 53% az ellenzékét (+3 százalékpont).

A mindkét oldallal elégedetlenek aránya némiképp emelkedett áprilishoz viszonyítva (32%), míg a csak a kormánnyal elégedetleneké jelentős mértékben, 7 százalékponttal csökkent (36%), a csak az ellenzéket elmarasztalóké pedig nem változott (20%) Az MSZP szavazói immár stabilan nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával, mint a Fidesz szimpatizánsai.

A megkérdezettek relatív többsége (49%) továbbra is támogatná a kormány leváltását, de ez egyben 6 százalékpontos csökkenést is jelent a kormányváltók áprilisi táborához képest. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor csak némileg nőtt a kormányt megtartani szándékozók aránya (30%). A Fidesz szavazóin túl a bizonytalan vagy ismeretlen pártválasztásúak közt is a kormányváltást pártolók vannak többen, bár ezen a két csoporton belül csak 6-7 százalékpontnyi a különbség a kormány mellett kiállókhoz képest.

A kormányváltó hangulat érzékelésében némi csökkenés volt tapasztalható áprilishoz képest mindkét politikai oldal vonatkozásában: a megkérdezettek 52% szerint vannak közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók többen (-6 százalékpont), s 16% szerint annak ellenzői (-3 százalékpont).

A Fidesz támogatottságának enyhe csökkenése látszik abban az esetben, ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése). A legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opció együttes támogatottsága jelenleg 30% a teljes mintán belül (-3 százalékpont április óta). Ugyanakkor az MSZP-nek kedvező két kategória valamelyikét együttesen választók aránya (21%) is némileg csökkent. A nem létező ötödik lehetőség, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottsága változatlanul kb. egyharmados.

A múlt hónaphoz képest öt százalékponttal csökkent a teljes mintán belül azok aránya, akik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére (36%), míg Gyurcsány Ferencet továbbra is 24% tartja alkalmasabbnak.

Egy másik szempont, a kockázat felől vizsgálva is enyhén csökkent a kormány és az ellenzék támogatottsága közötti különbség. A kormány hatalmon maradását a megkérdezettek 42%-a tartja kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából (-3 százalékpont), az ellenzék hatalomra jutását pedig 25% (-1 százalékpont).

4. Kormányválság

Májusi felmérésünkben két olyan kérdés szerepelt, amely kifejezetten a kormányváltásra vonatkozik, és előző kutatásunkban is szerepelt.

A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül májusban is az előrehozott választások támogatottsága a legnagyobb, s növekedett is április óta. A felmérés adatai szerint a válaszadók 49%-a választaná ezt az opciót (+6 százalékpont az előző havi eredményhez képest). A második leggyakrabban javasolt megoldás a kisebbségi kormányzás (15%, +5 százalékpont). Az SZDSZ visszakozását és az eredeti koalíció helyreállítását 12% pártolná (-3 százalékpont), míg a Gyurcsány Ferenc leváltását tartalmazó lehetőségek támogatottsága meglehetősen csekély, akár koalícióban kormányozna tovább utána az MSZP (6%), akár kisebbségben (4%).

Feltehetőleg a kisebbségi kormányzás kezdeti eredményességének tulajdonítható, hogy csökkent azok aránya, akik szerint nem lesz képes a 2010-es választásokig önállóan kormányozni az MSZP, bár továbbra is a szkeptikusok vannak többen (48%, -6 százalékpont) azokkal szemben, akik szerint ki fog tartani a kisebbségi kormányzás 2010-ig.