A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjának keretében kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008 június 11. és 13. között, melynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,3 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
Az alábbiakban az SZDSZ tisztújító kongresszusával kapcsolatos kérdések eredményeit ismertetjük.
SZDSZ-elnökválasztás
A megkérdezettek 78%-a hallott arról, hogy a közelmúltban elnökválasztó kongresszust tartott a Szabad Demokraták Szövetsége. Akik hallottak a tisztújító kongresszusról, azok 88%-a helyesen válaszolt arra a kérdésre, hogy kit választott elnökül az SZDSZ. (A többiek nem tudtak válaszolni, míg helytelen válasz mindössze egy született).
A megkérdezettek 39%-a várja a szavazótábor növekedését az új elnöktől – igaz, nagy többségük csak kis mértékű emelkedést prognosztizál – 36% szerint nem fog változni az SZDSZ szavazótábora, míg 6% csökkenést jósol (19% nem vállalkozott becslésre). Összehasonlításképpen tavaly áprilisban, amikor Kóka Jánost választotta elnökül az SZDSZ, a válaszadóknak mindössze mintegy negyede várt növekedést, míg közel 40%-a stagnálást, kb. egy hatoda pedig csökkenést. Az is igaz ugyanakkor, hogy az SZDSZ támogatottsága akkoriban magasabb volt a mostani elnökválasztást megelőző 1%-os szintnél (a biztos szavazó pártválasztók esetében az 5%-os parlamenti küszöb közelében volt). Érdekes módon a támogatottság változására vonatkozó jóslások nem csak szocio-demográfiai karakterisztikát nem mutatnak, de a két nagy párt szavazói közt sincs jelentős eltérés a kérdés megítélésében: mindkét tábor relatív többsége a támogatottság enyhe növekedését várja az új elnöktől.
Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az SZDSZ új elnökével miként változik a párt viszonya az MSZP politikájához képest. A megkérdezettek 22%-a vár közeledést az MSZP-hez, 37% a jelenlegi távolság megtartását, 18% pedig távolodást (23% pedig nem nyilvánított véleményt). Tavaly áprilisban, Kóka János elnökké választása után kb. ugyanannyian vártak inkább közeledést (39%) illetve az akkori távolság tartását (35%), s mindösszesen 8% vélte úgy, hogy távolabb fog kerülni az SZDSZ az MSZP politikájától Kóka János vezetése alatt. Fodor Gábor esetében tehát erősebb a távolságtartás vélekedése, mint Kóka János esetében volt.
A 40 év alattiak az átlagosnál nagyobb arányban várnak távolodást az MSZP-től. A Fidesz-szavazók közt a jelenlegi távolság (40%) illetve a távolodás (26%) a leggyakoribb válasz, az MSZP-sek több mint fele (55%) viszont közeledést vár az új elnöktől.
A kérdezettek többsége (54%) egyértelműen, vagy inkább helyeselné, ha az SZDSZ programjával a jobboldali szavazókat is megszólítaná. Az ellenzők tábora alig több mint feleakkora (28%), s e kérdésben is relatíve sok (18%) a véleménnyel nem rendelkezők aránya. A helyeslők aránya megint csak a 40 év alattiak esetében átlagon felüli, az ellenzőké pedig a férfiak, a 60 év felettiek és a budapestiek esetében. Újfent az a ritka helyzet áll fenn, hogy az MSZP és a Fidesz szavazóinak többsége (58 ill. 56%-uk) azonos véleményen van: támogatnák az SZDSZ jobbra nyitását.
Kevésbé egyértelmű a kép, ha a kérdés úgy hangzik, hogy azt helyeselné-e, ha az új elnökkel az SZDSZ politikája közelebb kerülne a Fideszéhez. A megkérdezettek 42%-a inkább helyeselné, 39%-a viszont inkább ellenezné ezt a változást. A férfiak és a 60 év felettiek megint csak inkább ellenzik ezt az ötletet, s ez esetben már a két nagy párt szavazótábora is ellentétes véleményen van: a Fidesz szavazóinak 60%-a inkább helyeselné, ha az SZDSZ politikája közeledne a Fideszéhez, az MSZP szavazóinak 75%-a viszont inkább ellenezné azt.
Végezetül az áprilisi felmérésünkhöz hasonlóan most is feltettük azt a kérdést, hogy változott-e a megkérdezettek véleménye az SZDSZ-ről az elmúlt hónapok történései hatására, és ha igen, milyen irányban. A kérdezettek 60%-ának nem változott a véleménye, 19%-nak romlott, 13%-nak pedig javult. Ez alapján a kérdés alapján is azt mondhatjuk, hogy javult az SZDSZ megítélése az áprilisi mélypont óta, hiszen akkor még az összes megkérdezett 35%-a válaszolt úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben romlott az SZDSZ-ről alkotott véleménye, javulásról pedig mindössze 6% számolt be. A szocio-demográfiai csoportok közül a 60 év felettiek és a megyeszékhelyeken élők esetében volt valamelyest átlagon felüli a romló véleményről beszámolók aránya. A Fidesz-tábor esetében is a változatlanság a tipikus (62%), de a javuló vélemény az átlagosnál gyakoribb a körükben (19%), ugyanakkor az MSZP-szavazók abszolút többsége (53%) számára romlott az SZDSZ-ről alkotott kép. A pártválasztásukban bizonytalanok válaszainak megoszlása hasonlít a teljes válaszadói köréhez, bár valamivel kevesebben számoltak be javulásról.
Koalíció vagy kisebbségi kormány? /font>
Az SZDSZ kilépése a kormánykoalícióból továbbra is erősen megosztja a közvéleményt, ugyanakkor ma már – szemben az áprilisi helyzettel – a döntést támogatók vannak többen. A megkérdezettek 47%-a támogatja inkább vagy teljes mértékben az SZDSZ kilépését, míg 33% ellenzi azt, 20% pedig nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben. Átlagon felüli a támogatottsága a kilépésnek a 40 év alattiak és a férfiak körében. A Fidesz-szavazók 72%-a ért inkább vagy teljes mértékben egyet az SZDSZ lépésével (áprilisban 60% volt ez az arány), a szocialista szavazók viszont hasonlóan magas arányban (74%) ellenzik – ez az érték szintén emelkedést mutat az áprilisi kétharmados arányhoz képest.
Közel minden második megkérdezett (47%) úgy gondolja, hogy hosszú távon inkább rontja az SZDSZ választási esélyeit a koalícióból történt kilépés, s csak 30% van ezzel ellentétes véleményen, a megkérdezettek több mint 20%-a pedig nem tudott véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben. Ugyanakkor ez a kép kedvezőbb az SZDSZ számára, mint ahogyan az a koalíciós válság kirobbanásakor festett. Áprilisban még a megkérdezettek közel kétharmada vélte úgy, hogy a kilépés hosszabb távon rontja a szabad demokraták választási esélyeit. A Fidesz-szavazók relatív többsége (47%) szerint a kilépés javítja az SZDSZ esélyeit, ugyanakkor a potenciális szavazó bizonytalan pártpreferenciájúak esetében az ezzel ellentétes vélemények vannak többségben.
A jelenlegi helyzet fonákságát mi sem mutatja jobban, mint hogy tízből három megkérdezett nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy akkor ellenzéki párt lett-e az SZDSZ-ből, vagy a kormány külső támogatója maradt-e. Alig több mint 10% látja az SZDSZ-t ellenzéki szerepben, míg 58% szerint a párt külső támogatója a kormánynak. A Fidesz szavazói az átlagosnál valamivel nagyobb arányban (16%) látják ellenzéki szerepben az SZDSZ-t, az MSZP-sek körében viszont a „külső támogató” válasz jóval gyakoribb (69%).
