Az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeinek választói visszaidézésekor jól látszik a kormányválság okozta felfokozott politikai hangulat lecsengése (amiben a nyári politikai szünet beköszönte is bizonyára szerepet játszik). Egyetlen olyan esemény történt a kutatást megelőző héten, amelyet a megkérdezettek legalább 10%-a egybehangzóan megemlített, ez az SZDSZ elnökválasztása (14%). A második helyen már csupán feleannyi említéssel az időjárás jelenségei, elsődlegesen a viharkárok álltak. Minden más eseményt a megkérdezettek legfeljebb 3%-a említette. A közélet eseménytelenségének ékes példája, hogy tízből hat megkérdezette egyetlen fontosabb hazai eseményt sem tudott megemlíteni.

Pártválasztás, részvételi aktivitás

A választói aktivitásban alig tapasztalni változást az elmúlt hónapban. Jelenleg a megkérdezettek 58%-a menne el saját állítása szerint biztosan szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. Ez az érték mindössze 2 százalékponttal alacsonyabb a múlt havi adatnál. Valamivel nagyobb mértékben (4 százalékponttal) csökkent a pártválasztók aránya: júniusi felmérésünk tanúsága szerint a megkérdezettek 45%-a nevez meg egy pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. Ugyanakkor némileg emelkedett a pártválasztásukban bizonytalanok (+4 százalékpont) illetve a pártpreferenciájukat eltitkolók (+1 százalékpont) együttes aránya (47%).

Tovább folytatódott a két nagy párt támogatottsága közti különbség csökkenése. Míg májusban még 17 százalékponttal vezetett a Fidesz, addig júniusra 11%-ra csökkent ez a különbség. A változás elsődlegesen a Fidesz táborának jelentős, 5 százalékpontos csökkenésére vezethető vissza (30%-ról a jelenlegi 25%-ra), emellett az MSZP támogatottsága hibahatáron belül emelkedett 13%-ról 14%-ra májushoz képest. A Fidesz jelenlegi 25%-os támogatottsága azon a 25-30%-os sávon belül van, amelyben gyakorlatilag 2006 nyara óta folyamatosan található, az MSZP pedig még mindig nagyon távol van a 2006 nyara óta gyakorlatilag elérhetetlen 20%-hoz.

Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF 2%-on áll. Ez kis mértékű felfelé történő elmozdulást jelent a szabad demokraták számára az elnökválasztás után. A biztos szavazó és pártot is választó személyek köre enyhén csökkent az elmúlt hónap óta, jelenleg az összes válaszadó 36%-a volt ebbe a kategóriába sorolható. E csoporton belül csak kisebb mértékű a csökkenés a két párt tábora között, a Fideszre 63%-uk szavazna most vasárnap (-2 százalékpont), az MSZP-re pedig 27% (+1 százalékpont). Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes megkérdezett körében megfigyelt különbségmérséklődés nagyobb részt a kevésbé biztos preferenciával rendelkezőket, a holdudvar „külső peremét” érintette. A két kisebb parlamenti párt közül az MDF támogatottsága továbbra is 5%, az SZDSZ-é viszont emelkedett, jelenleg 3%.

Politikai attitűdök, preferenciák

A pártpreferenciákhoz hasonlóan a politikai attitűdökre, preferenciákra vonatkozó egyéb kérdések is a két politikai oldal támogatottsága közti különbség mérséklődését mutatják. Ennek megfelelően a kormány és az ellenzék megítélése közti különbség csökkenése is tovább folytatódott. Júniusban a megkérdezettek 63%-a ítélte meg negatívan a kormány tevékenységét (-6%), és 56% az ellenzékét (+3 százalékpont). A mindkét oldallal elégedetlenek aránya alig csökkent az elmúlt hónapban (30%), míg a csak a kormánnyal elégedetleneké 3 százalékponttal csökkent (33%), a csak az ellenzéket elmarasztalóké viszont 6 százalékponttal emelkedett (26%). Hosszabb idő után újra valamivel nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával a Fidesz szimpatizánsai (17%), mint az MSZP-szavazók (15%).

A megkérdezettek relatív többsége (45%) továbbra is támogatná a kormány leváltását, de ez egyben 4 százalékpontos csökkenést is jelent a kormányváltók májusi táborához képest, s 10 százalékpontos csökkenést április óta. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor 5%-kal nőtt a kormányt megtartani szándékozók aránya (35%). Szintén változás a múlt hónaphoz képest, hogy a bizonytalan pártválasztásúak körében immár azonos (37-37%-os) a támogatottsága mindkét opciónak.A politikai hangulat érzékelése némileg lassabban követi a tényleges folyamatokat: a megkérdezettek 53% szerint vannak közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók többen (+1százalékpont), s 21% szerint annak ellenzői (+5 százalékpont).

Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor a korábbi eredményekhez képest két fontos változást tapasztalni. Egyfelől itt is csökkent a két párt támogatottsága közti eltérés: a legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opció együttes támogatottsága jelenleg 27% a teljes mintán belül (-3 százalékpont április óta), ugyanakkor az MSZP-nek kedvező két kategória valamelyikét együttesen választók aránya 25% (+4 százalékpont). A másik jelentős változás a nem létező ötödik lehetőség, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottságának emelkedése. A júniusi felmérésben a kérdezettek 38%-a választotta volna ezt az opciót, ami jól kifejezi a meghatározó politikai erőkkel való elégedetlenség mértékét.

Áprilisban 17, májusban 12 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. A Fidesz elnökét 32% tekinti alkalmasabbnak, a kormányfőt pedig 29%. A változás egyaránt érinti Orbán Viktort (-4 százalékpont) és Gyurcsány Ferencet is (+5 százalékpont). Egy harmadik, közel ekkora csoport (28%) szerint ugyanakkor a két politikus közül egyik sem alkalmas a posztra.Egy másik szempont, a kockázat felől vizsgálva is tovább csökkent a kormány és az ellenzék támogatottsága közötti különbség. A kormány hatalmon maradását a megkérdezettek 39%-a tartja kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából (-3 százalékpont május óta), az ellenzék hatalomra jutását pedig 27% (+2 százalékpont).

Kormányválság

Júniusi felmérésünkben – a korábbi hónapokhoz hasonlóan – két olyan kérdés is szerepelt, mely a korábbi kormányválsággal kapcsolatos. A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül a válaszadók relatív többsége, 44 százaléka (-5%) támogatná az előrehozott választásokat. A koalíció helyreállítása és a Gyurcsány Ferenc vezette kisebbségi kormányzás ugyanakkora, 14 -14%-os támogatottságot tudhat maga mögött, míg a Gyurcsány Ferenc nélküli kisebbségi kormányzást, és a nélküle helyreálló koalíciót 6-6% támogatná. Így összességében a válaszolók 40%-a támogatja, hogy valamilyen formában az MSZP vezette kormány maradjon 2010-ig. Relatív többségbe kerültek azok (46%), akik szerint az MSZP képes 2010-ig kisebbségben kormányozni. A szkeptikusok aránya 43%-ra esett vissza (-5% májushoz képest).

A kutatás módszertana

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. június 11. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.