A Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2006. október 24-27. között, melynek során összesen 522 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatosan. A mintavétel alapjául a vezetékes telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó véletlen hibát négy szempontú súlyozással korrigáltuk, amely alapján válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,3 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit, alapmegoszlásait ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik, ott összehasonlítást teszünk a legutóbbi, egy héttel korábban végzett vizsgálatunk eredményeivel is.
Általános közérzet
A lakosság általános közérzetét jól tükrözi, hogy az ország helyzetének átlagos megítélése („Ön szerint hogyan mennek a dolgok az országban”) egy 100 fokú skálára átszámítva 28 pontnak felel meg. Ez nem különbözik jelentősen az október 23-ai eseményeket megelőzően mért 27 pontos értéktől.Az ötfokú értékelő skálán a megkérdezetteknek mindössze 4%-a adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot, míg 61% közepesnél rosszabb értékelést adott. E kérdés esetében hagyományosan jelentős az eltérés a nagy pártok szavazóinak értékelése között, most sincs másként. Az MSZP szimpatizánsainak átlagos pontértéke 44 pont, míg a Fidesz szavazói átlagosan mindössze 16 pontot adtak. A pártválasztásukban bizonytalanok értékelése a teljes lakosságéhoz közeli (27 pont).
Politikai preferenciák
Az elmúlt hetekben, a miniszterelnök balatonöszödi beszéde kapcsán kirobbant botrány után folyamatosan emelkedett a lakosság politikai aktivitása. Az elmúlt héten végzett felmérésben a megkérdezettek 72%-a állította, hogy biztosan elmenne szavazni, ha most vasárnap választásokat rendeznének. Ezzel szemben a mostani felmérés eredményeiben visszaesés mutatkozik, mindössze 65% sorolta magát most a biztos szavazók közé.
Ebben a csökkenésben feltehetőleg közrejátszanak az október 23-ai zavargások, melyek erősíthették a politikával szemben általánosan meglévő ellenérzéseket. Az elmúlt hetekben kb. 8 százalékponton stabilizálódott a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben a teljes lakosságon belüli támogatottság tekintetében. A mostani felmérés ennek a különbségnek a kis mértékű csökkenéséről tanúskodik, jelenleg az összes megkérdezett 30%-a szavazna a Fideszre és 25% az MSZP-re. A következő hetek kérdése, hogy a forradalom évfordulóján történt események milyen mélyebb hatással lesznek a politikai preferenciákra, de áttörésszerű változásról egyelőre nem beszélhetünk. Az elmúlt hetekhez hasonlóan továbbra is magas az ismeretlen preferenciájúak aránya, 10% nem tudja, 14% pedig nem mondja meg, mely pártot választaná most vasárnap.A csökkenő politikai aktivitás hatására 7 százalékponttal csökkent a biztos szavazó párválasztók aránya is, jelenleg a megkérdezettek 47%-a sorolható ebbe a kategóriába. E csoporton belül 52%-os a Fidesz támogatottsága és 39% az MSZP-é. A legnagyobb ellenzéki párt esetében ez nem jelent változást a múlt heti adathoz lépest, míg az MSZP esetében 3 százalékponttal – nem szignifikánsan – emelkedett a támogatók aránya. A felmérés szerint a kisebb pártok egyike sem kerülne be a parlamentbe, ha most vasárnap választásokat rendeznének. A biztos szavazó pártválasztók 3%-a szavazna az MDF-re és mindössze 1% az SZDSZ-re.
A választási esélyek megítélésében nagyobb eltérés mutatkozik a két nagy párt között, a válaszadók 44%-a szerint a Fidesz nyerne, s mindössze 17% véli úgy, hogy az MSZP lenne a választások esélyese, ha a most hétvégén tartanák.
Kormány és ellenzék
A kormány és az ellenzék tevékenységét is a megkérdezetek többsége negatívan ítéli meg. A kormány esetében 57%, az ellenzék esetében pedig 58% ad negatív értékelést, ami azt jelenti, hogy az elmúlt hét viharos belpolitikai eseményei sem érintették érezhetően a két oldal megítélését. Természetesen ennek a kérdésnek az értékelését is erősen befolyásolják az egyéni pártszimpátiák, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy mind a Fidesz, mind az MSZP szavazóinak többsége (65 ill. 61%) „inkább pozitívan” ítéli meg a saját oldal tevékenységét, s csak egy kisebb részük (17 ill. 23%) értékel „egyértelműen pozitívan”. A bizonytalan pártválasztásúak mind a kormány, mind az ellenzék esetében az átlagosnál nagyobb arányban adnak negatív értékelést, s e választói csoporton belül valamivel nagyobb az elutasítottsága az ellenzék munkájának (76%), mint a kormányénak (63%).
A kiszivárgott balatonöszödi beszéd óta a politikai közbeszéd legfontosabb kérdése, hogy le kell-e mondania a miniszterelnöknek. Az elmúlt héthez hasonlóan most is több oldalról igyekeztünk körbejárni ezt a kérdést, s a válaszok alapján úgy tűnik, folytatódik, sőt talán mélyül az az ellentét, amely a jelenlegi helyzet megítélésében mutatkozik. Általában elmondható, hogy ha a két alternatíva, amit felkínálunk, a jelenlegi kormányról és a jelenlegi ellenzékről szól, akkor – a pártpreferenciákban mutatkozó tendenciák ellenére – valamivel többen állnak a kormány mellett, mint az ellenzék oldalán. Ennek oka az, hogy az ismeretlen (bizonytalan vagy titkolózó) pártpreferenciájúak ezekben a kérdésekben gyakrabban állnak a kormány oldalára. Ugyanakkor ha csak Gyurcsány Ferenc jövőjére vonatkozóak kérdezünk, akkor enyhe többségben vannak azok, akik a távozást pártolják.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne a jobb, ha a mostani kormány folytatná amit elkezdett, vagy az lenne a jobb, ha kormányváltás következne, a megkérdezettek 49%-a válaszolt úgy, hogy a jelenlegi kormány további kormányzása volna a jobb megoldás, míg 40% szeretne kormányváltást. Ha úgy fogalmazzuk meg a kérdést, hogy minek van nagyobb kockázata: ha a jelenlegi kormány maradna hatalmon, vagy ha az ellenzék kerülne hatalomra, akkor 47% van a mostani kormány folytatása mellett és csupán 34% voksol az ellenzék hatalomra kerülésére. Ez utóbbi kérdés esetében a bizonytalan pártválasztásúak több mint kétszer akkora arányban ítélik kockázatosabbnak az ellenzék hatalomra kerülését (48%), mint a mostani kormány folytatását (22%).
Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor közül újfent – a korábbi hónapokhoz hasonlóan – a jelenlegi miniszterelnököt tartják többen alkalmasabbnak a kormányfői posztra, 41% támogatja Gyurcsányt, 33% pedig Orbánt, míg egy héttel korábban még 38-38% volt a két politikus támogatottsága. A bizonytalan pártválasztásúak körében uralkodó vélemény szerint egyikük sem alkalmas (47% véli így), míg akik tudnak választani a két politikus közül, azok közt közel háromszorosa a jelenlegi miniszterelnök támogatottsága (30%) Orbán Viktorénak (11%).
A jelenlegi politikai patthelyzetet jól jellemzi, hogy az előző eredmény ellenére a megkérdezettek 52%-a inkább vagy teljes mértékben egyetért azzal az állítással, miszerint a jelenlegi helyzetben Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania, míg 45% nem ért ezzel egyet. A pártválasztásukban bizonytalanok a teljes mintáéhoz hasonló arányban (54%) pártolnák a miniszterelnök távozását.
Ha a bizalmi szavazás eredményével összekötve tesszük fel a távozás szükségességére vonatkozó kérdést, akkor – az elmúlt hetek eredményeihez hasonlóan – gyakorlatilag nincs eltérés azok arányában. akik szerint Gyurcsány Ferenc teljes joggal a marad a kormány élén, hiszen bizalmat kapott az Országgyűléstől (47%), illetve akik szerint a bizalmi szavazás eredményétől függetlenül le kellene mondania (49%).
A politikai közhangulat érzékelésében erősebben van jelen a kormányváltás követelése, mint a kormány megtartásáé. A megkérdezettek 49%-a szerint szűkebb környezetükben, lakóhelyükön azok vannak többségben, akik a jelenlegi kormány leváltását akarják inkább, s 33% szerint azok, akik a kormány megtartását szeretnék. Ugyanakkor a percepciót is erősen meghatározza a személyes pártszimpátia, hiszen míg a fideszesek 82%-a tapasztal kormányváltó hangulatot, addig az MSZP szavazóinak 73% az ellenkezőjéről számol be. Az elmúlt héthez viszonyítva pedig csökkent a két vélemény támogatottsága közti különbség, mivel akkor 52% szerint volt a többség a kormányváltás mellett és csupán 23% a maradás mellett.
Október 23.
Az október 23-ai ünnepségekkel párhuzamosan Budapesten zajló utcai harcok megítélése élesen megoszlik a politikai törésvonalak mentén. A véleménykérdések alapján a Fidesz és az MSZP szavazói minden kérdésben szögesen ellenkező állásponton vannak, míg a bizonytalan és ismeretlen pártpreferenciájú szavazók véleményei a kormányoldaléhoz állnak közelebb, azaz összességében inkább elítélik a tüntetéseket és inkább egyetértenek a rendőri fellépéssel.
Az október 23-ai állami megemlékezéseket a megkérdezettek 83%-a látta saját bevallása szerint. Az ünnepségsorozatot a megkérdezettek valamivel kevesebb mint fele tartotta méltónak a forradalom 50. évfordulójához, 52% viszont inkább ezzel ellentétes állásponton volt. Noha a kérdés egyértelműen magukra az ünnepségekre vonatkozott, feltehetőleg voltak, akik ezt egybe vették a zavargásokkal, hiszen a kormánypárti szavazók 40% szerint is méltatlan volt az ünnepségsorozat.
A Fidesz és a KDNP külön ünnepségét a megkérdezettek 50%-a látta részben, vagy egészében. A megkérdezettek egyharmada értett egyet azzal, hogy a két ellenzéki párt külön ünnepelt, közel kétszer annyian viszont ellenezték ezt a lépést. Maguknak a Fidesz-szavazóknak is egy nem elhanyagolható kisebbsége (30%) a külön ünneplés ellen foglalt állást, a többi szavazói csoport mindegyikében pedig az „egyáltalán nem értek egyet” választ adta a megkérdezettek több mint fele.
A Fidesz-gyűlés helyszínválasztását – főleg a vidékiek közül – sokan nem tudták megítélni. Akik mégis, azok kétharmada szerint inkább vagy egyáltalán nem volt megfelelő helyszín a budapesti Astoria. Ebben természetesen közrejátszik az is, hogy utólag már ismert a nagygyűlésen részt vevők és a tüntetők összekeveredése. Az előző kérdéshez hasonló a helyzet: a Fidesz szavazóinak többsége (mintegy kétharmada) megfelelőnek vagy ideálisnak minősítette a helyszínt, az összes többi pártválasztás szerinti csoport pedig inkább alkalmatlannak tartotta. A pártválasztásukban bizonytalanok a teljes lakossági aránynál is nagyobb mértékben voltak azon az állásponton, hogy az Astoria nem a legszerencsésebb helyszín volt.
A kérdezettek 95%-a hallott az ünnepségeken kívüli más eseményekről is, 92% figyelemmel is kísérte azokat. A többség (83%) forrásként a televíziót említette, míg 2,7% személyesen is jelen volt saját állítása szerint. Mivel a minta a teljes felnőtt magyar lakosságot reprezentálja, ez az arányszám azt jelenti, hogy saját bevallása szerint kb. 115-325 ezer ember volt jelen Budapest utcáin a zavargások és a Fidesz-nagygyűlés idején (a minta viszonylag kis mérete nem tesz lehetővé ennél pontosabb becslést).
A TV-nézők általában több televízión is figyelemmel kísérték az eseményekről szóló híradásokat, így lehetséges, hogy kb. ugyanannyian, 45-47% látta az MTV-n, valamint az RTL Klubon és a TV2-n. A Hír TV-t 36% figyelte.
A Kossuth tér hétfő hajnali kiürítésével a válaszadók 64%-a egyetértett, e kérdésben megint magukra maradnak a Fidesz szavazói azzal a nézetükkel, akik pontosan ugyanekkora arányban nem értenek egyet a tér megtisztításával. Akik nem tudják, mely pártra szavaznának, azok 71%-a támogatja a Kossuth tér kiürítését.
Erősen megosztja a válaszadókat az a kérdés, hogy a tüntetők támadtak-e, vagy a rendőrség provokálta ki az összecsapásokat. 24% van előbbi nézeten, 41% utóbbin, 21% szerint pedig mindkét ok közrejátszott. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megkérdezettek közel fele szerint – ha nem is feltétlenül kizárólagosan, de – a rendőrség viselkedése (is) közrejátszott a zavargások eszkalálódásában. A Fidesz szavazóinak valamivel több mint fele egyértelműen a rendőrséget hibáztatja, az MSZP-sek 86%-a pedig a tűntetőket. A rendőrségi intézkedések szakszerűségével kapcsolatos álláspontok is erősen megosztottak: 50% szerint szakszerű volt a beavatkozás, 40% viszont úgy véli, hogy inkább szakszerűtlenek voltak a kényszerítő intézkedések. A pártpreferencia ez esetben is erőteljesen meghatározza a véleményeket, hiszen a fideszesek 77%-a a rendőri intézkedéseket hibáztatja, az MSZP-sek 90%-a szerint viszont szakszerű volt a rendőri fellépés.
A rendőri fellépés intenzitásának megítélése még élesebb különbségeket mutat: 46% véli úgy, hogy túlságosan durva volt, 45% szerint éppen megfelelően léptek fel a rendőrök, 5% pedig éppenséggel túlságosan enyhének tartotta azt. Míg a Fidesz-szavazók 84%-a a durva rendőri fellépést hangsúlyozta, addig az MSZP-sek 82%-a szerint az épp megfelelő volt. A 23-ai zavargások egyik fő kérdése, hogy vajon tudatosan terelték-e a rendőrök a Fidesz-gyűlés felé az erőszakos tüntetőket, vagy nem. A megkérdezettek 50%-a szerint ez a rendőri eljárás nem volt szándékos, s mindössze 30% van azon a véleményen, hogy a rendőrség szándékosan kívánta összekeverni a két csoportot. A pártpreferencia szerinti megoszlás a korábbiakhoz hasonló, miként az is, hogy a bizonytalan pártválasztásúak relatív többsége is a rendőrség álláspontját hiszi el.
Külön-külön rákérdeztünk arra, hogy kit mekkora felelősség terhel a kialakult helyzetben. A kormányt és az ellenzéket gyakorlatilag egyforma mértékben (49 ill. 47%) hibáztatják a kérdezettek. Az értékelések átlagát egy 100-as skálára kivetítve Gyurcsány Ferenc és a tüntetők kapták a legmagasabb pontértéket, azaz az ő felelősségüket értékelik a legnagyobbra a megkérdezettek. A kormánypártok felelősségét 64 pontra értékelték, de az ellenzék és Orbán Viktor pontértéke sem sokkal alacsonyabb (61-61 pont). A rendőrség felelősségének átlagos megítélése közepes (48 pont), míg a felsoroltak közül egyedül a köztársasági elnök felelősségét értékelik közepesnél alacsonyabbra (41 pont).
Erősen megoszlanak a nézetek arról, hogy az október 23-ai zavargások szolgálják-e valamely párt érdekeit. A relatíve leggyakoribb válasz szerint egyik párt érdekét sem szolgálják (35%), 27% szerint a Fideszét, 6% szerint általában az ellenzéki pártokét, míg csupán 14% véli úgy, hogy az MSZP érdekeit támogatnák ezek az események, s 4% említette általában a kormánypártokat.
Népszavazás
A megkérdezettek 85%-a hallott Orbán Viktor bejelentéséről, miszerint népszavazást fognak kezdeményezni különböző, reformokat érintő kérdésekben. Az emberek két témakörre emlékeznek leggyakrabban a népszavazás kérdései közül: az egészségügyre és a tanügyre (55% illetve 49%). A nyugdíjak kérdéskörére a kérdezettek egyharmada emlékezett, a földkérdésre pedig egynegyedük.
A Fidesz által feltenni szándékozott kérdések mindegyikével a megkérdezettek többsége inkább vagy teljesen egyetért. 80% feletti a támogatottsága annak, hogy a családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén; hogy a háziorvosi, fogászati és a járóbeteg-ellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni, és hogy az országgyűlés törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjainak a felelősségét a költségvetési hiány túllépéséért. A relatíve legalacsonyabb támogatottsága pedig annak a felvetésnek van, hogy a nyugdíjasok továbbra is a jelenlegi törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát (63% ért inkább, vagy teljes mértében egyet). A tandíjjal, valamint a gyógyszerek szabad árusíthatóságával kapcsolatos kérdés kivételével minden esetben az MSZP szavazóinak többsége is egyetértést mutat.
Ha ezekben a kérdésekben népszavazást rendeznének, azon a megkérdezettek 61%-a venne részt saját állítása szerint teljesen bizonyosan. A Fidesz szavazóinak 85%-a szándékozik részt venni, az MSZP-seknek viszont csak 48%-a.
2006.10.28.
