A Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2007 február 7. és 21. között, melynek során összesen 2699 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel általános közéleti kérdésekről.

A válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt. Válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadó hibákat négyszempontú súlyozás segítségével korrigáltuk. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Februári felmérésünkben az ország általános közérzetét jelző index az eddigi negatív csúcsértéket jelentő októberi 27 pontot is alulmúlta egy ponttal, ami a januári átmeneti emelkedéshez képest szignifikáns (5 pontos) csökkenést jelent. A megkérdezetteknek alig 5%-a értékelte közepesnél jobbra a dolgok menetét, ezzel szemben három megkérdezett közül kettő, azaz összesen 66% elégtelen vagy elégséges osztályzatot adott. Azok aránya, akik szerint nagyon rosszul mennek a dolgok január óta 10%-kal nőtt, azaz a korábbi 25% helyett februárban 35% véli így.

Az ország általános közérzetét jelző index nem változott a február harmadik hetére sem, az átlagérték továbbra is igen alacsony, 26 pont.

Az éve elején – hosszú idő után először – újra elérte az MSZP-szavazók átlagos osztályzata a közepes szintet (50 pont), mostanra azonban újra ez alá eset vissza (44 pont), a Fidesz-szavazók értékelése pedig szintén hatpontos esés után jelenleg mindössze 16 ponton áll. A csökkenés hasonló a pártválasztásukban bizonytalanok körében is, az ő átlagos indexük mindössze 25 pont.

Mostani kérdőívünkben nem csak az ország, hanem a közvetlen lakóhely helyzetének megítélésére is rákérdeztünk. A sokkal inkább a közvetlen tapasztalatokra, mint a hallomásra, médiainformációkra alapozó értékelésből egy lényegesen jobb országkép alakul ki, az osztályzatok átlaga 43 pont. A lakóhely kedvezőbb általános megítélése még egy fontos jellegzetességet hordoz: feleakkora a különbség a két nagy párt szavazóinak átlagos értékelése közt, mint az ország helyzete esetében: a fideszesek átlagosan 38 pontot adtak, az MSZP-sek pedig 53-t.

A megkérdezettek 71%-a szerint ma rosszabbul, vagy sokkal rosszabbul mennek a dolgok az országban, mint négy évvel ezelőtt, s mindössze 6% szerint történt javulás. A Fidesz-szavazók 92%-a tapasztalt romlást, míg az MSZP szavazóinak relatív többsége (43%) szerint nem történt változás, de közülük is többen érzékeltek romlást (35%), mint javulást (20%).

A fentiek fényében nem csoda, ha az egyéni élettel való elégedettség helyett is inkább az elégedetlenség a jellemző a lakosságon belül. 43% értékeli ilyen módon saját életét, 39% elégedett is meg nem is, s alig minden ötödik megkérdezett nevezi magát inkább elégedettnek. Az érdekes inkább az, hogy ez az értékelés is igen erősen összefüggést mutat a párválasztással: a Fidesz szavazóinak 58%-a elégedetlen azzal, ahogyan most él, az MSZP-sek esetében ez az arány csak 18%. És ami talán még érdekesebb: az egyéni élettel való elégedettség szignifikánsan erősebb összefüggést mutat az országos helyzetértékeléssel, mint a helyi viszonyok megítélésével (a rangkorrelációs együttható értéke 0,43 ill. 0,29). Tehát úgy tűnik, amikor arról kell nyilatkozni, hogy mennyire elégedett valaki azzal, ahogyan él, akkor az erre adott választ erősebben befolyásolja a nagypolitika, mint a helyi ügyek.