A miniszterelnök tavaly májusi beszéde nyilvánosságra kerülésének évfordulóján 2007. szeptemberi kutatásunkban szerepelt a témával kapcsolatban néhány kérdés.

Rögtön az első kérdés választás elé állította a kérdezettet, a két nagy párt közkeletű interpretációja közül kellett kiválasztania mindenkinek a neki megfelelőt. Összességében többen vélik úgy, hogy az őszödön elhangzott beszéd a hazugság és a csalás lelepleződésének beszéde volt (47%), mint ahányan az őszinteség és az igazság beszédének tartják azt (39%). A két nagy párt szavazói kb. 80-80%-ban állnak ki saját pártjuk verziója mellett, míg a bizonytalan pártválasztásúak esetében szintén a „hazugságos” interpretáció volt a népszerűbb. Figyelmet érdemlő jelenség ugyanakkor, hogy akik nem hajlandók elárulni, mely pártra szavaznának, azok jóval nagyobb arányban osztják az őszinteség beszédének verzióját, mint a másikat. Az a tény is megerősíti azt az általános tapasztalatot, hogy a pártpreferenciájukat eltitkolók közt felülreprezentáltak a szocialista szimpatizánsok.

Amikor a beszéd mai és egy évvel ezelőtti jelentőségére kérdeztünk rá, három válasz kb. azonos arányú támogatottságot kapott: 32% véli úgy, hogy tavaly nagy jelentősége volt, de mára jelentőségét vesztette a beszéd ügye. 31% szerint ma ugyanakkora a jelentősége, mint egy éve, 24% pedig sem tavaly, sem idén nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Ennek a kérdésnek a megítélése sem független a politikai szimpátiáktól: míg a Fidesz szavazóinak valamivel több mint fele úgy véli, hogy a beszéd ma éppoly nagy jelentőségű, mint egy évvel ezelőtt, addig az MSZP szavazóinak 41%-a szerint mára aktualitását vesztette az ügy, további 37% pedig úgy véli, hogy már tavaly sem volt jelentősége a beszédnek. A pártválasztásukban bizonytalanok többsége szerint sincs ma jelentősége az őszödi beszédnek, ezért ennek a csoportnak feltehetőleg csak egy kisebb részét lehet megszólítani az ügy napirenden tartásával.

A megkérdezettek 67%-a szerint rontott a kormány helyzetén a beszéd kiszivárgása, ugyanakkor „csak” 44% vélte úgy, hogy ezzel szemben javított az ellenzékén. A beszéd politikai hatásáról közel hasonlóan vélekednek az MSZP és a Fidesz szavazói. Mindkét csoport többsége szerint rontott a kormány helyzetén a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése, s mindkét esetben azok vannak a legtöbben, akik szerint javított az ellenzék helyzetén.

Míg a tavaly őszi zavargások idején végzett vizsgálatunk szerint kb. ugyanannyian voltak Gyurcsány Ferenc lemondása mellett, mint ellene, addig most utólag a megkérdezettek 53%-a véli úgy, hogy távoznia kellett volna a kormányfőnek, míg 41% szerint helyesen döntött, hogy nem mondott le. Míg a nagy pártok szavazói döntő részt a pártjuk által képviselt álláspontot osztja, addig bizonytalan pártválasztásúak hasonló arányban voksolnak Gyurcsány Ferenc távozására, mint a teljes minta.

A tavaly őszi zavargásokért az általunk felsoroltak közül a legtöbben Gyurcsány Ferencet tették felelőssé, 59% szerint nagy, vagy nagyon nagy mértékben hibáztatható a történtekért. Nem sokkal maradnak el tőle a felelősség megítélését tekintve maguk a tüntetők sem (56%), ezzel szemben a rendőrséget csupán 36% hibáztatja. Orbán Viktort valamivel többen tették felelőssé az ügyben (41%), mint az ellenzéket összességében (38%).

A Fidesz- és az MSZP-szavazói alapvetően ellentétesen ítélik meg a kialakult helyzet okát. Míg előbbiek többsége Gyurcsány Ferencet, a kormánypártokat és a rendőrséget teszi felelőssé a kialakult helyzetért, addig utóbbiak a tüntetőket, Orbán Viktort és az ellenzéki pártokat. Az MSZP szavazóinak 49%-a szerint Gyurcsány Ferencet nem, vagy csak kis mértékben terheli felelősség a tavaly őszi események miatt.

Négy szemponttal kapcsolatosan vizsgáltuk a balatonőszödi beszéd hatását, s megkérdezettek többsége mind a négy esetben úgy vélte, hogy negatív irányú változás következett be. A legnagyobb egyetértés (80%-os) a közhangulat romlásával kapcsolatosan tapasztalható, azaz a reflexiók alátámasztják azt a változást, amelyet a közérzet-index segítségével az elmúlt egy év során kimutattunk. 70% véli úgy, hogy a politikusok megítélése is romlott a beszéd nyilvánosságra kerülése óta, 63% tapasztalt romlást a politika hangnemében, 62% szerint pedig az ország nemzetközi megítélése negatív irányban változott a beszéd hatására. A négy szempont közül hármat hasonlóan ítélnek meg a két politikai táborhoz tartozók: a politikusok megítélésben, a politika hangnemében és a közhangulatban mind az MSZP, mind a Fidesz szimpatizánsinak többsége romlást tapasztalt a beszéd nyilvánosságra kerülésének hatására (bár a fideszesek mindhárom esetben nagyobb arányban voltak ezen az állásponton). A nemzetközi megítélés esetében azonban az MSZP-szavazók valamivel több mint fele stagnálást vagy épp javulást észlelt, szemben a Fidesz-szavazók 76%-ával, akik e tekintetben is hasonló nézeten vannak, mint a másik három kérdés esetében.

A politikusokról romló megítéléséhez feltehetőleg a Fidesz parlamenti frakciójának a miniszterelnök beszédei alatt történő rendszeres kivonulása is hozzájárult. Erre következtethetünk abból, hogy a megkérdezettek 76%-a nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, többségük kifejezetten ellenzi. Maga a Fidesz-tábor is erősen megosztott e kérdésben, 50%-uk inkább elveti a tiltakozásnak ezt a módját, 48% viszont inkább helyesli. A többi szavazói csoporton belül – ideértve a bizonytalan vagy ismeretlen preferenciájúakat is – viszont alig találni olyan válaszadót, aki helyesli a Fidesz-frakció rendszeres kivonulásait.

Ezt a kérdést egyben is megvizsgáltuk a korábban már említett, az ország politikai jövőjére öt válaszlehetőséget kínáló kérdéssel, s az eredmények azt mutatják, hogy azon Fidesz-szavazók körében, akik határozottan ellenzik a parlamenti kivonulásokat (kb. minden negyedik fideszes), többen támogatnának mind egy Orbán Viktor nélküli Fidesz-kormányt (31%), mind egy harmadik erő hatalomra kerülését (29%), mint Orbán Viktor hatalomra jutását.

Módszertan

Az adatfelvétel 2007. szeptember 18. és 27. között zajlott. N=1000 fő. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta a legfontosabb szocio­-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

2007. 10. 08.