Rég nem válaszoltak olyan sokan az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeire vonatkozó kérdésre, mint az októberi felmérésben. A kérdezettek 82%-a tudott legalább egy választ adni, ami másfélszerese a szeptemberi válaszaránynak (55%). A hirtelen emelkedést természetesen a pénzügyi- és hitelválság és annak magyarországi hatásai váltották ki, a válaszok döntő része erre vonatkozott, még ha olyan közvetett formában is, mint a nemzeti csúcs esetében. A válság eluralkodását a közbeszédben jól mutatja, hogy szeptemberben még csupán egy téma volt az említettek között, egy hónappal később viszont a válaszadók nagy többsége (70%) ezt nevezi meg első helyen. A téma elterjedésének sebességére következtethetünk abból is, hogy a három lehetséges említést együttvéve az adatfelvétel első napján még 16%, addig az utolsó napra már 94% nevezett meg a válsággal kapcsolatos eseményt a legfontosabb témaként az összes megkérdezett körében. Emellett a központi téma mellett sokan említették még a budapesti NATO-csúcsot, az MDF-frakció ügyét illetve a lehallgatási ügyet és a monori vonatbalesetet is.

Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a 2008. októberi kutatás sem mutatott jelentős változást a Közérzeti Index (KI) értékében, továbbra is igaz, hogy az általános közhangulat mérőszáma a 2006 ősze óta szokásossá vált 25-30 pontos sávba esik. Az ország általános helyzetét egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mutató index jelenleg 27 ponton áll. Az uralkodó negatív közhangulatot jellemzi, hogy a megkérdezettek 63 százaléka közepesnél rosszabb osztályzatot adott a dolgok alakulására az országban, s csupán 4% értékelte közepesnél jobbra a helyzetet. Ezek az értékek is erősen hasonlóak az egy hónappal korábbiakhoz.

A Fidesz szavazói összességében két ponttal alacsonyabbra (16 pont), az MSZP-támogatók pedig ugyanennyivel magasabbra (44 pont) értékelik az ország helyzetét, mint a legutóbbi felmérés során, de egyik eltérés sem jelentősebb a mintavételből fakadó becslési hibánál. Sem a pártválasztásukban bizonytalanok, sem a pártpreferenciájukat eltitkolók értékelése (26-26 pont) nem tér el sokkal a teljes minta átlagától.

1. Pártpreferenciák

Szeptemberhez viszonyítva a pártválasztás trendjei nem mutatnak jelentős változást. A választási részvételi hajlandóság enyhén emelkedett (+2 százalékpont), jelenleg a megkérdezettek 62%-a mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. A pártot választók aránya semmilyen változást nem mutat, jelenleg is a megkérdezetteknek pontosan a fele nevez meg egy pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. Az egyetlen jelentősebbnek mondható eltérés a múlt hónaphoz képest, hogy 4 százalékponttal csökkent a bizonytalan pártpreferenciájúak tábora, így most a megkérdezettek 21%-a nem tudja, kire szavazna most vasárnap. Ugyanakkor enyhén nőtt a pártpreferenciájukat eltitkolók és a mindenképp távolmaradók aránya (22% illetve 7%) is.

A pártpreferenciákban a nyár folyamán tapasztalt ingadozás nem folytatódott az októberi adatokban. A két nagy párt támogatottsága közötti különbség 10 százalékponton állandósult, mind a Fidesz (28%), mind az MSZP támogatóinak aránya (18%) a teljes lakosságon belül egy százalékponttal meghaladja a szeptemberben mért értéket. Az SZDSZ igen alacsony támogatottsága sem változott (1%), ugyanakkor MDF táborának mérete – feltehetőleg az MDF-frakció körüli viharok hatására – az előző havi kiugró 3%-hoz képest az SZDSZ szintjére csökkent. A többi párt együttes támogatottsága alig éri el a 2%-os szintet.

Enyhén emelkedett a biztos szavazó és pártot is választó személyek köre szeptember óta, jelenleg a megkérdezettek 41%-a sorolható ebbe a csoportba (+2 százalékpont). A biztos szavazó pártot választók bázisán növekedett mindkét nagy párt támogatóinak aránya, míg a Fideszre 58% szavazna jelenleg, addig az MSZP-re 37%. Mindkét párt tábora esetében növekedett a biztos szavazók aránya, az MSZP támogatóinak már közel akkor része (82%) teljesen biztos abban, hogy elmenne szavazni, mint ahogy a Fidesz szavazóinál (86%) tapasztalhattuk.

2. Politikai attitűdök, preferenciák

Míg a pártpreferenciákban nem tapasztalni jelentős változást addig a politikai attitűdökre vonatkozó kérdések közül több is azt mutatja, hogy a két politikai oldal támogatottsága közti különbség valójában csökkent. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása a bizonytalan és ismeretlen pártválasztásúak véleményének változásában keresendő. Kérdés, hogy elsődlegesen a pénzügyi válság hatására megnövekedett stabilitás iránti vágy áll-e emögött, vagy esetleg más okok, pl. a kisebbségi kormányzás megítélésének változása. Talán ennél is fontosabb kérdés, hogy ez a változás tartósnak bizonyul-e, és a későbbiekben megjelenik-e a tényleges pártpreferenciákban is.

A kormány munkáját és az ellenzék tevékenységét pozitívan megítélők aránya két hónap óta kiegyenlített képet mutat. Valamelyest csökkent a mindkét oldallal elégedetlenek aránya (30%, -3 százalékpont), 6 százalékponttal nőtt az ellenzékkel elégedetlen, a kormánnyal elégedettek aránya (29%), míg az ellenzékkel elégedett, de a kormánnyal elégedetleneké gyakorlatilag nem változott (26 százalék). A szélsőséges álláspontok nem jellemzik a lakosság véleményét, mindössze 2-3% azoknak az aránya, akik teljes mértékben pozitívan értékelik a kormány-, míg teljes mértékben negatívan az ellenzék munkáját és fordítva is ugyanígy alakul. A Fidesz szavazói jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek a saját politikusaik munkájával (24%, -3 százalékpont), mint az MSZP szavazói (10%, -6 százalékpont). A pártválasztásukban bizonytalanok háromnegyede alkot negatív véleményt az ellenzék tevékenységéről, a kormányéról ugyanakkor jóval kevesebben (61%) vélekednek így.

A kormányváltás szükségességének megítélésében jelentősebb változást tapasztalni szeptember óta. Míg a múlt hónapban 12 százalékponttal nagyobb volt a kormányváltást támogatók tábora a kormány megtartása mellett kiállókénál, addig októberre ez a különbség elolvadt (40% illetve 39%, 18% pedig nem tudott, 3% nem akart válaszolni). A bizonytalan pártválasztásúak esetében jelentős változás történt, hiszen míg körükben, szeptemberben a kormányváltás támogatói voltak egyértelmű többségben, addig egy hónappal később 43%-uk látná szívesebben, ha a jelenlegi kormány folytatná munkáját, s csak 23% szeretne kormányváltást (34%-uk pedig nem nyilvánított véleményt).

A kormányváltó hangulat gyengülése enyhén tetten érhető a közvélemény észlelésében is. A kérdezettek 47%-a véli úgy, hogy a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak, ez az elmúlt két hónapban mintegy 10 százalékpontos, egy hónap alatt pedig 3 százalékpontos csökkenést jelent. Jelenleg minden negyedik megkérdezett érzi úgy, hogy környezetében a kormány maradását akarók vannak többségben (+5 százalékpont szeptember óta).

Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor a múlt havi eredményekhez képest növekedett azok részaránya, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle, MSZP-kormányt szeretnének hatalmon látni (31 százalék, +4 százalékpont). Ugyanakkor a Fidesz számára kedvező opciók egyikét választók aránya gyakorlatilag nem változott (25 százalék, +1 százalékpont). Továbbra is igen jelentős azok tábora, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon (32%). A Fidesz szavazóbázisának 21%-a pártolja az öt lehetőség közül inkább a jelenlegi pártoktól független erő hatalomra jutását, míg az MSZP szavazóin belül csak 12%-os a támogatottsága ennek az opciónak.

Egy másik szempont alapján, a változásokat a hatalomra jutás kockázata felől vizsgálva is eltűnt a múlt havi 5 százalékpontos ellenzéki előny. Októberi felmérésünkben mind a kormány hatalmon maradását, mind az ellenzék hatalomra jutását a megkérdezettek 35-35%-a tartotta az ország jövője szempontjából kockázatosabbnak a másik lehetőségnél.

A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül jelenleg is az előrehozott választások támogatói tábora a legnagyobb (41%, -2 százalékpont), de összességében valamivel többen (43%) vannak, akik azt szeretnék, ha valamilyen formában az MSZP kormányozna tovább. Ezen belül az SZDSZ visszatérése a koalícióba – Gyurcsánnyal vagy nélküle – népszerűbb opció (összesen 24%), mint az MSZP kisebbségi kormányzását jelentő két lehetőség együttesen (19%).

Immár a megkérdezettek több mint fele (52%) van azon a véleményen, hogy az MSZP valószínűleg vagy biztosan képes lenne 2010-ig önállóan kormányozni (+4 százalékpont), ezzel ellentétesen pedig 35 százalék vélekedik (-5 százalékpont).

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. október 8. és 21. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.