A most legvalószínűbb 60 százalék körüli részvétel esetén a Fidesz a listás szavazatoknak valószínűleg kevesebb, mint 60 százalékát szerezheti meg. Negyedikként bejuthat az LMP, az MDF esélye csekély a küszöb átlépésére.

Március végén, április elején növekedett azok aránya, akik eldöntötték, hogy melyik pártra adják le voksukat, de továbbra is sokan vannak a pártpreferenciájukat eltitkolók. A választópolgárok negyedrésze bizonytalan, egytizedük az utolsó napokban dönti el, hogy melyik pártra szavaz majd, ha elmegy vasárnap. Többségük még nem talált magának pártot, egy részük azonban több párt választása között hezitál.

A biztos szavazó pártválasztók aránya 53 százalék, ami megegyezik azok számával, akik biztosra ígérik a részvételüket, és a szavazást a demokrácia fontos intézményének tekintik. A korábbi választások tapasztalatai alapján az utolsó egy hétben még növekedhet a választási kedv, ami alapján a végleges részvételi arány 60 százalék körül lehet. Az idei választás ebből a szempontból is jelentősen különbözik az előző két megmérettetéstől. A 2010-es kampányban nincs a választói érdeklődést erősen felhevítő, egymásnak feszülő két nagy politikai erő, ugyanakkor az elbizonytalanodott és rejtőzködő szocialista szavazók nehezen mérhető mozgása mellett a Jobbik és az LMP támogatóinak vasárnapi aktivitása is nagyban befolyásolhatja a részvételi arányokat.

A Forsense méréseiben a Fidesz támogatottsága nem változott jelentősen az elmúlt hetekben – a teljes sokaságban 31 százalékos. Az összes válaszoló 11 százaléka támogatja az MSZP-t, 7 százalék a Jobbikot és 3 százalék az LMP-t, míg az MDF 1 százalékon áll.

A biztos szavazó pártválasztók 60 százaléka támogatja a Fideszt, az MSZP 19, a Jobbik pedig 12 százalékon áll közöttük. A Fidesz két fő riválisánál nagy valószínűséggel magasabb a választásukat eltitkolók aránya, így a legnagyobb ellenzéki párt szavazóbázisának különösebb gyarapodása nélkül is stabilizálta fölényét ebben a körben. Figyelembe véve a legnagyobb ellenzéki párt várható szavazatokban mért pozícióit, illetve a kisebb pártok várható szereplését, nagyon valószínű, hogy a Fidesz-KDNP lista támogatottsága 60 százalék alatt lesz, ami a leginkább valószínű 60 százalék körüli választói részvétel esetén is –az elmúlt 20 évben rekordnak számító– 2 500 000 választópolgár támogatását jelentené. Ez a szavazatmennyiség, ilyen részvételi adatok mellett, éppen elegendő lehet a parlamenti mandátumok kétharmadának megszerzéséhez. Az MSZP 800-900 ezer szavazatra számíthat ebben az esetben.

A valamelyest csökkenő Jobbik táborban egyre többen eltitkolják pártválasztásukat

Mind a teljes sokaságban, mind a biztos szavazó pártválasztók körében valamelyest csökkent a Jobbik támogatottsága az egy hónappal korábbihoz képest. Ez egyfelől jelentheti azt, hogy az elmúlt hetek történéseinek hatására szavazókat vesztett a radikális párt, másfelől jelentheti azt is, hogy a Jobbik szavazók között növekedett a konkrét választásukat eltitkolók száma.  Az összes válaszoló 47 százaléka mondta azt, hogy a Jobbik parlamentbe jutása árt az országnak, azonban mintegy 30 százalék szerint nem probléma a Jobbik megerősödése és szívesen látnák a radikális pártot a parlamentben. Ez utóbbi csoport több mint harmada nem árulja el, melyik pártra szavazna a választásokon. Így a radikális párt, a mintegy 550 000 biztos szavazója mellett további szimpatizánsokra számíthat, és támogatóinak száma a 800 000 főt is meghaladhatja.

Javult az LMP esélye a bejutásra, az MDF távolodik a parlamenti küszöbtől

A biztos szavazó pártválasztók körében az LMP továbbra is az 5 százalékos küszöb felett áll (6 százalék), ami jó kiinduló pozíciót jelent a választások előtti héten. Az LMP a februárinál kedvezőbb véleményklímában várhatja a választás napját, a sikeres listaállítás után jelentősen nőtt és 30 százalék körül van azok aránya, akik már el tudják képzelni a párt parlamentbe jutását. A válaszolók közel fele örülne, ha a Lehet Más a Politika képviselői az országgyűlésben ülnének és több mint egyharmaduk akár a kormányban is szívesen látna LMP-s politikust.

Az MDF támogatottsága a biztos pártválasztói bázison 2 százalék, ami alapján jelenleg nem várható a párt bejutása a parlamentbe.

A biztos részvételt ígérők 10 százalékának „elsődleges” választásán felül esetleg szóba jöhet más párt is a szavazáskor. Ilyen másodlagos választás a Jobbik, illetve az LMP lehet. Jelenleg mintegy 300 000 szavazó ingadozik a Fidesz és a Jobbik között. Ennek a szavazói tömegnek a háromnegyede a Fideszt támogatja elsődlegesen. További 150 000 szavazó pedig az LMP-t tartja potenciális választásnak. Ezeknek a szavazóknak ma fele-fele Fidesz illetve MSZP szavazó.

Módszertan:

A Forsense választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett március 19. és április 2. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.