A Forsense vizsgálatból kiderül, hogy a választópolgárok relatív többsége szerint jót tenne az országnak, ha egy párt kétharmados többséget szerezne a parlamentben és nagyobb mozgástere lenne a törvényalkotásban. A Fidesz számára kedvező véleményklíma azonban nemcsak az MSZP és a parlamentbe jutásra esélyes kisebb pártok számára jelent kihívást, de a legnagyobb ellenzéki erő mozgósító képességét is próbára teheti a kampányban.

A választók biztos Fidesz győzelmet jósolnak

Januárban az összes megkérdezett háromnegyedének véleménye szerint a legnagyobb ellenzéki párt már biztos befutója az országgyűlési választásoknak, ez 6 százalékos növekedést jelent decemberhez képest. A választópolgárok egyötöde abban is biztos, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerez a parlamentben, további 28 százalék pedig valószínűnek tart egy ilyen alternatívát. Az áprilisi voksolás egyik nagy kérdése, hogy a Fidesz számára rendkívüli módon kedvező véleményklíma, a biztos győztes pozíciója, hogyan befolyásolja majd a különböző választói csoportok aktivitását, milyen mozgósító energiákat szabadít fel, vagy épp altat el a választópolgárok tömegeiben.

Bizonytalanság, de relatív többség egy kétharmados győzelem mellett

A korábbi választásokon egy politikai párt kétharmados győzelme nem merült fel valós alternatívaként, így a válaszolók 21 százaléka, tapasztalat híján bizonytalan a kérdés megítélésével kapcsolatban. Ugyanakkor a kérdésben megfogalmazott válaszokból, de más megoldások lehetséges fogadtatásából is kitűnik, hogy a választópolgárok keresik a megoldást arra, hogy miként lehetne az országot kimozdítani jelenlegi állapotából.

Az összes megkérdezett 42 százaléka gondolta úgy, hogy a parlamenti választások alkalmával valamely párt által elért kétharmados többség, ami nagyobb mozgásteret jelent a törvényalkotásban – lehetővé teszi az alkotmány módosítását, illetve nem kényszeríti kompromisszumra a győztes politikai erőt – jó irányba terelheti az ország jövőjét. Valamivel kevesebben vannak azok (38 százalék), akik szerint ez inkább veszélyeket rejt magában.

A kétharmados parlamenti többségről alkotott lakossági vélemények alapján az látható, hogy igazodva támogatott pártjuk lehetőségeihez, legnagyobb arányban a Fidesz (65 százalék) potenciális szavazói tartják kívánatosnak ezt az opciót. Az MSZP szimpatizánsok körében 28, míg a Jobbik szavazók körében 42 százalék azok aránya, akik szerint jó lenne az ország jövője szempontjából, ha valamely párt kétharmados többséget szerezne a következő választásokon.

A szocialista szavazók tartanak a Fidesz kétharmados győzelmétől

A válaszadók közel fele (46 százaléka) gondolja úgy, hogy a Fidesz kétharmados győzelme jó lehetőség az ország jövőjének szempontjából, míg 34 százalékuk érezi ezt kockázatosnak. Természetesen a Fidesz szavazók túlnyomó többsége (82 százaléka) kedvezőnek tartja ezt az opciót, míg legnagyobb arányban az MSZP-re voksolók látnak veszélyeket egy ilyen választási eredményben. (72 százalék).

A Jobbikosok körében közel azonos méretű a két csoport: 44 százalékuk pozitívnak tartaná, 46 százalékuk kockázatosnak érzi a legnagyobb ellenzéki párt ilyen arányú győzelmét. A pártválasztásukban bizonytalanok között kis többségben vannak azok, akik inkább tartanak a Fidesz kétharmados győzelmétől (39 százalék), szemben azokkal, akik ezt jó lehetőségnek tartják (30 százalék), bár ebben a csoportban legnagyobb a kérdéssel kapcsolatban bizonytalanok aránya.

Módszertan

A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2010. január 6 és 16. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.