A Magyar Tudományos Akadémia keretében működő Nyugati Magyar Tudományos Tanács és a Forsense Piac- és Társadalom-kutató Intézet együttműködésében 2008 tavaszán felmérést végeztünk a Magyarországról kivándorolt, külföldön dolgozó diplomások körében.A felmérés kapcsán kérdéseket tettünk fel a külföldön élők médiahasználati szokásairól, továbbá arról, hogy a kérdezettek hogyan ítélik meg a külföldi médiumok Magyarországról sugárzott képét.
A külföldön élő magyar diplomások körében végzett felmérésünk eredményeit összehasonlítottuk egy azonos időszakban a Forsense és az Index közös kutatásában lekérdezett magyarországi diplomásokra vonatkozó adataival.Felmérésünk szerint a Magyarországon élő diplomások körében a tévé, a külföldön élők között az internet a legkedveltebb, a nyomtatott sajtó pedig mindkét csoport esetében a legkevésbé preferált médiatípus. Összességében a külföldön élők jóval kevesebb időt szánnak tévézésre és rádiózásra, mint a Magyarországon élő diplomások. Ehhez természetesen hozzá kell tennünk, hogy a két csoport között lényeges eltérések vannak: a felmérésünkben szereplő magyarországi diplomások sokkal jobban szóródnak életkor, de végzettség szerint is. A külföldi mintánkban jelentős a magasan kvalifikált fiatalok aránya, a kérdezettek mintegy fele tudományos fokozattal rendelkezik, a magyarországi minta harmadának viszont csak főiskolai végzettsége van, és csak minden második diplomás főállású alkalmazott, mivel magas a nyugdíjas diplomások aránya is. A médiafogyasztási szokások eltérésére alternatív magyarázat lehet az „érintettség” hiánya is, a külföldön élők nem kötődnek érzelmileg a helyi (média)kultúrához, így kevésbé érdekli őket a külföldi média.
Felmérésünk szerint, ugyanis míg a két csoport nagyjából ugyanannyit internetezik (a hazaiak naponta átlagosan 69, a külföldön élők 86 percet), a Magyarországon élők sokkal többet néznek tévét (102 perc), vagy hallgatnak rádiót (101 perc). Ez a két érték a külföldön élők körében mindössze 38, illetve 41 perc volt. A nyomtatott sajtó egyik csoport körében sem népszerű, a hazai diplomások naponta átlagosan 40, a külföldön élők 22 percet töltenek újságolvasással. Ha a külföldi magyar diplomások médiahasználatát a hazai, főállású alkalmazott diplomások adataival hasonlítjuk össze, a két csoport közötti különbségek csökkennek (köszönhetően annak, hogy így a mintában nem szerepelnek a hazai nyugdíjas diplomások, akik többet tévéznek, de kevesebbet interneteznek, mint az aktívak). A különbségek azonban így is megmaradnak, hiszen a hazai aktív diplomások is pontosan másfél órát tévéznek naponta, vagyis több mint kétszer annyit, mint a külföldön dolgozók. A magyarországi aktív diplomások természetesen többet interneteznek, mint a nem aktívak – összesen 74 percet – de még ez is 12 perccel kevesebb, mint amennyit a külföldön élő diplomások a világhálón töltenek.A konkrét válaszokat tekintve a tévénézés szokásainak különbsége szembeötlő. A külföldön élő magyar diplomások 22 százaléka soha sem néz tévét, a hazaiak esetében ez az arány mindössze 4 százalék. A külföldön élők leggyakoribb válasza a napi tévézés hosszát firtató kérdésre 30 perc volt (a kérdezettek 19 százaléka adott ilyen választ), a magyarországiak között azonban 120 perc (az összes hazai diplomás 29 százaléka tévézik napi két órát, de még az aktívak esetében is 23 százalék ez az arány). Jellemző, hogy a hazai diplomások 21 százaléka (az aktív diplomások 16 százaléka) több mint két órát tévézik naponta, a külföldön élők között csupán 16 százalék a több mint egy órát tévé előtt ülők aránya. A külföldön élők körében mért alacsony értékekhez hozzájárulhat, hogy a kérdezettek többsége nem néz/hallgat magyar adásokat, és nem olvas magyar újságot.
A tévét legalább néhány percet nézők 67 százaléka soha sem néz magyar adást, és mindössze 12 százalékuk állította, hogy a tévé előtt töltött idő legalább felében magyar adást nézett. A rádió esetében csekély mértékben magasabb a magyar adókat hallgatók aránya (42 százalékuk hallgat valamilyen mértékben magyar adást), az újság esetében pedig az 50 százalékot is meghaladja azok aránya (az összes újságolvasó körében), akik olvasnak magyar újságot.
Az internet esetében az előzőektől markánsan eltérő adatokat mértünk. Láthattuk, hogy a külföldön élő magyar diplomások közel annyit internetezek naponta (86 perc), mint amennyi időt tévézésre, rádiózásra és újságolvasásra összesen szánnak (101 perc). Számukra az internetezés jelenti az elsődleges hírforrást, hiszen mindössze 3 százalékuk mondta, hogy soha sem látogat meg magyar weblapokat, viszont negyven százalékuk az internetezéssel töltött idő többségét, azaz több mint 50 százalékát magyar honlapok olvasásával tölti. Az internetezőktől megkérdeztük, hogy vannak-e kedvenc honlapjaik, minden kérdezett legfeljebb három választ adhatott. Az internetezők 68 százaléka válaszolt a kérdésre, átlagosan 2,2 honlapot neveztek meg. A legtöbben öt hírportált említettek, közülük is kiemelkedett az index, 52 százalékkal. Ezt az origo követte (18%), majd a hvg.hu (16%), a nol.hu (15%), és az mno.hu (8%).
A külföldön élő magyar diplomások tájékozottnak tartják magukat a hazai belpolitikai életben, hiszen harmaduk állította, hogy minden nap foglalkozik a magyar közéleti eseményekkel, további egynegyedük pedig hetente többször is. Mindössze 15 százalékuk válaszolta, hogy legfeljebb havonta követi a hazai politika eseményeit, ez az a csoport, amelyik többé-kevésbé már elszakadt az országtól, ebben a körben ugyanis felülreprezentált azok aránya, akik nem fognak, vagy nem biztosak abban, hogy vissza fognak még költözni Magyarországra. A megkérdezettek alapvetően tájékozottak ugyan közéleti kérdésekben, mégis, egy esetleges parlamenti választás esetén vélhetően kisebb aktivitást mutatnának, mint a Magyarországon élő diplomások. A kérdezetteknek mindössze 48 százaléka mondta, hogyha lakóhelye közelében lenne szavazóhelyiség, akkor biztosan voksolna a parlamenti választáson. A Forsense tavaszi, politikai közvélemény-kutatása szerint a magyarországi diplomások között ez az arány 73 százalék lenne.A kérdezettek döntő többsége, összességében 85 százaléka szerint a külföldi média kevesebbet, vagy legfeljebb ugyanannyit foglalkozik Magyarországgal, mint más közép-európai országgal. Mindössze hét százalékuk gondolta úgy, hogy a külföldi sajtó a régió más államaihoz képest inkább, vagy egyértelműen többet foglalkozik az országgal. A kérdezettek fele úgy véli, hogy a külföldi sajtó semleges képet sugároz az országról, viszont többen vélik úgy, hogy ez a kép negatív (24%), mint pozitív (14%).
