A 2009. június 7-én tartott Európai Parlamenti választások eredményei a politikai preferenciák jelentős átrendeződéséről tettek tanúbizonyságot. A Forsense és a Századvég közvetlenül a választások után végzett országos 1000 fős telefonos közvélemény-kutatása ezeket a változásokat vizsgálja meg közelebbről. Az összes megkérdezett 59 százaléka inkább, vagy nagyon elégedett volt az EP-választás eredményével. A Jobbik szereplésének megítélése viszont erősen megosztja a társadalmat.
A választások utáni felmérésekben hagyományosan jóval magasabb utólagos részvétel szokott megmutatkozni, mivel akik nem mentek el, azok egy jó része is igyekszik megfelelni a részvétel demokratikus normájának. A részvételi arányt legpontosabban azzal a csoporttal becsülhetjük, amely megmondta, melyik párt listájára szavazott. Az összes megkérdezett 42 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A válaszokból a tényleges választási eredményekhez hasonló kép rajzolódik ki. A válaszadók 59 százaléka szavazott saját állítása szerint a Fideszre, 18 százalék az MSZP-re és 14 százalék a Jobbikra. A kisebb pártok esetében mutatkozik valamivel jelentősebb eltérés a tényleges eredményektől, ugyanis a kérdésre válaszolók közül csupán 3 százalék választotta az MDF listáját és 1 százalék az SZDSZ-ét, míg 5 százalék említette az LMP-t. De statisztikai értelemben ezek a különbségek sem tekinthetők jelentősnek.
Akik elmentek szavazni június 7-én, és meg is mondták, melyik párt listáját választották, azok 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak a választás előtt néhány nappal, vagy a választás napján döntötte el, melyik pártra adja voksát. Körülbelül ugyanennyien voltak, akik néhány héttel előbb már eldöntötték, míg a másik végletről, azaz a választás előtt több mint egy évvel történő döntésről – azaz a stabil párthűségről – a szavazók 54 százaléka számolt be. A Fidesz és az MSZP támogatói többségükben már egy éve eldöntötték, hogy kire fognak szavazni, a Jobbik szavazóinak nagy része az elmúlt hetekben döntött a párt mellett, míg az LMP szimpatizánsai gyakran csak a választás napján döntöttek.
Az összes megkérdezett 59 százaléka inkább, vagy nagyon elégedett az EP-választás eredményével. A Fidesz-listára szavazók között 96 százalék ez az arány, a Jobbik-szavazók körében 94 százalék, míg az MSZP-sek esetében mindössze 19 százalék. Ez utóbbi csoport 79 százaléka inkább, vagy teljesen elégedetlen a választások kimenetelével.
A Jobbik szereplésének megítélése erősen megosztja a társadalmat. A kérdezettek 46 százaléka szerint inkább jó Magyarország számára, hogy három Jobbik-képviselő is lesz az Európai Parlamentben, ezzel szemben 38 százalékuk szerint ez inkább rossz az ország számára. A Fidesz-szavazók többsége (56 százalék) inkább pozitívan tekint erre a tényre, és ezen kívül a nem szavazók, illetve a pártválasztásukat eltitkolók között is többen tartják inkább jó dolognak a Jobbik jelenlétét, mint ahányan rossznak. A kérdezettek 72 százaléka egyetlen olyan üzenetet sem tudott említeni, amelyekkel a Jobbik megszólította a választókat. Két olyan téma volt, amit viszonylag sokan (10-10 százaléka) említettek: a magyar gazdákat védő földtörvény ígérete, valamint a roma-kérdés.
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. június 9. és 18. között, mely során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel az Európai Parlamenti választások eredményeivel kapcsolatban. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely település típusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok a teljes mintára vonatkozó kérdések esetén nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
