Legtöbben – közel minden második megkérdezett – az emberi fogyasztásra alkalmas víz hiányát tartották a várhatóan legnagyobb problémának és minden ötödik ember szerint ez az első számú kihívás. A megkérdezettek egyharmada a környezet- és levegőszennyezést is említette, míg a többi hét problémakör említési gyakorisága, folyamatosan csökkent. A grafikon plasztikusan mutatja, hogy a vízhiány problémája milyen markánsan emelkedik ki a többi közül. Magyarország geopolitikai helyzetének, háborús övezetektől való távolságának köszönhetően a lista végén is láthatunk egy jelentősebb törést, a háborús konfliktusokat kevesen említették veszélyforrásként.
A kérdezettek szocio-demográfiai megoszlása szerint az iskolai végzettség és a nem befolyásolta leginkább a kérdésre adott válaszokat.
Két olyan problémakör volt, amely esetében összefüggést látunk a válaszok iránya és az iskolázottság között. Az élelmiszerhiányt annál kevésbé gondolja valaki súlyos kihívásnak, minél iskolázottabb: a nyolc osztályt végzettek körében így 44% az említések aránya, míg a diplomásoknál már csak 25%. Még szembetűnőbb a tendencia a járványok, vírusok esetében, a legalacsonyabb végzettségűek 37%-a említette ezt fenyegető problémaként, míg a diplomásoknak csak 13%-a.
A legjelentősebb különbség férfiak és nők között tapasztalható. A férfiak körében a harmadik világ lakosságának tömeges vándorlásától (a nőkhöz képest +15%), illetve a túlnépesedéstől (+10%) tartanak sokan. A nők között a férfiakhoz képest sokkal többen említették problémaként a környezet- és levegőszennyezést (+11%), illetve a betegségek, járványok, vírusok kérdését (+12%).
Arra vonatkozóan is tettünk fel kérdést, hogy bizonyos természeti és gazdasági problémák kapcsán mennyire számítanak arra, hogy azok komolyabb konfliktusokhoz, akár háborúhoz is vezethetnek a jövőben.Három említés alapján a kérdezettek közel kétharmada szerint a vízhiány okozhat a közeljövőben konfliktust és/vagy háborút a különböző országok között. Az energiahordozók lelőhelyeinek kimerülését összességében a kérdezettek 60%-a említette, igaz első helyen ezt a problémát mondták a legtöbben. Az utóbbi opció magas említési aránya nem meglepő, hiszen az emelkedő energiaárak napi szintű érzékelése mellett a komoly politikai és háborús konfliktusokról is rendszeresen hallanak az emberek. A vízhiánnyal kapcsolatban várható konfliktusok ilyen határozott érzékelése azonban mindenképp figyelemreméltó, még akkor is, ha az ismeretterjesztő csatornák programjaiban, illetve néhány tematikus portálon kiemelt szerepet kap a probléma.
Az egyes szocio-demográfiai csoportok vélekedése között ezúttal egészen minimális eltéréseket mértünk. Minden problémaforrás esetén volt egy, legfeljebb két társadalmi csoport, ahol valamelyest többen voltak, akik az adott problémát komoly kihívásnak tartották. A vízhiány esetében ilyenek voltak a felsőfokú végzettségűek, az alapvető energiahordozók kapcsán a fiatalok, az élelmiszerhiány potenciálisan háborút kirobbantó hatásától a faluban élők és legfeljebb nyolc osztályt végzettek tartanak leginkább, a termőföld hiányát az idősek jelölték meg nagy számban, az ásványkincs-lelőhelyek kiapadását pedig a fővárosban élők.
