A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2009 júniusi adatfelvétele szerint biztos kieső helyen áll az SZDSZ, és biztosan bekerülne az országgyűlésbe a Jobbik. Az LMP támogatottsága közelít az MDF-éhez. A két nagy párt közötti támogatottságbeli olló az EP-választáson elért eredményekhez hasonlóan alakul.
Többen szavaznának, mint egy hónapja
2009. június közepén az összes megkérdezett 68 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni egy most vasárnap megrendezésre kerülő országgyűlési választáson, ami 7 százalékos emelkedést jelent az EP-választások előtti eredményhez képest. A Fidesz és az MSZP támogatóinak aránya az elmúlt egy hónapban nem változott. Az összes megkérdezett valamivel több mint harmada szavazna a Fideszre, 10 százaléka pedig az MSZP-re.
A választói aktivitás emelkedése a májusi 41-ről százalékról 48 százalékra növelte a biztosan szavazó, pártot választók arányát, ami egyértelműen a parlamenten kívüli kispártok a Jobbik és az LMP erősödésének köszönhető. Így a biztosan szavazó pártot választók körében a Fidesz bázisa annak ellenére csökkent 71-ről 63 százalékra, hogy számszerűen több potenciális szavazója van, mint az EP-választások előtt. Az egy hónappal ezelőtti adatokhoz hasonlóan az MSZP-re a biztos szavazók 17 százaléka adná a voksát.
Bent a Jobbik, kint az SZDSZ
A Jobbik stabilizálta harmadik helyét és mai adatok alapján biztos parlamenti részvételre számíthat. Az összes megkérdezett 7 százaléka választaná a Jobbikot, ami 4 százalékkal magasabb támogatottságot jelent, mint egy hónappal ezelőtt. A biztosan szavazó pártválasztók között is megerősödött a párt, 6-ról 10 százalékra növelve szavazóinak arányát. Szintén stabilizálódni látszik az MDF helyzete. A párt továbbra is a parlamenti küszöb alsó határán áll. Az összes megkérdezett 3, a biztosan szavazó pártot választók 4 százaléka támogatná Dávid Ibolya pártját. Az SZDSZ gyakorlatilag eltűnt Magyarország politikai térképéről. Az összes megkérdezett 0,5, a biztosan szavazó pártot választók 1 százaléka szavazna a liberálisokra. Ezzel szemben lényegesen javult az LMP pozíciója. Ez utóbbi pártra az összes megkérdezett 2, a biztosan szavazó pártot választók 4 százaléka szavazna, vagyis az LMP támogatottsága megegyezik az MDF-ével, és megközelítette a parlamentbe kerüléshez szükséges 5 százalékos határt.
A kormány – ellenzék megítélése
A Bajnai kormány megítélése nem változott jelentősen az elmúlt hónaphoz képest. Enyhe javulás mellett a válaszolók 60 százaléka továbbra is negatívan vélekedik a kabinet teljesítményéről. Az ellenzék megítélése javult, az EP-választások előtt a kérdezettek 33, azt követően már 43 százaléka értékelte pozitívan tevékenységét.
Előrehozott választás
Az előrehozott választások kérdése továbbra is jelentősen megosztotta a véleményeket. A megkérdezettek 49 százaléka gondolta úgy, hogy az Európai Parlamenti választások eredményének hatására még idén előrehozott országgyűlési választásokat kellene kiírni. Ezzel szemben, 39 százalékuk úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormánynak kell hatalmon maradnia 2010 tavaszáig. Azok közül, akik a Fideszre szavaztak, 86 százaléknyian voltak azok, akik szeretnének előrehozott választásokat. Ezzel szemben az MSZP szimpatizánsok között 89 százalékos volt ez utóbbi forgatókönyv elutasítottsága. A június 7-i választásukat eltitkolók, illetve otthon maradók körében valamivel többen vannak (45%), akik szerint csak jövőre kellene országgyűlési választásokat rendezni. Ezzel egy időben, jóval többen vélik úgy, hogy a közvetlen ismeretségi körükben az előre hozott választások pártolói többen vannak (51%) azoknál, akik a jelenlegi kormány megtartását támogatják (22%).
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett június 8. és 17. között, melynek során 1001 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
