2008 elején készült felmérésünk szerint a 18 évesnél idősebb magyarok közel fele volt internethasználó: negyedük legalább naponta, 10-10 százalékuk hetente többször, illetve annál ritkábban, 53 százalékuk viszont soha sem használta a netet. Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt az internethasználók száma, a napi rendszerességgel internetezők aránya a kétszeresére nőtt (53 százalék), az internetet sosem használók aránya mintegy felére, 30 százalékra csökkent.

Az internetpenetráció növekedésével magyarázható, hogy a facebook felhasználók több szempontból is „egységesebb” profilt mutatnak, mint 2008-ban az iwiw tagok. Öt évvel ezelőtt a magyar közösségi oldalon felülreprezentáltak voltak a budapestiek, és alulreprezentáltak a falun élők, mára, a facebook esetében ez a különbség teljesen eltűnt: településtípus szerint rendkívül szűk sávban, 66-69 százalék között mozog az internethasználók körében a facebook-tagok aránya. Hasonló tendenciát látunk iskolai végzettség szempontjából is. A legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében az iwiw és a facebook esetében is erős felülreprezentációt mértünk, ennek az az oka, hogy a legfeljebb nyolc osztály végzett internethasználók nagy része érettségi előtt álló fiatal. Miként 2008-ban az iwiw, úgy most a facebook felhasználók kapcsán is jelentős többletet mutattak az érettségizettek, ami a felsőoktatási intézményekben tanuló, de diplomával még nem rendelkezők magas számával magyarázható. Szembetűnő viszont az a változás, amit a szakmunkás végzettségűeknél mértünk. 2008-ban az internethasználók 53 százaléka volt iwiw tag, a szakmunkásoknál ez az arány csak 34 százalék volt. 2013-ban a facebook tagoknál már nem látunk ilyen látványos különbséget, az internethasználó szakmunkások esetében csak 4 százalékkal volt alacsonyabb a facebook tagok aránya, mint az összes internethasználónál (64-68 százalék)

Életkor szempontjából megmaradtak a különbségek, a fiatalabb internethasználók körében sokkal népszerűbbek a közösségi oldalak. Ugyanakkor az idősebbek is egyre nagyobb hányadát érdeklik ezek az oldalak: miközben 2008-ban az 55 év feletti internethasználók 28 százaléka volt fent az iwiwen, 2013-ban a facebook esetében arányuk megközelíti az 50 százalékot. Az, hogy a közösségi oldalak egyre népszerűbbek az idősebbek körében, onnan is látható, hogy 2008-ban az iwiw felhasználók átlagéletkora 33 év volt, jelenleg a facebook esetében 35 évet mértünk (mivel közvéleménykutatásunkban 18 évesnél idősebbek vettek részt, a teljes felhasználói kör átlagéletkora valójában mindkét esetben ennél alacsonyabb).

Miután áttekintettük, hogy az egyes társadalmi csoportokon belül mekkora az internethasználó iwiw-, illetve facebook-tagok aránya, a két közösségi oldal belső struktúráját is megvizsgáljuk (vagyis, hogy a két honlap tagságán belül mekkora az egyes csoportok aránya).

Az iwiw-en regisztráltak lakóhely típusa szerint hasonló nagyságú csoportokat alkottak, ami azt is jelentette, hogy a társadalomban mért arányukhoz képest felülreprezentáltak voltak a budapestiek és alulreprezentáltak a falun élők. Amint látható, mára, a facebook esetében ez a különbség eltűnt, lakóhely szerint a facebook tagok összetétele lényegében megegyezik az ország lakosságának területi összetételével. Hasonló folyamat zajlott iskolázottság szempontjából is, bár a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők még ma, a facebook esetében is felülreprezentáltak, de nem olyan mértékben, mint amit öt éve, az iwiw tagjai között mértünk.

Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy a két közösségi oldal funkciója különbözik. Az iwiw tagjainak 91 százaléka ismerősök felkutatására használta az oldalt, bár magas volt az iwiwen levelezők aránya is (50 százalék). Ugyanakkor csupán a regisztráltak 6 százaléka csetelt, 5 százaléka adott fel vagy olvasott apróhirdetést, viszont csak 2 százalékuk foglalkozott az iwiwes fórumokkal.

Mivel a facebook az ismerősgyűjtésen túl a kommunikációra is épít, vagyis a tagok jóval aktívabb kapcsolatot tudnak egymással teremteni, az oldalt sokan tájékozódásra is használják. Az internetezők harmada napi rendszerességgel tájékozódik a közösségi médiából is, ezek között a facebooknak kiemelt szerepe van: a közösségi médiából tájékozódók 99 százaléka tett említést az oldalról, a twittert 5, az iwiwet csak 2 százalékuk említette, mint a tájékozódás szempontjából fontos csatornát.