A Századvég és a Forsense 2008. szeptember 15. és szeptember 23. között végzett politikai témájú közvélemény-kutatást. Az adatok azt mutatják, hogy némiképp növekedett az MDF támogatottsága, viszont az SZDSZ az új vezetéssel egyelőre képtelen elmozdulni a mélypontnak számító 1 százalékos támogatottságról. A válaszadók többsége egy most vasárnapi országgyűlési választásokon Fidesz győzelmet jósolna.
Nőtt a két párt közötti különbség
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2008. szeptemberi adatfelvétele a két nagy párt közötti különbség enyhe növekedését mérte augusztushoz képest. Ez annak tudható be, hogy a Fidesz támogatottsága a szokásosnak mondható 25-30 százalékos sáv felső széle felé mozdult el a múlt havi 25 százalékról, így jelenleg a megkérdezettek 27 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pátra. Ezzel egyidejűleg az MSZP támogatottsága nem változott, ami azt jelenti, hogy immár tartósan elmozdulni látszik a kormánypárt a korábbi 15 százalék alatti mélységből, de a megszorító intézkedések 2006-os bejelentése előtti, 20 százalék feletti szintet jelenleg nem éri el.
Az összes megkérdezett körében az SZDSZ 1 százalékon, az MDF ugyanakkor 3 százalékon áll. Ez utóbbi érték magasabb az elmúlt hónapokban rögzítetteknél, de az majd a későbbi mérésekből derül ki, hogy a párt ezt képes e hosszabb távon megtartani vagy csupán eseti eredményről beszélhetünk.
A biztos szavazó és pártot is választó személyek köre sem változott jelentősen az elmúlt hónaphoz képest, jelenleg a megkérdezettek 39 százaléka sorolható ebbe a csoportba (+1 százalékpont). A választások kimenetelének előrejelzése szempontjából fontos csoporton belül is 3 százalékponttal nőtt a Fidesz előnye, de ez nem a Fidesz támogatottságának növekedésére (1 pontos csökkenés után 56 százalék), hanem a biztos MSZP-szavazók arányának csökkenésére vezethető vissza (30 százalék). Az MDF támogatottsága (6%) átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, az SZDSZ-é viszont kritikus szinten, 2 százalékon áll.
A pártok győzelmi esélyei rendkívül nagy különbséget mutatnak. A kérdezettek túlnyomó többsége, 59 százaléka úgy véli, hogy egy most vasárnap megrendezésre kerülő országgyűlési választáson a Fidesz nyerne. Mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a választások győztese az MSZP lehet. A Fidesz szavazók magabiztosak pártjuk győzelmi esélyeivel kapcsolatban, 81 százalékuk gondolja azt, hogy a Fidesz alakíthatna kormányt egy esetleges választáson. Az MSZP szavazók jóval szkeptikusabbak: többségük, 46 százalékuk a Fideszt esélyesebbnek tartja a győzelemre és mindössze 23 százalékuk jósol MSZP győzelmet.
Szeptemberi felmérésünk során a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeztünk, azaz arra, hogy a választott párton kívül – amennyiben lehetősége volna rá – melyikre szavazna még a megkérdezett. A pártválasztók fele nem rendelkezik másodlagos preferenciával, nem szavazna másik pártra. A pártot választók másodlagos preferenciái közül kiemelkedik az MDF (12%), a második helyen pedig az SZDSZ áll (8%). A nagy pártok közül a Fidesz 7%, az MSZP pedig 3% számára jelent második megoldást. Ezek az értékek igen hasonlóak a legutóbb májusban végzett hasonló kutatásunk eredményeihez. Változás viszont, hogy az MDF immár mindkét nagy párt szavazói közül hasonló arányban tudhat maga mögött másodlagos támogatókat (MSZP-szavazók: 13%, Fidesz-szavazók: 11%). Bár alacsony az elemszám, megjegyzendő, hogy az MSZP-szavazók másodlagos preferenciái közel azonos arányban oszlanak meg az MDF és az SZDSZ között.
A kutatásban azt is vizsgáltuk, hogy mely pártra nem szavaznának semmiképp válaszadók. Az MSZP a leginkább elutasított párt, a megkérdezettek 40 százaléka biztosan nem adná rá voksát. A Fideszt (27%) az SZDSZ is megelőzi elutasítás tekintetében (31%). A parlamenti pártok mindegyikének emelkedett az elutasítottsága május óta.
Nem változott a politikai oldalak megítélése
A két politikai oldal munkájának negatív megítélése nem változott az elmúlt hónaphoz képest. A kérdezettek 63 százaléka ítéli meg negatívan a kormány tevékenységét, és 60 százaléka az ellenzékét. Ugyancsak nem változott a mindkét oldallal elégedetlenek aránya (33%). A Fidesz szavazói hagyományosan nagyobb arányban elégedetlenek a saját politikusaik munkájával, mint az MSZP szavazói, a mostani 27 százalékos elégedetlenségi arány a fideszesek körében azonban jóval magasabb az utóbbi időszakban mért értékeknél. Az MSZP-sek esetében ugyanez a mutató 16 százalékon áll.
A kérdezettek fele úgy véli, hogy a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak, ez a kormányváltó hangulat érzékelésének enyhe gyengülését jelenti az augusztusban mért 56 százalékhoz viszonyítva. Ezzel együtt szeptember végén is csupán minden ötödik megkérdezett érzi úgy, hogy környezetében a kormány maradását akarók vannak többségben.
Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor a múlt havi eredményekhez hasonlóan ezúttal is valamivel többen vannak azok, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle MSZP-kormányt szeretnének (27 százalék), mint akik a Fidesz számára kedvező opciók egyikét választanák (24 százalék). Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy azok vannak a legtöbben, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon. Bár augusztus óta némileg csökkent ennek a lehetőségnek a támogatottsága, de még így is a megkérdezettek 38 százaléka választotta volna ezt a lehetőséget, s ez ismét csak a jelenlegi politikai erők széles körű elutasítottságáról tanúskodik. A Fidesz szavazóbázisának közel negyede pártolja az öt lehetőség közül inkább a jelenlegi pártoktól független erő hatalomra jutását, az MSZP szavazóin belül feleakkora arányú a támogatottsága ennek az opciónak.
A két nagy párt vezetőjének támogatói tábora közti különbségben nem tapasztaltunk változást augusztus óta, jelenleg is 6 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. A Fidesz elnökét 35 százalék tekinti alkalmasabbnak, a jelenlegi kormányfőt pedig 29 százalék. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra.
A hatalomra jutás kockázata felől vizsgálva sem változott jelentősen a kormány és az ellenzék támogatottsága közötti különbség. A kormány hatalmon maradását a megkérdezettek 36 százaléka tartja kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából (+1 százalékpont), az ellenzék hatalomra jutását pedig 31 százalék (+3 százalékpont).
A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül 43 százalék támogatatja az előrehozott választásokat, s míg az MSZP kisebbségi kormányzásának támogatottsága 1 százalékponttal csökkent (13 százalék), addig a koalíció helyreállításáé 2 pontot emelkedett (16 százalék). Ha ehhez hozzávesszük azokat, akik csak Gyurcsány Ferenc nélküli koalíciós, vagy MSZP kormányzást támogatnak, akkor összességében 42% százalék szeretné, ha valamilyen formában az MSZP kormányozna tovább.
A múlt hónaphoz hasonlóan most is a megkérdezettek 48 százaléka szerint lenne képes az MSZP 2010-ig önállóan kormányozni, ezzel ellentétesen 40 százalék vélekedik. Ezek az arányok alig térnek el az egy hónappal korábban mértektől.
A kutatás módszertana
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. szeptember 15. és szeptember 23. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
