A 2014 júniusában végzett közvélemény-kutatás során a kérdezettek háromnegyede tudott valamilyen napjainkban zajló nemzetközi konfliktusról. Segítség nélkül (spontán ismertség) legtöbben – a kérdezettek 69 százaléka – az orosz-ukrán konfliktust említették, rákérdezés után („Hallott-e Ön arról, hogy orosz-ukrán fegyveres konfliktussal fenyegető helyzet alakult ki Ukrajnában?”) már összesen 97 százalékuk mondta, hogy hallott az ukrán-válságról.

A kérdezettek negyede nem tudott vagy akart arra válaszolni, hogy véleménye szerint a konfliktusban melyik félnek van igaza (még az egyébként tájékozottabb diplomásoknál is 21 százalék azok aránya, akik nem tudtak véleményt formálni). Akik véleményt nyilvánítottak, azok egyértelműen az ukránok mellett álltak. Párthovatartozástól függetlenül így vélekedik a többség, ugyanakkor a baloldali szavazók háromnegyede gondolja úgy, hogy az ukrán félnek van igaza, a jobbikosoknál ez az arány csak 42 százalék, míg a Fidesz szavazók fele ad az ukránoknak igazat.

Jóval nagyobb különbségek vannak annak megítélésében, hogy a magyar kormány melyik fél pártján áll. A fideszesek inkább úgy vélik, hogy az ukrán oldalon, a baloldaliak többsége szerint az oroszokat támogatja, a jobbikosok pedig erősen megosztottak a kérdésben. Ezen kívül az életkor és minden bizonnyal az életkorral járó eltérő médiafogyasztási szokások jelentenek még lényeges törésvonalat: a fiatalabbak szerint inkább az oroszok, az idősebbek szerint pedig az ukránok pártján áll a magyar kormány. Logikusnak tűnne, hogy ennek hátterében az egyes korcsoportok eltérő pártválasztói profilja állhat, de nem erről van szó: a fiatalok a Fidesz szavazóbázisán belül is sokkal inkább gondolják, hogy a kormány az oroszok mellett áll (35 százalék), mint az 55 évesnél idősebb kormánypárti szavazók (14 százalék).