A mintánkba bekerült felnőtt korú válaszadók 76 százaléka számolt be legalább egyfajta banki kapcsolatról a folyószámla, bankbetét, bankkártya, vagy bármilyen hitel termék közül. A legtöbben, a kérdezettek 68 százaléka folyószámlával rendelkezik, azaz a banki kapcsolattal bíró személyek közül szinte mindenkinek van folyószámlája, 3 százaléknak viszont csak bankbetétje, 2 százaléknak csak bankkártyája van, állítása szerint. Kizárólag bankszámlával 17 százalék rendelkezik, míg a megkérdezettek 51 százaléka a folyószámla mellett egyéb banki szolgáltatást is igénybe vesz.

A kérdezettek 48 százalékának van bankkártyája, 10 százalékának hitelkártyája, 14 százalékának pedig bankbetétje vagy megtakarítási betétje. A megkérdezettek 16 százaléka rendelkezik valamilyen hitellel (lakáshitel, személyi kölcsön, jelzáloghitel vagy lízing). Összességében egy terméket 24 százalék, kettőt 26 százalék, hármat 13 százalék, négyet vagy ennél többet 14 százalék vesz igénybe.

A kérdezettek háromnegyede áll kapcsolatban valamilyen bankkal, néhány társadalmi csoportban azonban az átlagtól jelentősen eltér a banki kapcsolatokkal rendelkezők aránya. Az átlagot jóval – legalább 10 százalékkal – meghaladja az érettségizettek és diplomások, a 200 ezer forint feletti családi jövedelműek, és az 54 év alattiak, míg az átlagosnál jóval kevesebben rendelkeznek banki kapcsolattal a legfeljebb 8 osztályt végzettek, a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók, az 55 év felettiek és a falusiak körében.

Összességében elmondhatjuk: az, hogy valaki kapcsolatban áll egy bankkal, elsősorban az iskolai végzettséggel függ össze, és legkevésbé a lakóhellyel. Jelzésértékű, hogy a banki kapcsolattal rendelkezők aránya egyetlen csoportban, a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében nem érte el az 50 százalékot.

A banki kapcsolattal rendelkezők 59 százaléka áll kapcsolatban az OTP Bankkal, amely messze a legnagyobb lakossági ügyfélkörrel rendelkező bank. A második legnagyobb ügyfélkörrel az Erste Bank és a K&H bank rendelkezik (11-11%), őket követik a Takarékszövetkezetek 10 százalékkal. A Budapest Bankot 7, a Raiffeisent 6, a CIB és Inter-Európát összesen a bankkapcsolattal rendelkezők 5 százaléka említette, míg az MKB-t 2 százalék.

A különböző társadalmi csoportokban a bankválasztás kapcsán nem tapasztaltunk jelentős különbségeket. Természetesen az OTP minden csoportban a legnépszerűbb, a Takarékszövetkezetek azonban több csoport esetében is „dobogóra” kerültek. Ezek a pénzintézetek elsősorban az alacsonyabb jövedelműek, a kisebb településen élők és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében népszerűek.

E tényezők azonban összefüggnek, s elsősorban azt állapíthatjuk meg, hogy a Takarékszövetkezeteknek a falvakban vannak erős pozícióik, ezt jelzi az is, hogy a községekben élők jóval kisebb arányban említették, hogy az OTP ügyfelei. Az ERSTE Bank a megyei jogú városokban ér el az átlagtól szignifikánsan nagyobb ügyfélkört (17%), míg a K&H Bank a legfiatalabb korcsoportban (16%) és a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásban lakók körében (15%). Budapesten a harmadik helyre a Budapest Bank került.