A Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2006. október 9-16. között CATI módszerrel aktuális közéleti kérdésekkel és politikai véleményekkel kapcsolatosan. A vizsgálat során összesen 852 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg. A legfontosabb megállapítások az alábbiakban foglalhatók össze:

-Több mutató is az amúgy sem jónak nevezhető társadalmi közérzet további romlásáról tanúskodik. Újabb mélypontra, 27 pontos átlagértékre süllyedt az ország helyzetének átlagos megítélése az elmúlt hét során

-Nagyot változtak az országos és az egyéni gazdasági-anyagi helyzettel kapcsolatos vélekedések az év eleje óta. Az ország gazdasági helyzete a kérdezettek 62%-a szerint romlott az elmúlt egy év során, s mindössze 8% szerint volt javulás tapasztalható. Az idén január közepén feltett hasonló kérdésre még jóval kiegyensúlyozottabb válaszok születtek, akkor még 27% érzékelt javulást, s 35% romlást.

-Az ország jövőjét illetően 28% vár javulást az elkövetkező egy év során, ugyanakkor 42% azok aránya, akik szerint romló gazdasági kilátásokkal kell számolni. A személyes anyagi helyzettel kapcsolatosan még kevesebben derűlátóak (14%), a megkérdezettek többsége (52%) romlásra számít.

–A teljes lakosság körében nem tapasztalni jelentős változást a két nagy párt támogatottságában, továbbra is a Fidesz vezet 8 százalékponttal. Jelenleg az összes megkérdezett 31%-a választaná a legnagyobb ellenzéki pártot, míg az MSZP támogatottsága 23%.

-Az eddigi felméréseinkhez hasonlóan most is mind a kormány, mind az ellenzék tevékenységét a megkérdezettek többsége negatívan ítéli meg (59 ill. 54%). Ugyanakkor nem a teljes politikai elit tevékenységének általános elutasítása a jellemző attitűd, bár ez is jelen van nem elhanyagolható arányban.

-A Gyurcsány Ferenc körül kialakult politikai helyzet dacára sincsenek többen azok, akik vele szemben Orbán Viktort tartanák alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra. Jelenleg egyformán 38-38% tartja mindkét politikust alkalmasabbnak, míg 18% szerint egyikük sem alkalmas.

-A megkérdezettek 55%-a mondja, hogy egyértelműen, vagy inkább elégedett az önkormányzati választások kimenetelével, míg 35% ellenkező állásponton van.

-A választási eredmények okairól megoszlanak a vélemények, de továbbra is jóval többen vélik úgy, hogy az MSZP veszítette el a választást (47%), mint ahányan a Fidesz győzelmeként értelmezik azt (29%).

-A politikai válsághelyzettel kapcsolatosan a lakosság nagy többsége határozott véleménnyel rendelkezik. Az is látható, hogy az eltérő kérdésfeltevésektől függetlenül erősen megosztottak a választók, azaz a polarizált véleményeknek közel egyforma arányú a támogatottságuk.

-Amennyiben a választási eredményekre hivatkozva vetjük fel a távozás esetleges szükségességének kérdését, akkor valamivel többen vannak (52%), akik a távozást szorgalmazzák, mint ahányan a maradás mellett vannak (45%). Ha úgy vetjük fel a kérdést, hogy folytassa-e a mostani kormány azt, amit elkezdett, vagy inkább legyen kormányváltás, akkor viszont 49% a folytatás mellett van, s csak 39% támogatja inkább a kormányváltást.

-Valamivel többen ellenezték (47%) a tiltakozás azon módját, hogy minden nap nagygyűlést tart a Fidesz, mint ahányan támogatják azt (41%). A politikai kapcsolat teljes megszakítását Gyurcsány Ferenccel viszont a válaszadók kb. kétharmada ellenzi, s csupán 29% támogatja.

-A legutolsó, július második felében készített politikusi rokonszenv-vizsgálathoz képest jelentős romlás tapasztalható a népszerűség terén, és ez nem csupán a kormánypárti politikusokat érinti, bár őket kétségtelenül erőteljesebben. A miniszterelnök a ranglista utolsó helyére került.

-Összességében az egész politikai elittel szemben erősödött az antipátia, s csak olyan politikusok népszerűsége nem csökkent szignifikánsan, akik már eddig is a lista második felében álltak (Semjén Zsolt, Demszky Gábor).

Bevezető

A Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2006. október 9-16. között, melynek során összesen 852 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatosan. A mintavétel alapjául a vezetékes telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó véletlen hibát négy szempontú súlyozással korrigáltuk, amely alapján válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,4 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit, alapmegoszlásait ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik, ott összehasonlítást teszünk a legutóbbi, egy héttel korábban végzett vizsgálatunk eredményeivel is.

Általános közérzet

Több mutató is az amúgy sem jónak nevezhető társadalmi közérzet további romlásáról tanúskodik. Újabb mélypontra, 27 pontos átlagértékre süllyedt az ország helyzetének átlagos megítélése az elmúlt hét során. A jelenlegi érték két ponttal alacsonyabb az egy héttel korábban mértnél. Az ötfokú skálán a megkérdezetteknek mindössze 3%-a adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot arra a kérdésre, hogy miként mennek a dolgok az országban, míg 63% közepesnél rosszabb értékelést adott. Jelentős az eltérés a nagy pártok szavazóinak értékelése között, de az MSZP szimpatizánsainak átlagos pontértéke is jelentősen elmarad közepestől (37 pont, 6 pontos csökkenés az elmúlt héthez képest), a fideszeseké pedig mindössze 18 pont (-1 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok értékelése (29 pont) összességében nem sokkal haladja meg a teljes lakosság átlagát.

A megkérdezettek mintegy kétharmada (65%) véli úgy, hogy ma rosszabbul mennek a dolgok az országban, mint négy évvel ezelőtt, ez az érték 6 százalékponttal magasabb az egy héttel korábbinál. A javulást tapasztalók aránya mindössze 7%. A Fidesz szavazóinak 91%-a szerint mennek ma rosszabbul a dolgok az országban a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, az MSZP-seknek viszont csak 37%-a észlelt romlást, bár az ő körükben sem a javulás a leggyakoribb tapasztalat, hanem a stagnálás (42%). A bizonytalan pártválasztásúak többsége (60%) is romló tendenciát érzékelt.

Nagyot változtak az országos és az egyéni gazdasági-anyagi helyzettel kapcsolatos vélekedések az év eleje óta. Az ország gazdasági helyzete a kérdezettek 62%-a szerint romlott az elmúlt egy év során, s mindössze 8% szerint volt javulás tapasztalható. Az idén január közepén feltett hasonló kérdésre még jóval kiegyensúlyozottabb válaszok születtek, akkor még 27% érzékelt javulást, s 35% romlást. A személyes anyagi helyzet megítélésében is a romlás dominál, de valamivel kevesebben vannak ezen a véleményen (50%), mint az ország helyzetével kapcsolatosan. Ez esetben igen gyakori a stagnálásra, változatlanságra vonatkozó válasz (43%), míg javulásról csupán 7% számolt be. Januárban még csupán alig több mint minden negyedik megkérdezett (28%) vélte úgy, hogy romlott az anyagi helyzete az előző esztendőben, a javulást észlelőké viszont 20% volt.

Az ország jövőjét illetően valamivel jobb a kép, 28% vár javulást az elkövetkező egy év során, ugyanakkor 42% azok aránya, akik szerint romló gazdasági kilátásokkal kell számolni. A személyes anyagi helyzettel kapcsolatosan még kevesebben derűlátóak (14%), a megkérdezettek többsége (52%) romlásra számít. Összehasonlításképp: januárban mindössze 17% volt borúlátó az ország gazdasági perspektíváit illetően, s csupán 10% a saját anyagi helyzete vonatkozásában.

Politikai preferenciák

A választókorú lakosság politikai szempontból igen aktívnak mondható, az összes megkérdezett 73%-a állítja, hogy ha most vasárnap országgyűlési választásokat rendeznének, akkor azokon biztosan részt venne. Nyáron mélyponton volt az aktivitási szint, de a Fidesz szavazóinak köszönhetően őszre elérte az év elején mért szintet (a csúcs áprilisban a választások idején volt).

A teljes lakosság körében nem tapasztalni jelentős változást a két nagy párt támogatottságában, továbbra is a Fidesz vezet 8 százalékponttal. Jelenleg az összes megkérdezett 31%-a választaná a legnagyobb ellenzéki pártot, míg az MSZP támogatottsága 23%. Továbbra is magas az ismeretlen preferenciájúak aránya, ugyanis 10% nem tudja, 15% nem mondja meg, mely pártot választaná (és egyre többen vannak akik kategórikusan elutasítják a részvételt). A választások után az MSZP támogatottsága növekedett, hamar elérte maximumát, ami nem közelítette meg a 2002-es szintet, ezt követően pedig erőteljes csökkenésnek indult. Miközben a Fidesz támogatottsága a választásokon tapasztalt szinten illetve valamelyest e fölött stabilizálódott, utoljára 2005 nyarán mértünk hasonló támogatottságbeli különbséget a két párt között.

Szintén a jelentős politikai aktivitást mutatja, hogy a múlt héthez képest tovább nőtt a biztos szavazó pártválasztók aránya a teljes lakosságon belül, s most már egyértelműen meghaladja a választásra jogosultak felét (54%). Közülük 52% szavazna most vasárnap a Fideszre (+2 százalékpont) és 37% az MSZP-re (-4 százalékpont), míg az MDF-et és az SZDSZ-t egyaránt 5-5-% választaná. Noha tehát nem változott a pártok támogatottsága abszolút értelemben, a biztos szavazó pártválasztói csoporton belül nőtt a Fidesz előnye, ami az MSZP-szimpatizánsok elbizonytalanodását jelzi.

Az eddigi felméréseinkhez hasonlóan most is mind a kormány, mind az ellenzék tevékenységét a megkérdezettek többsége negatívan ítéli meg (59 ill. 54%), ellentétese a válaszolók kb. harmada vélekedik (34 ill. 37%). Ugyanakkor a teljes lakosságnak mindössze egyötöde ad negatív értékelést mindkét esetben, azaz nem a teljes politikai elit tevékenységének általános elutasítása a jellemző attitűd, bár ez is jelen van nem elhanyagolható arányban. Továbbra is igaz az, hogy a Fidesz szavazói valamivel nagyobb arányban elégedetlenek saját oldaluk – az ellenzék – teljesítményével (15%), mint az MSZP-sek (11%).

A Gyurcsány Ferenc körült kialakult politikai helyzet dacára sincsenek többen azok, akik vele szemben Orbán Viktort tartanák alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra. Ugyanakkor az elmúlt heti előnye (5 százalékpont) elolvadt, így jelenleg egyformán 38-38% tartja mindkét politikust alkalmasabbnak, míg 18% szerint egyikük sem alkalmas. Saját táborán belül jelenleg is valamivel gyengébb Orbán Viktor támogatottsága (86%), mint Gyurcsány Ferencé (93%), és a bizonytalan pártválasztásúak is nagyobb arányban voksolnak a jelenlegi miniszterelnökre (34%), mint a korábbira (21%).

Önkormányzati választások

Továbbra is a tényleges részvételi aránynál jóval többen, a válaszadók 82%-a állítja, hogy részt vett a vasárnapi voksoláson. Azok körében, akik meg is tudják mondani, mely párt vagy szervezet képviselőjelöltjére szavaztak, 45% említette a Fideszt (+3 százalékpont a múlt héthez viszonyítva), 31% pedig az MSZP-t (+2 százalékpont). Valamelyest csökkent viszont azok aránya, akik emlékeik szerint független jelöltre voksoltak. (lásd a 2. oldal grafikonjait)

Az igen szoros budapesti eredményt jól tükrözi felmérésünk is, hiszen a két esélyes jelölt támogatottsága között általunk mért eltérés mindössze 0,7 százalékpont. A másik három jelölt közül csak Katona Kálmánt említették még, ő a válaszok alapján 3%-os támogatottsággal bírt válaszadóink körében.

A budapesti pártlistán leadott szavazatok még kisebb eltérést mutatnak eredményeinkben, mindössze 0,3 százalékpont választja el a két nagy pártot, míg az SZDSZ, az MDF pedig 4%-ot kapott felmérésünkben. A pártok megyei listájára adott szavazatok alapján viszont egyértelmű a Fidesz-előny, 39% választotta ezt a pártot és csak 23% az MSZP-t.

Az embereket megosztják a választási eredmények. A megkérdezettek 55%-a mondja, hogy egyértelműen, vagy inkább elégedett a választások kimenetelével, míg 35% ellenkező állásponton van – ezek az adatok egybecsengenek az egy héttel korábbi felmérés eredményeivel. A Fideszesek nagy többsége (82%) természetesen az elégedett oldalon áll, az MSZP-szavazók 72%-a viszont csalódott. A bizonytalan pártválasztásúak közt is többen vannak azok, akik elégedettek az önkormányzati választások eredményeivel (49%), mint ahányan inkább vagy teljes mértékben elégedetlenek (30%).

Az elégedettséggel kapcsolatos megosztottság abban is megmutatkozik, hogy nem sokkal többen vélik úgy, hogy az ország többsége inkább elégedett a választási eredményekkel (43%), mint ahányan inkább elégedetlenséget észleltek (33%), s sokan nem tudják megítélni az eredményekkel kapcsolatosan az uralkodó vélekedést.

A választási eredmények okairól megoszlanak a vélemények, de továbbra is jóval többen vélik úgy, hogy az MSZP elveszítette a választást (47%), mint ahányan a Fidesz győzelmeként értelmezik azt (29%). A Fidesz szavazói egyforma arányban támogatják mindkét vélekedést (42 ill. 41%), az MSZP-sek azonban jóval inkább látják az eredményekben saját pártjuk vereségét (55%), mint a Fidesz győzelmét (22%).

A választások utáni helyzet

A választások után kialakult politikai helyzet kulcskérdése, hogy le kellene-e mondania Gyurcsány Ferencnek. Ezt a kérdést felmérésünkben több oldalról is körbejártuk, különböző módokon rákérdezve arra, mit tartanának helyesebbnek a válaszadók. Az eredmények nem mindenesetben fedik egymást, de két tendencia szembetűnő: egyrészt meglepően alacsony azok aránya, akik nem tudnak vagy nem kívánnak véleményt alkotni. Ez azt jelenti, hogy a politikai válsághelyzettel kapcsolatosan a lakosság nagy többsége határozott véleménnyel rendelkezik. Másrészt az látható, hogy az eltérő kérdésfeltevésektől függetlenül erősen megosztottak a választók, azaz a polarizált véleményeknek közel egyforma arányú a támogatottságuk. (lásd a 3. oldal grafikonjait)

Amennyiben a választási eredményekre hivatkozva vetjük fel a távozás esetleges szükségességének kérdését, akkor valamivel többen vannak (52%), akik a távozást szorgalmazzák (és arányuk valamelyest növekedett is múlt hét óta), mint ahányan a maradás mellett vannak (45%). Ha úgy vetjük fel a kérdést, hogy folytassa-e a mostani kormány azt, amit elkezdett, vagy inkább legyen kormányváltás, akkor viszont 49% a folytatás mellett van, s csak 39% támogatja inkább a kormányváltás ötletét. Ha a kockázat oldaláról közelítjük a kérdést, akkor egyértelműen többen vannak (44%), akik szerint az ellenzék hatalomra kerülése járna nagyobb kockázattal az ország számára, mint ahányan a jelenlegi kormány hatalmon maradását vélik kockázatosabbnak (32%).

Érdekes módon a közvélemény percepciójában erősebben jelen van a kormányváltás követelése, azaz többen érzik úgy, hogy közvetlen környezetükben azok vannak többségben, akik leváltanák Gyurcsány Ferencet (48%) vagy az egész jelenlegi kormányt (45%). Ha pedig az egész ország közvéleményére vonatkozóan tesszük fel a kérdést, akkor több mint kétszer annyian vélik úgy, hogy a többség a távozás mellett van (52%), mint ahányan a kormányfő maradása mellett törnek lándzsát (23%). Ezek az adatok azt sugallják, hogy azok az információforrások, amelyek a közvetlen környezetnél tágabb szintről közvetítik a véleményeket, a leváltás erős támogatottsága felé torzítják a tényleges helyzetet.

A bizalmi szavazás tényével a megkérdezettek több mint fele (56%) egyetértett. Ugyanakkor gyakorlatilag nincs különbség ama két csoport mérete közt, akik szerint a szavazás a bizalmat jelenti, ezért nem kell lemondania (46%), illetve akik szerint mindenképp le kellene mondani a parlamenti bizalom ellenére (48%). Ezek az adatok nem különböznek jelentősen a múlt héten mértektől, tehát – egyelőre – nem tapasztalni olyan effektust, hogy a bizalmi szavazás sikere hatására többen állnának ki Gyurcsány Ferenc mellett.

Fidesz-tiltakozások

Válaszadóink közt valamivel többen ellenezték (47%) a tiltakozás azon módját, hogy minden nap nagygyűlést tart a Fidesz, mint ahányan támogatják azt (41%). A politikai kapcsolat teljes megszakítását Gyurcsány Ferenccel viszont a válaszadók kb. kétharmada ellenzi, s csupán 29% támogatja. A Fidesz szavazóinak többsége természetesen mindkét tiltakozási formával egyetért, de jelentős részük (36%) ellenzi a kapcsolat megszakítását. Ebben a kérdésben a bizonytalan pártpreferenciájúak közel 70%-a is eléítélő állásponton van.

Politikusok népszerűsége

A legutolsó, július második felében készített politikusi rokonszenv-vizsgálathoz képest jelentős romlás tapasztalható a népszerűség terén, és ez nem csupán a kormánypárti politikusokat érinti, bár őket kétségtelenül erőteljesebben. A legnagyobb romlás Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó esetében tapasztalható (-8 pont), de 6-7 ponttal csökkent az indexe Szili Katalinnak, Sólyom Lászlónak és Orbán Viktornak is. A miniszterelnök ezáltal a ranglista utolsó helyére került.

Összességében az egész politikai elittel szemben erősödött az antipátia, s csak olyan politikusok népszerűsége nem csökkent szignifikánsan, akik már eddig is a lista második felében álltak (Semjén Zsolt, Demszky Gábor). Nehéz volna visszaemlékezni olyan esetre, amikor ilyen alacsony pontértékkel, 57 ponttal vezetni lehetett a népszerűségi rangsort

2006. 10. 20. 23:59

Az adatok további grafikus ábrázolása a következő oldalakon található. A 2.oldal az önkormányzati választásokkal kapcsolatos, a 3. oldal pedig a bizalmi szavazással és a nagygyűlésekkel foglalkozó kérdéseket ábrázolja