A Forsense 2006. szeptember 19-én és 20-án telefonos vizsgálatot készített a vasárnap este nyilvánosságra került, még 2006. május 26-án, a Magyar Szocialista Párt zárt frakcióülésén elhangzott Gyurcsány Ferenc beszédről és az azóta bekövetkezett eseményekről. A gyorsfelvétel adatai arra utalnak, hogy a társadalom nem elégedett Gyurcsány Ferenc magyarázataival, és alapvetően pártállástól függően ítéli meg, hogy a kormányfőnek le kell-e mondania vagy sem. Ugyanakkor pártállástól függetlenül az egész magyar társadalom egységesen elítéli az erőszakos megmozdulásokat.
A Forsense 2006. szeptember 4-11. között készített budapesti adatfelvétele kiélezett küzdelmet jelez a két nagy párt önkormányzati jelöltjei között a fővárosban. Az adatok szerint több mint másfél évtized elteltével első ízben mutatkozik reális esély Demszky Gábor főpolgármesteri pozícióból történő leváltására.
A Forsense 2006. évi júliusi adatfelvétele szerint tovább nőtt a Fidesz és az MSZP választói támogatottsága közötti különbség. Az összes megkérdezett körében 8, a biztos szavazó pártválasztók körében 9 százalékpont a Fidesz előnye. Az SZDSZ és az MDF egyaránt a bejutáshoz szükséges minimális támogatottsági szinten mozog, rajtuk kívül más pártnak nem lenne esélye a küszöb átlépésére. Az MSZP-től való elfordulás az empirikus adatok szerint a 45 évnél fiatalabb választói korcsoportokban, illetve a budapesti választók körében történt, a párt támogatóinak köre egyre inkább a törzsszavazói bázisnak számító idős korú választókra szűkül. Júliusban már csak az 58 évnél idősebbek körében élvezett az MSZP támogatottsági előnyt a Fidesszel szemben – az áprilisi választások előtt ez a határvonal 10 évvel lejjebb húzódott.
2006. május 15. és 19. között közvéleménykutatást végeztünk politikusok ismertségéről és népszerűségéről. Az elemzésben külön kitérünk a politikai szimpátiák és a politikusi rokonszenvosztályzatok közötti összefüggésekre is.
2006. május 2. és 12. között közvéleménykutatást végeztünk a választási fordulók alkalmával mutatott választói viselkedésről. Érdeklődtünk a választásokkal kapcsolatos attitűdökről és véleményekről, valamint kísérletet tettünk az ellenzék választási veresége mögött húzódó okok feltárására is.
Az első forduló után állva maradt képviselőjelöltek egyéni választókerületeiben felmérést végeztünk április 13. és április 22 között. A kapott eredmények alapján alapján a pártok támogatottsága a különböző szocio-demográfiai csoportokban a következő grafikonokon látható. A megkérdezetteket arra kértük, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, hogy ha elmennének a második fordulóban, akkor az MSZP és a Fidesz jelöltjei közül melyikükre szavaznának (ha csak ez a két jelölt indulna). A kérdőív kérdéseket tartalmazott az első fordulóban leadott szavazatokra vonatkozóan is, valamint az elmúlt időszak politikai történéseire vonatkozóan is.
A Forsense 2006. február második felében végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a Fidesz valamelyest vezet a támogatottsági versenyben az MSZP előtt. A teljes választó korú népességet reprezentáló megkérdezettek körében a két párt közti különbség a statisztikai hibahatáron belül van: 29 százaléka szavazna a Fideszre és 28 százalék az MSZP-re. A biztos szavazó és pártot is választó válaszadók csoportján belül 46 százalék választaná most vasárnap a Fideszt és 43 százalék az MSZP-t.
A választások időpontjának közeledtével továbbra is igen szoros a pártok versenye. A Forsense felmérése szerint ha most vasárnap lennének a választások, akkor a megkérdezettek 28%-a szavazna a MSZP-re, és 26% a Fideszre, azaz a két párt közötti különbség nem nagyobb a mintavételből fakadó hibalehetőségnél. A biztos szavazó pártválasztók közül 43% nevezte meg a Fideszt, és 46% a Szocialista Pártot. Az SZDSZ támogatottsága a teljes lakosságon belül nem, de a biztos szavazó, és pártválasztását eláruló válaszadók körében meghaladja a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt (6%), míg MDF a mostani adatok alapján elmarad attól (3%). A parlamenti pártok közül az MDF esetében a legkisebb a szimpatizánsok szavazási hajlandósága, csupán 63%-uk állítja biztosan, hogy elmenne szavazni, míg a két nagy párt esetében 86-87% ugyanez az arány. Ez azt is valószínűsíti egyben, hogy a Demokrata Fórum nagyobb arányban rendelkezik még mozgósítható szimpatizánsokkal, mint a nagyobb pártok.
A szavazóhelyiségeknél április 9-én rögzített nagymintánk segítségével mélyebben megismerhetjük a választópolgárok különböző csoportjainak aktivitását, a pártbázisok karakterét, a kisebb pártok szavazóiról is pontosabb képet kapunk. Vizsgálatunkból kiderül, hogy városiak, az egyháziasan vallásosak, a magasabb végzettségűek és az 50 és 70 év közöttiek csoportjába tartozók átlag felett, mentek el szavazni április 9-én. Adataink szerint az SZDSZ és az MDF szavazóinak átlagéletkora alacsonyabb a Fideszénél, és a kispártok esetében a kampány hajrája sok szavazatot hozott az utolsó hetekben. A Fidesz továbbra sem tud megerősödni a fővárosban, és nem tudta várakozásainak megfelelően mozgósítani a fiatalokat, ugyanakkor a hívő emberek és a vállalkozók többsége mögöttük állt a szavazáson. Ismét megerősítésre került, hogy az MSZP elsősorban az 50 év felettiek szimpátiáját élvezi, sok nyugdíjas támogatóval, ugyanakkor a 40 év alattiak és az első szavazók körében is van utánpótlása a pártnak.
A Duna Televízió megbízásából készült választási felmérést az április 9-i esti választási műsorban, a Dunatv.hu-n valamint a Forsense és a Századvég honlapján hoztuk először nyilvánosságra. A napközbeni adatokat először délután 17:00 órakor összesítettük, majd pedig a 19:00 óráig beérkezett adatok alapján becsültük meg a pártok választási eredményeit. A második adatösszesítés alapján a Századvég mandátumbecslést végzett, melyet szintén a Duna TV választási műsora mutatott be.
