Rég nem válaszoltak olyan sokan az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeire vonatkozó kérdésre, mint az októberi felmérésben. A kérdezettek 82%-a tudott legalább egy választ adni, ami másfélszerese a szeptemberi válaszaránynak (55%). A hirtelen emelkedést természetesen a pénzügyi- és hitelválság és annak magyarországi hatásai váltották ki, a válaszok döntő része erre vonatkozott, még ha olyan közvetett formában is, mint a nemzeti csúcs esetében. A válság eluralkodását a közbeszédben jól mutatja, hogy szeptemberben még csupán egy téma volt az említettek között, egy hónappal később viszont a válaszadók nagy többsége (70%) ezt nevezi meg első helyen. A téma elterjedésének sebességére következtethetünk abból is, hogy a három lehetséges említést együttvéve az adatfelvétel első napján még 16%, addig az utolsó napra már 94% nevezett meg a válsággal kapcsolatos eseményt a legfontosabb témaként az összes megkérdezett körében. Emellett a központi téma mellett sokan említették még a budapesti NATO-csúcsot, az MDF-frakció ügyét illetve a lehallgatási ügyet és a monori vonatbalesetet is.

A Forsense és a Századvég 2008. szeptember 15. és 23. között végzett országos közvélemény-kutatásában egyes tipikus politikusi tulajdonságokra vonatkozó kérdések segítségével vizsgálta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor imázsprofilját. Félévente rendszeresen végzett felmérésünk célja azoknak a jellemzőknek a meghatározása, melyeket a választók a két politikusra nézve jellemzőnek tartanak. A helyzetképen túl az utoljára idén márciusban végzett hasonló felmérésünk eredményeivel történő összehasonítás az imázsprofil változására is rávilágít.

A Századvég és a Forsense 2008. szeptember 15. és szeptember 23. között végzett politikai témájú közvélemény-kutatást. Az adatok azt mutatják, hogy némiképp növekedett az MDF támogatottsága, viszont az SZDSZ az új vezetéssel egyelőre képtelen elmozdulni a mélypontnak számító 1 százalékos támogatottságról. A válaszadók többsége egy most vasárnapi országgyűlési választásokon Fidesz győzelmet jósolna.

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2008. augusztus 27. és szeptember 5. közötti adatfelvétele szerint mérséklődött a két nagy párt közötti támogatottsági különbség. Miközben a miniszterelnök programja sikerrel csábította vissza az MSZP rejtőzködő szavazóinak egy részét, a társadalmat a kormányváltó hangulat és a politikai elitből való teljes kiábrándulás jellemzi.

A legutóbb 2008 májusában végzett politikusi népszerűségmérésünkhöz képest kettős tendencia figyelhető meg. Egyrészt a fideszes politikusok népszerűségi indexe stagnál (a nyolc ellenzéki politikus indexének átlaga változatlanul 49 pont), az MSZP politikusainak értékelése viszont 3 pontot javult (39-ről 42-re). Ez azt jelenti, hogy döntően fideszes politikusok foglalják el a népszerűségi rangsor első, szocialisták pedig a második felét, de a közöttük lévő távolság némiképp csökkent. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy megfordult a korábbi tendencia, hiszen májusi adatfelvételünk során még azt tapasztaltuk, hogy a szocialista politikusok népszerűségi indexe csökkent, a fideszeseké pedig változatlan volt.

A lakosság általános közérzetében az elmúlt két hónap folyamán tapasztalt javulás nem folytatódott júliusban. A 100 fokú skálán mért Közérzet Index értéke a júliusi felmérésünkben 25 pont, 3 ponttal alacsonyabb, mint egy hónappal korábban. Minden eddiginél alacsonyabb, mindössze 2% azok aránya, akik közepesnél jobb értékelést adtak arra a kérdésre, hogy hogyan mennek a dolgok az országban, míg összes megkérdezett kétharmada közepesnél rosszabb értékelést adott.

Az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeinek választói visszaidézésekor jól látszik a kormányválság okozta felfokozott politikai hangulat lecsengése (amiben a nyári politikai szünet beköszönte is bizonyára szerepet játszik). Egyetlen olyan esemény történt a kutatást megelőző héten, amelyet a megkérdezettek legalább 10%-a egybehangzóan megemlített, ez az SZDSZ elnökválasztása (14%). A második helyen már csupán feleannyi említéssel az időjárás jelenségei, elsődlegesen a viharkárok álltak. Minden más eseményt a megkérdezettek legfeljebb 3%-a említette. A közélet eseménytelenségének ékes példája, hogy tízből hat megkérdezette egyetlen fontosabb hazai eseményt sem tudott megemlíteni.

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjának keretében kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008 június 11. és 13. között, melynek során 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,3 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

A legutóbb februárban végzett politikusi népszerűségmérésünkhöz képest kettős tendencia figyelhető meg. Egyfelől jelentős mértékben csökkent a korábbi kormánykoalíció szinte mindegyik politikusának népszerűsége, másrészt ezzel párhuzamosan stagnálást mutat az ellenzéki politikusok rokonszenvindexe.