2020. március 12-én az átlagosnál jóval melegebb napunk volt, és ez Budapesten új rekord születését eredményezte – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A WHO számítása szerint egy átlagos magyar 66,8 éves koráig él egészségesen, ami 3,3 évvel több, mint 2000-ben. Az uniós országok közül csak Litvániát, Bulgáriát és Romániát előzzük meg, a lista élén a spanyolok állnak, 73,8 évvel.

2017 III. negyedévében a 20-64 évesek foglalkoztatottsága 73,8% volt Magyarországon, ami valamivel magasabb az uniós átlagnál (72,6%). A korcsoport foglalkoztatottsága Svédországban volt a legmagasabb (82,7%) és a Görögországban a legalacsonyabb (58,9%).

A Pew Research felmérése szerint az amerikaiak 18 százaléka tartja kiemelt fontosságúnak, hogy a NASA űrhajósokat küldjön a Marsra.

A 20-64 éves magyarok 5,2%-a él másik EU-tagországban (EU-átlag: 3,8%), amivel a középmezőnybe tartozunk (13. hely). 2007-ben még csak a 20-64 éves magyarok 1,5%-a élt másik uniós országban, azonban akkor még ez az uniós átlag (2,5%) alatti érték volt. A legtöbb mobil munkavállaló 2007-ben a Horvátországban (12,2%), 2017-ben a Romániában élő 20-64 évesek voltak (19,7%).

Az Európai Bizottság közvélemény-kutatása szerint az EU lakosainak 37 százaléka találkozik naponta álhírekkel, ez az arány a magyarok esetében 52 százalék. Ugyanakkor az uniós polgárok 71 százaléka gondolja, hogy felismeri az álhíreket, míg a magyaroknak csak 57 százaléka.

Norvégia teljes pénzmennyiségének alig 3 százaléka áll készpénzben, és az összes pénzügyi tranzakció kevesebb mint 10 százalékát teszik ki a bankjegyes fizetések.

A KSH adatai szerint 1997 és 2017 között 96 termék közül a múzeumi belépőjegyek átlagára nőtt legnagyobb mértékben, az árváltozás 988 százalék volt.

2017-ben a 28 uniós tagállam legfőbb kereskedelmi partnere az importot tekintve Kína volt (az összes import 20 százaléka érkezett Kínából), míg az export terén az Egyesült Államok állt kiemelt helyen, szintén 20 százalékos részesedéssel.