A University of Notre Dame indexszámítása szerint Magyarország a 38. helyen áll azon a listán, amely azt vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire védettek a klímaváltozástól.

A World Economic Forum 2017-es felmérésében a világ 186 országából összesen mintegy 31 ezer, 18-35 év közötti fiatalt kérdezett meg, hogy mit tartanak a világ legégetőbb problémáinak.
Már harmadik egymást követő éve a klímaváltozás aggasztja a legjobban korcsoport tagjait, a válaszadók 48,8%-a jelölte meg elsődleges problémaként a jelenséget.

2016-ban a magyar vállalkozások 32 százaléka használja a közösségi médiát, ami nyolc százalékos növekedést mutat 2014-hez képest. Még ezzel sem érjük el az EU átlagát, az Unióban ezen vállalkozások aránya 2016-ban 42 százalék volt.

A KSH mikrocenzus felmérése szerint 2016-ban a magyar társadalom 45,9 százaléka volt foglalkoztatott, ami jelentős bővülést jelent a 2011-es 39,7 és a 2010-es 36,2 százalékhoz képest. Megyei bontásban a foglalkoztatottak aránya Budapesten a legmagasabb (49,7%), Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb (42,2%).

Világszerte 161 gigawattal nőtt a megújúló energiákból származó kapacitás 2016-ban. A megújúlókon belül az összes új kapacitás felét a napenergia adta, a szélerőművek harmadával, a vízenergia 15 százalékkal részesedett a növekedésből.

2016-ban az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján 27482 dollár volt Magyarországon, ami az EU-tagországok rangsorában a 23. Uniós csatlakozásunk évében, 2004-ben a 20. helyen álltunk (a mai tagországokat figyelembe véve).

2016-ban 51800 házasságot kötöttek Magyarországon, ami 1995 óta a legmagasabb. Az ezer főre jutó házasságok száma 5,3 volt, ennél magasabb értéket utoljára 1992-ben regisztrált a KSH.

Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt években 2011-ben érettségiztek a legtöbben, akkor 142 ezernél is többen vizsgáztak. Azóta folyamatosan csökken az érettségizők száma, idén a végzősök mellett még 35 ezren tesznek legalább egy tárgyból vizsgát, így összesen 108 ezren érettségiznek 2017-ben.

2015-ben Magyarországon 6,2 százalék volt a bioüzemanyagok részesedése a közlekedés üzemanyag-felhasználásában. Ezzel a középmezőnybe tartozunk az Európai Unióban (az EU-28 átlaga 6,7 százalék). Európában Svédországban és Finnországban kiemelkedően magas – 20 százalékot meghaladó – a bioüzemanyagok részesedése, rajtuk kívül csak Ausztriában haladja meg a 10 százalékot.