A tanulmány arra vállalkozott, hogy Magyarország értékstruktúráját földrajzi dimenzióban elemezze, ezen belül is kiemelt figyelmet fordítva a regionalitásra. Az elemzés egy 3000 fős országos mintán lekérdezett kutatásra alapult. Három nagy értékcsaládot lehetett definiálni a válaszok alapján, a népi-nemzetit, az urbánust és a progresszív értékrendet. Az eredmények azt mutatták, hogy Magyarország a vizsgált értékek tekintetében a vártnál sokkal homogénebb lett. Bár a megyéknél a régiók némileg fragmentáltabbak voltak, a különbség nem volt jelentős. Budapest, az értékrendek tekintetében nagy mértékben elütött az ország többi részétől.
A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a vallásszociológia egyes vallásmegközelítési, mérési és empirikus tipologizálási módjait, illetve a rendelkezésre álló magyarországi adatokon ezeket alkalmazni is próbálja. A magyar adatok szerint három nagy csoport és két-két alcsoportot különíthető el vallásosság tekintetében. A nem vallásosak csoportja két alcsoportra osztható: akik nem hisznek Istenben, nem gyakorolják vallásukat és nem értenek egyet az erkölcs isteni megalapozottságával. A másik alcsoport elutasítja az egyes hittételeket, de Istennel kapcsolatban bizonytalanok, esetleg valamilyen felsőbb hatalmat elfogadnak. A második csoport bizonyos mértékig istenhívő, bizonytalanok Isten létezésében, vagy kételyeik ellenére elfogadják és vallásukat ritkán gyakorolják. A harmadik, egyházias csoport is két alcsoportra osztható: az egyik csoport a hittartalmakat fogadja el, rendszeresen imádkozik és bízik az egyházában, míg a másik alcsoportban a szertartáslátogatás, az aktív egyházi élet és az ördögben, pokolban való hit található.
2006 választási esztendő volt, amely hagyományosan két választóvonalat jelent a politikai életben, és az ezzel kapcsolatos közvélekedésben. A választási kampány minden addiginál korábban, 2005 szeptemberében elkezdődött, s minden addiginál intenzívebben próbálták a pártok maguk mellé állítani a szavazókat. Az őszi politikai események több szempontból is másképp alakultak, mint korábban. Az októberi helyhatósági választások ugyan az ellenzék szokatlan, de nem váratlan fölényét hozták, az ősz politikai történéseiből mégsem ez, hanem Gyurcsány Ferenc májusi, balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése (szeptember 10.) emelkedett ki. Noha a politikai preferenciák trendvonalai nem mutattak törést ennél az időpontnál, azonban ez az esemény, illetve ennek következményei határozták meg az ősz politikai eseményeit. A nyáron bejelentett, de többségében csak 2007 elejétől életbe lépett megszorító intézkedéseknek köszönhetően: a választók politikai preferenciáiban már a bejelentést követő hetekben érzékelhető volt a megszorítások hatása. 2006 végének választásszociológiai kérdése tehát az volt, hogy az intézkedések tényleges hatásai miként érvényesülnek majd a politikai preferenciákban – 2007 első hónapjaiban.
A tanulmány egyfelől bemutat, egy Magyarországon eddig csak kevés helyen alkalmazott módszert, az adatfúziót, és ennek a módszernek a segítségével egy eddig még nem kutatott témát is vizsgál, a középiskolás fiatalok alkohol, cigaretta, és drogfogyasztási szokásait a szülők egzisztenciális helyzetének aspektusából. Az eredmények nagyon bonyolult, mintázatot mutattak, gyakorlatilag minden vizsgált társadalmi réteg gyermekei más-más devianciák által veszélyeztetettek.
A tanulmányban megkíséreltük feltárni, hogy a szabadidős tevékenységek mennyire kötődnek a vagyoni helyzethez. Elemzésünk alapját a Forsense 3000 fős életstílus és életmód felmérése képezte, amelyben attitűdökkel, vagyoni helyzettel, szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek. Tizennyolc vagyonelem és háromféle klaszterező módszer segítségével megpróbáltuk a lehető legjobb vagyoni csoportképzést elvégezni. Ezt követően az egyes vagyoni klasztereket megvizsgáltuk a szabadidő-felhasználás öt dimenziójában.
A Forsense 2007. novemberi közvélemény-kutatásában a magyar labdarúgásról tett fel kérdéseket. A futball iránti érdeklődés mértéke nagyjából egyharmados, legkevésbé a magyar foci, leginkább a válogatott érdekli az embereket. Leginkább a férfiak, a közép korosztály illetve a fővásrosiak és kisvárosiak érdeklődnek iránta. Az iskolai végzettség emelkedésével pedig nő az érdeklődés. A többség figyelemmel kíséri a válogatott mérkőzéseit, és szintén a többség elégedett a szövetségi kapítány munkájával. A megkérdezttek fele halott róla, hogy lejár Várhidi Péter mandátuma, az őt ismerők nagy többsége továbbra is támogatná a kapitányt.
2007. szeptember második felében zajlott Budapesten a Katolikus Egyház Városmisszió nevű rendezvénysorozata. A Forsense szeptemberi országos kutatásában több kérdést is feltettünk a rendezvénnyel kapcsolatban.
A Forsense 2007 második félében három országos kutatásában is vizsgálta a magyarországi televíziók híradóinak nézettségét, az elért célcsoport nagyságát, valamint az emberek véleményét a különböző híradók hitelességéről. A következő elemzés összefoglalja a három kutatás legfontosabb eredményeit.
