A magyar lakosság nagy része tisztában van a globális felmelegedés problémájával, több mint kétharmaduk egyetért azzal is, hogy a Föld jelenlegi természetes felmelegedési korszakának ütemét és nagyságát az emberi tevékenység növeli. A globális felmelegedés okozta környezeti problémák megoldásában a lakosság szerint leginkább a nemzetközi szervezetek, a vállalatok és az állam játszhatnak nagy szerepet, míg saját maguk csekély mértékben – derül ki az energiainfo.hu és a Forsense közös, ezer fős mintán végzett felméréséből.
A politikai véleménykutatás egyik kevéssé kutatott területe a politikai közbeszéd megjelenése az emberek személyes kapcsolataiban. A politikai véleménycsere az emberek között egyfajta bizalmi kapcsolatot feltételez, hiszen a politikai nézet egyike a leginkább kényes kérdésnek a mai Magyarországon. A kutatás alapvetően két szintjét ölelte fel a személyközi politikai kapcsolatháló vizsgálatának. A kutatók egyfelől a különböző társadalmi csoportok kapcsolathálójának nagyságát, kiterjedtségét és megoszlását vizsgálták azon aspektusból, hogy ki hány emberrel beszél politikáról. Másrészt a kapcsolati homofília/heterofília jelenségét is tanulmányozták, miszerint az emberek elsősorban olyanokkal beszélnek politikáról, akikkel egyetértenek, azaz hasonló a pártszimpátiájuk. Előadásuk végén kísérletet tettek arra, hogy a válaszolók egocentrikus politikai hálóján keresztül megbecsüljék az egyes pártok támogatottságát.
Magyarország energiaellátását a következő évtizedekben erőművek építésével lehet biztosítani. A leendő beruházásokat a lakosság is fontosnak tartja és leginkább a szél-, illetve napenergiát használó erőművek létrehozását támogatná – derül ki a Forsense 2009. áprilisi 1000 fős telefonos közvélemény-kutatásából.
Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a katolikus, a református és az evangélikus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította. A Forsense 2009 februári közvélemény-kutatásában 1000 főt kérdezett meg a Biblia éve eseménysorozatról.
A politikai-közéleti tárgyú közvélemény-kutatásaink alapján a 2008-as esztendőről szóló írásunknak a „népszavazás és válság” címet adtuk, hiszen ez a két fogalom foglalja össze legtömörebben az évet. A válság ebben a kontextusban kettős jelentéssel bír: az év első felére az SZDSZ kilépése nyomán kialakult kormányválság, a másodikra pedig a nemzetközi hitelválság hatásai nyomták rá bélyegüket. Érdekes módon a két eltérő válságjelenség sok szempontból egymással ellentétes változásokkal járt együtt a politikai közvéleményben, s ily módon a 2008-as esztendő egyértelműen két részre tagolható. Az év első felét a vizitdíj, tandíj, korházi napidíj megszüntetéséről szóló népszavazás és kampány illetve utóhatásai, mindenekelőtt a kormánykoalíció felbomlása határozta meg. A Fidesz által támogatott népszavazás sikere, majd a szabad demokraták távozása nyomán a két nagy párt támogatottsága közti különbség páratlan méretet öltött. A nyáron azután kiderült, hogy – legalábbis rövidtávon – működőképes a kisebbségi kormányzás, a külső szemlélő számára „minden maradt a régiben”. A politikai turbulenciák lecsillapodása után a korábbi erőviszonyok felé mozdult a politikai közvélemény.
A Forsense közvélemény-kutatást végzett a könnyűzenével kapcsolatos hallgatói elvárásokról és véleményekről a rádiózásban. A felmérésből kiderül, hogy a lakosság 71 százaléka szerint jó dolog, ha egy könnyűzenei adó gyakran sugároz vadonatúj zenéket, amelyeket még sehol nem adtak, közel kétharmada fontosnak tartja azt is, hogy a közpénzből finanszírozott rádió játsszon magyar zenét.
A Forsense 2009 februárjában 1000 főt kérdezett meg arról, hogy ki milyen hírműsorból tájékozódik a leggyakrabban. A közvélemény-kutatásban a televízió híradók hitelességével kapcsolatos lakossági véleményeket is megvizsgálta. Az adatokból kirajzolódik, hogy akárcsak 2008 májusában, most is az m1 híradóját tartják a nézők a leghitelesebbnek, mégis az RTL híradója a legnézettebb.
A Forsense 1000 főt kérdezett meg arról, hogy hogyan látják az elmúlt egy év magyar gazdaságát és saját anyagi helyzetük alakulását, illetve mit várnak a 2009-es évtől. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az ország közeljövőjével kapcsolatosan sokkal többen várnak romlást, mint javulást. Kirajzolódik az is, hogy a Fidesz-szavazók egyéni jövőképe sokkal borúsabb, mint az MSZP-t választóké.
A televízió a XX. század során az emberiség mindennapjának részévé vált. A technikai fejlődés megkívánja, hogy a televíziózásban is új technológiák, jelenjenek meg. A változások befolyásolják a szabályozást, a háztartások technikai felszereltségét és a szolgáltatási formákat is. Az információs társadalom televíziójának egyik első, nagyszabású mérföldköve a digitális sugárzásra való átállás. A digitális sugárzás számos előnye mellett, több technikai, jogi és társadalmi probléma is felmerül e technológia bevezetése kapcsán.
A gázvita megmutatta, hogy Magyarország milyen könnyen kerülhet kritikus helyzetbe, ugyanis hazánk az energiafelhasználását jelentős mértékben, közel 80%-ban földgázzal oldja meg mind a mai napig. A Forsense 1000 főt kérdezett meg arról, hogy mivel, illetve milyen melegre fűtik lakásukat ebben a téli hidegben. A felmérésből kiderül az is, hogy a fűtési szokásokat elsősorban nem az anyagi helyzet határozza meg, hanem hogy ki milyen fűtéstípussal rendelkezik.
