A 2007. októberi kérdőíves közvéleménykutatás során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A kutatásban "tisztasági csomag"-ra vonatkozó rész egy 536 fős almintán került lekérdezésre, amely önmagában is reprezentatívnak tekinthető.
1. Közérzet, gazdasági és anyagi helyzet
A lakossági általános közérzetét mutató index értéke gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt hónapok során, jelenleg is az igen alacsonynak mondható 29 pontos értéket mutatja. A megkérdezetteknek mindössze 5%-a gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten nagyon jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor 62% közepesnél rosszabb osztályzatot adott.
A Fidesz szavazóinak értékelése valamivel magasabb az elmúlt havihoz viszonyítva, de a 19 pontos átlagérték így is jóval alacsonyabb az átlagosnál. A kormánypárti szavazók többségét kitevő MSZP-szimpatizánsok esetében 1 pontos emelkedés volt regisztrálható, így a közérzeti index átlaga az ő esetükben eléri a közepes szintet (50 pont). Azon két csoporthoz tartozók, akik nem tudják, vagy nem árulják el, kire szavaznának, egyformán a teljes lakosságra jellemző 29 ponthoz közeli értékelést adtak összességében.
Tíz megkérdezett közül hatan úgy vélik, hogy az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy esztendőben romlott, s javulást mindössze 15% tapasztalt. Az MSZP szavazói az egyetlen olyan nagyobb választói csoport, melynek mintegy fele javulást észlelt, ezzel szemben a Fidesz-szavazók közel 90%-a, de a bizonytalan pártpreferenciájúaknak is több mint 60%-a romlásról számol be.
A saját személyes anyagi helyzetben is lecsapódik a többség számára a visszaesés, hiszen a megkérdezettek 55%-ának személyes anyagi helyzete is romlott saját megítélése szerint. A helyzetértékelést ebben az esetben is erősen meghatározza a pártpreferencia, hiszen míg a szocialista szavazók 54%-a szerint nem történt változás az elmúlt évben, és csak kb. egynegyedük érzékelt romlást, addig a fideszesek 70%-a számol be romlásról, akik nem tudják, mely pártra szavaznának, azoknak pedig 55%-a.
Korábbi felméréseinkben a helyzetértékeléshez viszonyítva általában jobb képet tükröznek a jövővel kapcsolatos elképzelések. Jelen esetben ez a tendencia csak igen korlátozottan tapasztalható, ugyanis sem az ország, sem az egyéni gazdasági helyzet esetében nem haladja meg a 30%-ot azok aránya, akik javulást várnak az elkövetkező évre. Ugyanakkor a stagnálást jóslók viszonylag magas aránya miatt egyik kérdés esetében sem éri el az 50%-ot azok aránya, akik kifejezetten romlást látnak a jövőben. Az ország helyzetére nézve valamivel többen optimisták, mint a személyes anyagi helyzet esetében, ahol az előzőhöz képest többen vannak (37%), akik nem várnak sem romlást, sem javulást. A két nagy párt szavazói a jövőt is gyökeresen eltérően látják, hiszen a Fidesz-választók nagy többsége mindkét esetben pesszimista állásponton van, az MSZP-sek pedig szintén mindkét esetben – de különösen az ország gazdasági helyzetét tekintve – többségükben bizakodóak. A pártválasztásukban bizonytalanok az ország jövőjével kapcsolatosan a teljes mintához hasonló megoszlást mutatnak, az egyén helyzetre nézve némiképp pesszimistábbak.
2. A legfontosabb események
A vizsgált időszak legfontosabb hazai eseményei közt az október 23-ával kapcsolatos eseményeket említették a legtöbben, mind az ünnepi megemlékezések, mind a zavargások meglehetősen nagy számú említést kaptak. Emellett Gyurcsány Ferencnek a közélet megtisztítására vonatkozó javaslatai, az ettől részben nem elválasztható népszavazási kezdeményezések, a Zuschlag-ügy, és az eltűnt kisfiú, Dominik holttestének megtalálása fordult elő viszonylag gyakran az említések között. A mintába került megkérdezettek valamivel több mint fele (55%) ugyanakkor egyetlen említésre érdemes fontos eseményt sem tudtak vagy akartak említeni a kérdezést megelőző időszakból.
3. Pártválasztás
A magukat biztos szavazóknak vallók arányának emelkedése, a politikai aktivitás szeptemberben tapasztalt enyhe erősödése nem folytatódott októberben. Az elmúlt havihoz képest 1 százalékponttal kevesebben, a megkérdezettek 62%-a menne el biztosan szavazni, ha most vasárnap választásokat rendeznének. A pártot választók arányának múlt havi bővülése is átmenetinek bizonyult, októberben a megkérdezettek 51%-a mondta meg, mely pártra szavazna most vasárnap, azaz 6 százalékponttal csökkent. Ezzel szemben a múlt hónaphoz képest 5 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik egyik pártra sem szavaznának (12%).
A pártválasztók arányának csökkenése nagyjából egyforma mértékben érintette a két nagy pártot, a Fidesz támogatottsága 2, az MSZP-é 3 százalékponttal alacsonyabb, mint szeptemberi mérésünkben. A Fideszre a megkérdezettek 29%-a szavazna, az MSZP-re pedig 15%. A legnagyobb ellenzéki párt esetében ez azt jelenti, hogy támogatottsága az elmúlt esztendő során tapasztalt ingadozási sáv alsó határa irányába mozdult el, az MSZP esetében ugyanakkor át is lépi azt, tehát az eddig mért legalacsonyabb támogatottsági szintet mutatja a nagyobbik kormánypárt.
A két kisebbik önállónak mondható parlamenti párt támogatottsága nem változott, az összes megkérdezett 4%-a szavazna az MDF-re, 2% pedig az SZDSZ-re. A többi párt egyikének – így a KDNP-nek és a Jobbiknak – sem éri el a támogatottsága az 1%-ot.
A biztos szavazó és pártot is választók aránya is csökkenést mutat (-5 százalékpont), jelenleg az összes megkérdezettnek mindössze 41%-a sorolható ebbe a kategóriába. Ezen a bázison nem történt jelentős változás a két nagy párt támogatottságában, 58% szavazna a Fideszre, 31% pedig az MSZP-re, ami mindkét esetben 1 százalékpontos emelkedést jelent szeptemberhez képest. A biztos szavazó pártválasztók csoportján belüli arányok stabilitása is megerősíti azt a korábbi állítást, hogy az elmúlt hónap legfontosabb változása a pártpreferenciák terén a pártválasztók számarányának csökkenése, ami egyformán érinti mindkét nagy politikai tábort, s ezért a biztos szavazó pártválasztókon belül nem tapasztalni eltolódást az erőviszonyokban. Az MDF és az SZDSZ támogatottsága sem változott ezen a csoporton belül sem (5 ill. 4%).
4. Politikai preferenciák: kormány és ellenzék megítélése, harmadik független erő megjelenése
Mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége továbbra is inkább negatívan értékeli, és az arányok nem térnek el jelentős mértékben az egy hónappal korábbitól, hiszen az ellenzék munkájával 56% inkább elégedetlen, addig a Gyurcsány-kormány esetében pedig 65% ez az arány, ami mindkét esetben 1 pontos csökkenésről tanúskodik.
Továbbra is a Fidesz szavazói körében nagyobb arányú az elégedetlenség a saját oldalhoz tartozó politikusok tevékenységével kapcsolatosan (17%), de az MSZP-szavazók esetében mért 14%-os érték 6 százalékpontos emelkedést mutat. Ezzel együtt az MSZP szavazóinak 81%-a inkább, vagy egyértelműen pozitívan értékeli a Gyurcsány-kormány munkáját.
A megkérdezettek 31%-a mind a két oldal tevékenységét negatívan értékeli, ami a pártválasztók arányának csökkenése, és az egyik pártra sem szavazók arányának emelkedése mellett egy újabb bizonyítéka a politikai elittel szembeni általános elégedetlenség erősödésének.
Megkérdeztük most is, hogy ha öt lehetőség közül választhatnák ki a válaszolók, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás: MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetőjével (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése. Az eredmény ebben a hónapban is az, hogy az MSZP számára kedvező két opció együttes támogatottsága továbbra is magasabb (28%), mint a Fidesz támogatását jelentő két lehetőségé (24%), és nem is csökkent a különbség az előző hónaphoz képest. Az eltérés elsődleges oka is azonos a korábbiakkal: a Fidesz-szavazók jóval nagyobb arányban pártolnak át egy képzeletbeli harmadik erőhöz (24%), mint az MSZP-sek (5%). A harmadik erő támogatottsága a teljes felnőtt népességen belül 35%-ra tehető.
Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják többen (37%) alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére, Gyurcsány Ferenc támogatottsága ebben az összehasonlításban 31%-os. Ugyanakkor a korábbi felmérésekhez hasonlóan a megkérdezettek egy jelentős része, jelen esetben mintegy negyede szerint egyikük sem alkalmas a posztra.
5. Tisztasági csomag
Tízből nyolc megkérdezett hallott arról, hogy Gyurcsány Ferenc a közélet megtisztítását célzó javaslatotokat jelentett be október elején. Kb. 70% tudott legalább egy tartalmi elemet megnevezni a kormányfő javaslatai közül, de ők átlagosan kb. három elemet is tudtak említeni a csomagból. A leggyakrabban az összeférhetetlenségi szabályt említették (62%), amit a pártfinanszírozás (31%), és a pártközeli civilszervezetek finanszírozása követett.
Négy lehetséges cél mindegyikével kapcsolatosan megkérdeztük, mennyire gondolják úgy válaszadóink, hogy ezek közrejátszottak Gyurcsány Ferenc népszavazási kezdeményezésének meghirdetésében. A négy közül egyik sem kapott osztatlan támogatást, ugyanakkor hasonló arányban értettek velük egyet összességében a kérdezettek. A legnagyobb támogatottsága annak az érvnek volt, hogy a kormányfő ezzel ösztönözte a parlamentet a javaslatainak elfogadására (55%). A másik három lehetséges célt (széles támogatottság megszerzése, figyelemelterelés az ország gondjairól, ill. kifogni a szelet a Fidesz népszavazásából) egyformán 50-50% osztotta. De míg a minél szélesebb támogatottság biztosítását inkább az MSZP-sek részesítették előnyben, addig a figyelemelterelés és az ellennépszavazás a Fidesz szavazóinak tipikus álláspontja. Az országgyűlés ösztönzése – amit maga a miniszterelnök nevezett meg célként – inkább az MSZP-s szavazótábornak tetszik, mint a fideszeseknek.
A tisztasági csomag pontjaival kapcsolatos népszavazáson a jelen állás szerint a kérdezettek 43%-a venne biztosan részt, azaz jóval kevesebben, mint a parlamenti választásokon.
A Fidesz népszavazási kezdeményezését a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és egyéb reformintézkedésekről a megkérdezettek kétharmada támogatja. Az MSZP szavazóinak kb. egynegyed része is támogatja a Fidesz-népszavazás kiírását, és ugyanez igaz az ismeretlen pártpreferenciájúak több mint felére is. A Fidesz népszavazásán biztosan részt venni szándékozók aránya (56%) meghaladja a másik kezdeményezés tervezett résztvevőinek arányát, de szintén nem éri el a parlamenti választásokon biztosan szavazni kívánókét.
Jelentős (62%-os) a támogatottsága annak az ötletnek, hogy amennyiben mindkét kezdeményezés zöld utat kap az OVB-től, úgy egyszerre tartsák a két népszavazást. Az MSZP-szavazók támogatják inkább ezt az ötletet, de a Fidesz szavazói körében is a többség egyet ért vele (54%).
Módszertan
A Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2007. október 12. és 26. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A kutatásban a "tisztasági csomag"-ra vonatkozó rész egy 536 fős almintán került lekérdezésre, amely önmagában is reprezentatívnak tekinthető.
A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 (az alminta esetében 4,2) százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
2007. 10. 27.
