A magyarok számára fontos szempont a fenntarthatóság a digitális eszközök használata során: a válaszadók lényegében egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a gyártókat kötelezni kellene arra, hogy könnyebbé tegyék az eszközök javítását vagy azok egyes részeinek kicserélését. Ugyanakkor a többség nem szívesen hozna anyagi áldozatot ennek érdekében.
Az EU fenntarthatósággal, és ezen belül a digitalizációval kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítása terén jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatójának (DESI) 2021-es, Magyarországról szóló országjelentése szerint hazánk a digitalizáció terén korábbi pozícióján némileg rontva, jelenleg a 23. helyen áll az uniós rangsorban. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is csak az internethozzáférés területén áll Magyarország az uniós átlag felett. Abban viszont, főleg a szélessávú, legalább 100 Mbps sávszélesség esetében, jóval az EU-átlag felett.
Az internethasználat „humán oldalát” tekintve már nem ilyen kedvező a helyzet. Legalább alapvető digitális készséggel a 16-74 évesek 49 százaléka rendelkezik, ami 7 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál
A felnőtt magyar lakosság mintegy háromnegyede internetezik okostelefonon, 50 százalék felett van a laptopon világhálóra csatlakozók aránya, személyi számítógépet pedig valamivel kevesebb, mint felük használ internetezéshez. Az internetezére használt eszközök típusát több fontos szocio-demográfiai változó is befolyásolja, így az internetes eszközhasználatnak sajátos mintázata rajzolódik ki. A telefon minden csoportban fontos eszköznek számít, de jellemzőbb az 50 évesnél fiatalabbakra. A laptop inkább a fővárosban élők, a felsőfokú végzettségűek és a jobb anyagi helyzetűek kedvelt eszköze, míg az átlagosnál kevesebben használják az alacsonyan kvalifikáltak, a falun élők és a rossz anyagi helyzetűek. A személyi számítógépen internetezők aránya az 50 év feletti aktívak, a férfiak és kis mértékben a felsőfokú végzettségűek között átlag feletti, míg a nők, a rosszabb anyagi helyzetűek, de mindenekelőtt a 35 év alattiak körében átlag alatti.
A fenntarthatóság egyik fontos szempontja a használati tárgyak, s ezen belül különösen az elektronikai termékek élettartama. Ez függ mind a termék minőségétől, tartósságától, mind a felhasználók terveitől. Az asztali számítógépet és a laptopot jellemzően hosszabb ideig tervezik használni a válaszadók, mint az okostelefont. Ebben szerepet játszhat utóbbi relatíve alacsonyabb beszerzési ára, valamint az is, hogy az asztali számítógép, de valamelyest a laptop is felújítható, így élettartama megnövelhető.
A legutóbb cserélt digitális eszköz esetében annak megrongálódása volt a leggyakrabban említett fő indok, három lehetséges említés alapján viszont a teljesítménycsökkenést jelölték meg legtöbben. Jelentős problémát jelent a gyors technológiai változás, hiszen minden második válaszadó említette, hogy a cseréhez az is hozzájárult, hogy az eszközön már nem működtek az alkalmazások vagy szoftverek.
A válaszadók lényegében egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a gyártókat kötelezni kellene arra, hogy könnyebbé tegyék az eszközök javítását vagy azok egyes részeinek kicserélését. Nagy többségük abban is egyetértett, hogy ettől még nem lenne szabad emelkednie a termékek árának.
Legtöbben, a kérdezettek közel fele akkor lenne hajlandó leadni újrahasznosításra régi digitális eszközeit, ha azokért ellentételezést kapna, ugyanakkor a négy megadott feltétel közül háromnak is viszonylag magas a támogatottsága. Így a kérdezettek harmada fontosnak tartotta, hogy a közelében legyen leadási pont, illetve közel ugyanennyien jelölték meg, hogy szeretnének biztosak lenni abban, hogy a leadás nem jelent potenciális adatvédelmi kockázatot.
A teljes tanulmány itt elérhető.
