A 2016. májusi felmérés tanulsága szerint a kérdezettek a megújuló energiaforrások kapcsán elsősorban a napelemekre és a szélenergiára asszociálnak, segítség nélkül ezt a két energiaforrást említette legalább minden második megkérdezett. Hét évvel ezelőtt végzett adatfelvétel eredményeivel összehasonlítva látható, hogy 2009-hez képest minden megújuló energiafajta ismertsége nőtt.
Az ismertséget elsősorban az határozza meg, hogy az emberek a megújuló energiaforrások milyen típusaival találkoznak a mindennapok során. Magyarországon 2013-ban a megújuló energiatermelés 90 százalékát a biomassza és hulladék adta, azonban legtöbben nem ilyen erőműveket, hanem napelemeket látnak. Nem véletlenül, hiszen a napenergiát hasznosító háztartási kiserőművek 2008-ban még csak 0,36, 2014-ben már 68,13 MW energiát termeltek. A háztartási energiatermelésben már 2008-ban is a napelemek és napkollektorok jártak élen, de ez az egyetlen megújuló energiatípus, melynek felhasználása évről-évre drasztikusan emelkedik.
A megújuló energiaforrások növekvő szerepét jelzi a hozzájuk kapcsolódó attitűdök változása. Már 2009-ben is a kérdezettek nagy többsége, 57 százaléka úgy vélte, hogy nagyon fontos lenne a megújuló energiaforrások terjesztése a háztartások körében, ez az arány pedig mára 68 százalékra nőtt. Logikus összefüggés, hogy elsősorban azok preferálják a megújuló energiaforrások elterjedését, akik egyébként is több típusát ismerik, így a diplomások, férfiak, budapestiek, 35-49 évesek, naponta internetezők.
Már 2009-ben is igen magas volt azok aránya, akik szívesen alkalmaznának háztartásukban megújuló energiaforrásokat, a kedvező attitűd további megerősödését mutatja, hogy 84 százalékos arányuk hét év alatt 93 százalékra nőtt. A potenciális használók természetesen elsősorban olyan erőforrásokat használnának, melyek viszonylag elterjedtnek számítanak. A napelemet és napkollektort említették legtöbben, azt a két energiaforrást, amit az energiatípusok közül eleve legtöbben ismernek. De az adatfelvételből is látható, hogy minden energiaforrás-típust többen alkalmaznának, mint hét évvel ezelőtt.
A megújuló energiaforrások kiépítése a kérdezettek többsége szerint jelentős költségekkel jár, 22 százalékuk szerint legalább 3 millió, 27 százalékuk szerint 2-3 millió, 33 százalékuk szerint 1-2 millió forintból valósítható meg egy olyan beruházás, ami egy átlagos háztartás energiaigényének felét kielégíti. A legjelentősebb változás a 2009-es adatfelvételünk eredményeihez képest, hogy ma jóval többen tudnak a kérdésben egyáltalán véleményt nyilvánítani. 2009-ben még a kérdezettek 22 százaléka nem válaszolt a kérdésünkre, ma már csak 8 százalékuk, ami azt jelzi, hogy egyre többen vannak olyan információk birtokában, hogy vállalkozzanak a becslésre (ezt alátámasztja, hogy a kérdezettek 43 százaléka számolt be arról, hogy van olyan rokona vagy ismerőse, aki használ megújuló energiaforrást).
Ugyanez vonatkozik a megtérülési időre is. 2009-ben még a kérdezettek 21 százaléka, ma már csak 7 nem tudott válaszolni az erre vonatkozó kérdésre. A válaszokból ugyanakkor kitűnik, hogy a többség pesszimista ebben a kérdésben és hosszú megtérülési idővel kalkulál, 37 százalékuk szerint legalább 10 év, mire egy ilyen befektetés visszahozza az árát. Ennek ellenére ma jóval többen gondolják úgy, hogy költenének olyan beruházásra, amely megújuló energiából fedezné fogyasztásuk egy részét, mint 7 évvel ezelőtt. 2009-ben még csak a kérdezettek 16 százaléka mondta, hogy biztosan belefogna egy ilyen beruházásba, ma már 25 százalékuk, és a „valószínűleg költene” opciót választók aránya is 27-ről 32 százalékra nőtt. Elsősorban azok vállalkoznának fejlesztésre, akik jobb anyagi helyzetben vannak (magas státuszúak), eleve tájékozottabbak a kérdésben illetve pozitívabban viszonyulnak a megújuló energiaforrásokhoz (diplomások, budapestiek, fiatalok).
