Az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeként októberhez hasonlóan, a megkérdezettek fele nevezett meg a pénzügyi válsággal kapcsolatos történést november közepén.
Az elmúlt hónaphoz hasonlóan novemberben is a megkérdezettek háromnegyede válaszolta azt, hogy érdeklődéssel követi a világban tapasztalható hitelválságról szóló híreket (+2 százalékpont), bár ezen belül továbbra is kisebbségben vannak a kiemelkedő érdeklődést mutatók. Az átlagosnál is erősebb érdeklődést mutatnak a téma iránt a diplomások, a férfiak és a 35-54 év közöttiek – gyakorlatilag ugyanazok a csoportok, amelyekre ez egy hónappal ezelőtt is igaz volt.
A válság valós, az emberek életét közvetlenül is befolyásoló hatásainak erősödését jelzi, hogy 17 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik beszámolnak kisebb-nagyobb személyes érintettségről (61%), ugyanakkor 7 százalékponttal csökkent azoké, akik még semmilyen személyes hatását nem érzékelték az elmúlt hónapok történéseinek (35%). A pénzügyi-gazdasági krízis következményeit érzékelők csoportja együttesen immár a teljes felnőtt lakosság egyharmadát teszi ki (ebből 12% az, akit bevallása szerint már nagymértékben érintett a válság). Különösen a középkorúak (35-54 évesek) érzik magukat az átlag feletti mértékben érintettnek.
A vizsgálatból kiderül, hogy egyre többen számolnak azzal, hogy a következő hónapokban már személyes életükre is valamilyen hatással lesz a válság, a személyes életükre gyakorolt nagymértékű hatást prognosztizálók aránya pedig 15-ről 25%-ra emelkedett egy hónap alatt. A válaszolók egynegyede mondható bizakodónak, vagy legalábbis nincs kiforrott véleménye a jövővel kapcsolatosan, ugyanakkor a jövővel kapcsolatos pesszimizmus tekintetében is a középkorúak, illetve a faluhelyen élők emelkednek ki az átlagból.
Novemberben már a választópolgárok közel kétharmada tartotta valószínűnek, hogy egy évekig elhúzódó gazdasági világválság következik, melynek Magyarországon is súlyos következményei lesznek (64%, +9 százalékpont).
Az átlagosnál jobban nőtt a pesszimisták aránya egy hónap alatt a felsőfokú végzettségűeknél (+11 százalékpont), az alapfokú végzettségűeknél (+16 százalékpont) és az 55 évnél idősebbek csoportjában (+14 százalékpont) is.
A megkérdezettek 30%-a nyilatkozott úgy, hogy neki, vagy a vele egy háztartásban élőknek van deviza alapú hitelük. Erről a csoportról azt lehet mondani, hogy az átlagosnál 10%-kal nagyobb intenzitással figyelik a válsággal kapcsolatos híreket, háromnegyedüket legalább kismértékben érintették már a válság következményei és az átlag feletti arányban valószínűsítik ugyanezt a jövőre vonatkozóan is (37%-ukat nagymértékben fogja érinteni a válság). Ugyanakkor ez a csoport sem pesszimistább a társadalom többi részénél a tekintetben, hogy várható-e elhúzódó válság, sőt a devizahitelesek között valamivel kevesebben valószínűsítik (62%) ezt. A devizahitellel rendelkezők közel felének 20-40 ezer Ft közötti összeg a havi törlesztő részlete, 16%-uknak kevesebb, 27%-nak pedig több ennél (12% nem válaszolt a kérdésre). A devizahitelesek közel kétharmadának nőtt a havi törlesztő részlete az elmúlt két hónap folyamán.
A háztartások kiszolgáltatottságát jól mutatja, hogy a devizahitellel rendelkező háztartások tagjainak 41%-a saját állítása szerint gyakorlatilag semekkora növekedést nem tud elviselni – megszorítások árán sem – a havi törlesztő részletben. A teljes népességre vetítve ez több százezer háztartást érinthet. További 30% legfeljebb 20.000 Ft-os emelkedést még kibír, ennél többet viszont csak 13%. (16% nem válaszolt erre a kérdésre). Különösen a kisebb vidéki településeken élők mondják nagy arányban, hogy nem volnának képesek tovább szorítani a kiadásaikon, ha a törlesztő részletek emelkedése ezt tenné szükségessé.
Kutatási módszertan:
A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008. november 10-19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt megkérdezése eredményezett volna.
