Amikor élelmiszert vásárolunk, az ár, íz, tápanyagtartalom, egészségesség, vegyszermentesség a legfontosabb szempontok. A magyar vásárlók döntését befolyásolják a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok is, de nem ezek számítanak a legfontosabbnak.

Az EU Termelőtől a fogyasztóig élelmiszerstratégiája rögzítette azokat a 2030-ig terjedő konkrét célokat, amelyek révén az Európai Zöld Megállapodás fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseihez az élelmiszergazdaság hozzájárulhat.

Az Eurobarometer vizsgálat eredményei szerint Magyarországon az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntés legfontosabb szempontjai az ár, az íz és a tápanyagtartalom. A Forsense hasonló témájú, de némileg eltérő módszertanú kutatásában az íz, az egészségesség és a vegyszermentesség voltak a legfontosabb szempontok. Tehát megjelennek a döntést befolyásoló tényezők között a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok is, de nem ezek a legfontosabbak.

A „fenntartható élelmiszer” fogalmával leggyakrabban asszociált három tulajdonság mind az EU egészében, mind Magyarországon a következő: tápláló és egészséges, rovarirtószerek használatának nagyfokú vagy teljes mellőzése, valamint a mindenki számára megfizethető élelmiszer. A „fenntartható étkezés” fogalmával társított tulajdonságok is nagyban egybeesnek az EU-ban és Magyarországon: leggyakrabban az egészséges táplálkozást említették, majd azt, hogy az elfogyasztott élelmiszerrel a helyi gazdaságot támogatják, valamint, hogy az elfogyasztandó élelmiszer előállítása során minimális hulladék keletkezik.

Magyarországon a megkérdezettek kétharmada saját állítása szerint hajlandó volna 10 százalékkal többet fizetni azokért a mezőgazdasági termékekért, amelyek előállításánál figyelembe veszik a környezeti és éghajlatvédelmi szempontokat. Kérdés, hogy ez az attitűd mennyire válik tényleges magatartássá is a magyar vásárlók nagyfokú árérzékenysége tükrében.

Többváltozós elemzési eljárás segítségével az élelmiszervásárlást befolyásoló tényezők két általános attitűdjét sikerült azonosítani Magyarországon. Az egyik a környezettudatosság és az egészségesség szempontrendszere, a másikon pedig az előállítás helye (magyar-e, helyi-e) és módja (kistermelői-e) jelenik meg. A környezettudatosság és az egészségesség szempontjai a jobb anyagi helyzettel, a hazai, helyi, kistermelői termékek preferálása pedig a magasabb életkorral és az alacsonyabb végzettséggel járnak együtt az átlagon felüli mértékben.

Az egyéni fogyasztói szempontok hasonlósága alapján három csoportot lehet elkülöníteni. A fogyasztók nagy részét kitevő átlagos csoporton túl két kisebb volt azonosítható. Az egyik csoport számára a vásárolt élelmiszer termelésének helye, módja az átlagosnál kevésbé fontos, de a környezettudatosság, egészségesség az átlagosnál valamivel jobban; a másik számára pedig inkább a környezettudatosság, egészségesség kevéssé fontos.

A környezettudatosság szempontjai tehát mind a vásárlói döntés egyik fontos szempontrendszere, mind a vásárlói típusok kialakításánál fontos szerepet játszik Magyarországon.

Az eredményeket röviden összegezve egyfelől az látható, hogy a fenntarthatóság szempontjai megjelennek az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntéseknél, de a többség számára nem ezek a legfontosabbak, másfelől viszont kimutatható egy olyan csoport léte a magyar társadalomban, amelyre az átlagon felüli mértékben jellemzőek a fenntarthatósági, és ezzel együtt az egészségi szempontok is.