2009. július folyamán ismételten az érdeklődés középpontjába került az energiabiztonság kérdése. Egyfelől az újabb orosz-ukrán gázvita, másfelől a kormányfő Nabucco vezeték támogatását deklaráló nyilatkozata nyomán. Éppen ezért éreztük fontosnak, hogy empirikus úton teszteljük a felnőtt korú lakosság véleményét a témában. Eszerint a magyar társadalom többsége a Nabucco megépítését támogatja a Déli Áramlattal szemben és az állami kézben lévő energetika cégek privatizációjával szemben foglalt állást.
A magyar társadalom 90 százaléka úgy gondolkodik, hogy egy ismételt gázválság minden bizonnyal érinteni fogja hazánkat is. Ezzel párhuzamosan mindössze egy százalék azok aránya, akik szerint egy Oroszország és Ukrajna között kialakuló, újabb gázkonfliktus biztosan nem fog érinteni minket.
A megkérdezettek 46 százaléka szerint a magyar kormánynak nincsenek meg az eszközei egy gázkrízis kezelésére, 11 százalékuk szerint viszont a mindenkori kormánynak lenne lehetősége a probléma gyors és hatékony megoldására. A felnőtt korú lakosság valamivel több mint egyharmada semleges álláspontot képvisel ebben a kérdésben.
A gázkrízissel szoros összefüggésben vizsgáltuk a lakosság Nabucco, illetve a Déli Áramlat vezetékekkel kapcsolatos ismereteit is. Eszerint a megkérdezettek döntő többsége (73%) mindkét tervezett beruházásról hallott, 8 százalékuk csak a Nabuccot, egy százalékuk csak a Déli Áramlatot ismerte. 13 százalék volt azok aránya, akik egyik beruházásról sem halottak. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a magyar társadalom számottevő ismeretekkel rendelkezik a tervezett gázvezetékek vonatkozásában.
Az embereket arról is kérdeztük, hogy véleményük szerint Magyarországnak melyik vezeték megépítését kellene inkább támogatnia. A válaszok ebben az esetben is elég egyértelmű képet mutatnak. Az érvényes válaszok több mint 50 százaléka szerint hazánknak egyértelműen az Európai Unió által tervezett Nabucco megvalósítását kellene támogatnia az Oroszország által támogatott Déli Áramlattal szemben. Ez utóbbi projekt támogatottsága mindössze 5 százalékos volt. Ezzel egy időben, a lakosság közel egyharmada (29%) vélekedett úgy, hogy a energiafüggőség minél hatékonyabb csökkentése érdekében mindkét opciót egyaránt érdemes támogatni.
Az energiabiztonság kapcsán igyekeztünk megtudni, hogy az emberek hogyan vélekednek a nemzetstratégiailag fontos, állami tulajdonban lévő energetikai cégek (pl. MVM) privatizációjáról. A válaszadók mindössze 8 százaléka gondolta úgy, hogy valamilyen mértékben támogatható a privatizáció, 82 százalékuk azonban a magánosítással szemben foglalt állást. A társadalom elsöprő többsége tehát úgy érzi, a nemzetstratégiailag fontos energetikai cégeknek a jövőben is állami tulajdonban kell maradniuk.
A kutatás módszertana
A Századvég Alapítvány megrendelésére a Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. július 8. és 20. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel energetikai, energiabiztonsági kérdésekben. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok a teljes mintára vonatkozó kérdések esetén nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
