A közösségi oldalak között kiemelkedő a facebook népszerűsége, a középiskolások 97 százaléka használja aktívan. A facebookhoz hasonló közösségi oldalak közül elvileg az iwiw a második legkedveltebb, hiszen a magyar oldalon többen regisztrált tagok mint a google+-on, de az iwiwen regisztráltak zöme már nem látogatja az oldalt, vagy törölte magát a rendszerből.

A facebook nem csupán a legelterjedtebb közösségi oldal, de a diákok rendszeresen használják is. A facebookot ismerők 83 százaléka legalább naponta egyszer belép az oldalra, a google+ rendszeres használóinak aránya 12, az iwiwé csak 1 százalék.

Sokan posztolnak képeket (kimagaslóan a legnépszerűbb poszttípus a diákok körében), linkeket, állapotfrissítéseket, de csak az oldal használóinak ötöde teszi ezt naponta legalább egyszer (bár ennél jóval többen vannak – a facebook-tagok 60 százaléka – akik legalább naponta egyszer megnézik ismerősek állapotfrissítését). További negyedük hetente többször rak ki valamit a falára, de feltűnően magas azok aránya – minden ötödik facebook-használó – akik legfeljebb havonta egyszer tesznek ki valamilyen posztot (a kimagaslóan gyakori megosztás főként a gyengébb osztályzatot elértekre és a szakmunkástanulókra jellemző).

A fiatalok számára a facebook vonzerejét azonban elsősorban nem az informálódás jelenti, hanem az, hogy az oldal kommunikációs csatornaként is működik. A regisztrációval rendelkezők 90 százaléka naponta legalább egy üzenetet küld valakinek, negyedük viszont naponta több mint 50 chatüzenetig is eljut (a nagyszámú üzenet küldése főként a 16 év alattiakra, lányokra és a gimnazistákra érvényes, de alapvetően minden csoportra jellemző). Jellemző a chatelés fontosságára, hogy egy átlagos alkalommal 8 százalékuk egy, több mint felük viszont 2-3 chatablakot tart nyitva. A facebook a legfontosabb chat oldalnak számít, az így kommunikáló diákok 82 százaléka használja leggyakrabban a facebookot, a Viber, a Skype és a WhatsApp közül csak az első említése érte el a 10 százalékot.

A kommunikáció fontosságát jelzi az is, hogy a diákok zöme okostelefonon (is) használja a facebookot. Tízből nyolc diák rendelkezik okostelefonnal, 46 százalékuk pedig folyamatosan be van jelentkezve a facebookra, de további egyharmaduk is rendszeresen belép telefonon az oldalra. Ez főként a nagyvárosi, fiatal – 16 év alatti – lányokra igaz, e három csoport mindegyikében meghaladja az 50 százalékot a telefonon rendszeresen/folyamatosan belépők aránya. Ha szóbeli kommunikációra került sor, az okostelefonnal rendelkezők több mint fele azonban még továbbra is a „hagyományos” telefonálást választja, de egyharmaduk már a Viber segítségével hívja ismerőseit.

A diákok kiterjedt ismeretségi körrel rendelkeznek a facebookon, csupán 10 százalékuknak van 200-nál kevesebb ismerősük, negyedüknek 200-400 ismerőse van, kétharmaduknak 400-nál is több. A lányoknak van több ismerősük, náluk háromnegyed azok aránya, akiknek 400 feletti ismerősük van az oldalon. A szülők esetében az anyák vannak többségben, a diákok 60 százalékának van fent az oldalon az édesanyjuk, s csak 45 százalékában az apjuk. Viszont nem minden diák tartja számon ismerősei között a szüleit, az apák esetében 8, az anyáknál 7 százalék azon diákok aránya, akiknél hiába rendelkezik facebook profillal a szülő, nem ismerősök az oldalon.

A diákok barátja/barátnője szinte minden esetben regisztrált tag a facebookon, viszont szakítás után jó eséllyel törlik egymást az ismerőseik közül. Kétharmaduk ugyan a kapcsolat vége után is ismerősök maradnak, de a diákok mintegy 40 százalékával már előfordult, hogy törölte exbarátját/barátnőjét. Ez főként a nőkre (53 százalék) és a szakmunkástanulókra (88 százalék) jellemző. De a törlés gyakran előfordul barátok/barátnők között is (43 százalék), sőt, a diákok 17 százaléka már törölte ismerősei közül valamelyik szülőt is.

A középiskolások nagy részének valós profilképe van (31 százalékuknak arckép, 43 százalékuknak tágabb kép), de bejegyzéseiket főként csak ismerőseik láthatják, csupán 24 százalékuknak nyilvánosak a bejegyzéseik. E szempontból óvatosabbnak számítanak a nők (csak 21 százalékuknak nyilvánosak a posztjaik), a nagyobb településeken élők (a településmérettel egyenes arányban nő a rejtett bejegyzések aránya), akiknek a szülei kvalifikáltabbak, és jobb középiskolában tanulnak (a szakmunkástanulók 53 százalékának nyilvánosak a bejegyzéseik).

A diákok nagy többségével (83 százalék) még nem fordult elő, hogy az oldalán közzétett információkkal, képekkel valaki visszaélt volna, akiknek már volt rossz élménye, azokkal is főként csak 1-2 alkalommal fordult elő. Két csoportot érintettek főként a visszaélések, a diáklányokat (esetükben csak 79 százalék mondta, hogy még nem fordult elő velük ilyen eset, a fiúknál ez az arány 88 százalék), illetve a szakmunkástanulók számoltak be nagyobb arányban visszaélésekről. A szakmunkásképzőkben tanulóknak közel harmada panaszkodott visszaélésről, ez vélhetően összefügg azzal, hogy nagyon aktív facebook csoportról van szó, akik ráadásul jóval kevésbé figyelnek az adatbiztonságra, hiszen kiemelkedő arányban nyilvánosak a posztjaik.

A középiskolások negyede számolt be arról, hogy előfordult, olyan információt terjesztettek róla a facebookon, ami nem volt igaz. Ennél ritkábban fordult elő – a diákok 15 százalékával történt már meg –, hogy a facebook falára olyan posztot helyzetek el, amit bántásnak, zaklatásnak élt meg. Ennél jóval gyakrabban, a diákok harmadával fordult elő, hogy olyan üzenetet kapott, amit zaklatásnak élt meg. Ez főként a diáklányokkal, illetve azokkal fordult elő az átlagosnál többször, akiknek a szülei nem érettségiztek (46-46 százalék).