Hasonló képet kapunk arra a kérdésre, hogy a négy évvel ezelőttihez képest hogyan változtak a dolgok az országban, a városban, illetve a kerületben. 61% tapasztalt romlást országos szinten, 45% Budapesten, míg csupán 27% a közvetlen lakóhelyen. A Fidesz szavazóinak a 91%-a szerint történt hanyatlás az országban (márciusban 78% volt ez az arány), az MSZP-seknek viszont csak 31%-a van ugyanezen a véleményen, igaz, az ő esetükben sem a javulás dominál (25%), hanem a stagnálás (42%). Budapest esetében hasonló a helyzet, a Fidesz szavazóinak 67%-a szerint mennek rosszabbul a dolgok, az MSZP-seknek viszont csupán 25%-a volt ezen az állásponton. Ugyanakkor a közvetlen lakókörnyezet esetében nincs ekkora eltérés a két nagy politikai táborhoz tartozók közt, mindkét esetben a „stagnálás” kapta a legtöbb voksot, s csak valamelyest jobb a szocialista szimpatizánsok véleménye, mint a fideszeseké. Ez egyben változást is jelent a tavaszhoz képest, mivel akkor még az MSZP szavazóinak 58%-a vélte úgy, hogy javult a kerület helyzete az elmúlt négy év során.

Országos preferenciák

A tavaszi parlamenti választások előtti vizsgálatunkban 79%-os biztos résztvevői arányt mértünk, ettől erősen elmarad a mostani adat, a megkérdezetteknek mindössze 62%-a állítja, hogy biztosan elmenne szavazni, ha most vasárnap országgyűlési választásokat rendeznének.

A pártpreferenciákban is jelentős változás tapasztalható, jelenleg a megkérdezett budapestiek 25%-a szavazna a Fideszre (+3 százalékpont márciushoz viszonyítva), míg az MSZP támogatottsága 20%-ra olvadt a márciusi 33%-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy a nagyobbik kormánypárt tavaszi bázisának mintegy 40%-a ma már nem szavazna az MSZP-re, vagy legalább is nem vállalja pártszimpátiáját egy kérdőíves interjúban. Ugyanakkor a megkérdezettek egynegyede nem tudja, vagy nem mondja meg, mely pártra szavazna most vasárnap egy parlamenti választáson. Az SZDSZ (6%) és az MDF (4%) támogatottsága gyakorlatilag nem változott március óta.

A biztos szavazó, és pártot is választó válaszadók részaránya a mintán belül 45%, ezen a csoporton belül 46%-os a Fidesz támogatottsága és 36%-os az MSZP-é, míg az SZDSZ-re 11%, az MDF-re pedig 5% voksolna. A tavaszi 14 százalékpontos MSZP-előny tehát 10 pontos Fidesz-előnyre változott, míg a két kisebbik parlamenti párt 1-2 százalékponttal több támogatót tudhat maga mögött.

Az esélyek megítélésében még világosabban rajzolódnak ki az erőviszonyok: a megkérdezettek 53%-a várna Fidesz-győzelmet, ha most vasárnap választások lennének, míg csupán 13% szerint nyerne az MSZP. Maguk az MSZP szavazói is nagyobb arányban (38%) érzik úgy, hogy a Fidesz nyerne egy esedékes országgyűlési választást, mint ahányan saját pártjuk győzelmére számítanának (28%). A pártválasztásukban bizonytalanoknak pedig mindössze 7%-a várna szocialista sikert, míg 54%-uk a Fidesz győzelmét valószínűsíti. Tavasszal jóval nagyobb volt a Fidesz elutasítottsága (31%), mint az MSZP-é (21%). Fél év alatt e tekintetben is jelentős változás történt, valamelyest csökkent azok aránya, akik biztosan nem szavaznának a Fideszre (28%), ugyanakkor jelentősen nőtt az MSZP elutasítottsága (34%). Ezt nem követte a másik kormánypárt, hiszen az SZDSZ mostani elutasítottsága (19%) gyakorlatilag megegyezik a tavaszival (20%). Az önállóan a parlamentbe jutott pártok közül továbbra is az MDF az, amelyiket a legkevesebben (6%) zárják ki biztosan a lehetségesen választandó pártok közül, ráadásul ez az érték alig több mint fele a tavasszal mért 11%-nak.

A politikai hangulat megváltozásának fő oka a Gyurcsány-kormány megítélésében keresendő: míg fél évvel ezelőtt a megkérdezett fővárosiak 61%-a pozitívan ítélte meg a kormány működését, addig mostanra ez az arány 28%-ra olvadt, míg a negatív véleményt alkotók aránya 63%-ra emelkedett. Ugyanakkor úgy tűnik, az ellenzék nem tud profitálni a kormány népszerűségvesztéséből, hiszen a többség (56%) az ellenzék munkáját is negatívan értékeli, és tavasz óta gyakorlatilag nem változott a pozitívan osztályozók részaránya (március: 31%, szeptember: 32%). Ennek fő oka talán abban keresendő, hogy minden megszorító intézkedés és népszerűségvesztés ellenére szignifikánsan többen tartják alkalmasnak Budapesten a miniszterelnöki posztra Gyurcsány Ferencet (39%), mint Orbán Viktort (31%). Ugyanakkor az is igaz, hogy a tavasszal még 53% támogatta a jelenlegi miniszterelnököt, s csupán 28% Orbán Viktort, de megint csak azt láthatjuk, hogy a szocialista politikus népszerűség-csökkenésével párhuzamosan nem, vagy csak alig emelkedett Orbán Viktor támogatóinak aránya.

Helyhatósági választások

Az önkormányzati választásokon a megkérdezetteket saját bevallásuk szerint leginkább a jelöltek eddigi teljesítménye fogja befolyásolni döntésükben, valamint a jelöltek programja, s csak igen kevés (7%) fővárosi állította, hogy elsősorban pártszimpátia alapján dönti el, kire voksoljon. Eltérés mutatkozik a két nagy párt szavazótáborához tartozók fő motivációi közt: az MSZP-sek a múltbéli teljesítményt említik a leggyakrabban, valamint az átlagosnál gyakrabban említik azt, hogy melyik párt támogatja, ezzel szemben a Fidesz szavazóinak két leggyakoribb motivációja a jelölt programja, illetve a Gyurcsány-csomag (amely ellen szavaznak). Budapest főpolgármesterének, Demszky Gábornak a munkájáról gyakorlatilag minden megkérdezettnek (pontosan 96%-uknak) van véleménye. Az ötfokú értékelés 100-as skálára kivetített átlagértéke 45 pont, azaz közepesnél valamivel alacsonyabb. A válaszadók 36%-a adott közepes jegyet, 35% annál rosszabbat, míg 29% közepesnél jobbat. Összehasonlításképp: négy évvel ezelőtt, a 2002-es önkormányzati választások előtti felmérésünkben 61 pont volt Demszky Gábor munkájának átlagos értékelése, és akkor még a válaszadók valamivel több mint fele adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot a főpolgármesternek. Érdekes, hogy Demszkyt jobbra értékelik átlagosan az MSZP-s szavazók (64 pont), mint saját pártjának, az SZDSZ-nek választói (55 pont), míg a Fidesz-szavazók véleménye lesújtó (26 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok értékelése az átlaghoz közeli (47 pont). A legnagyobb mértékű csökkenést is épp saját pártja szavazói körében kellett elkönyvelnie Demszkynek (-25 pont), a fideszesek esetében 15, a szocialista szimpatizánsoknál pedig 11 pontos a csökkenés.

Az öt polgármesterjelölt közül Demszky Gábor és Tarlós István támogatottsága között nem szignifikáns a különbség: vizsgálatunk szerint a megkérdezettek 33%-a voksolna Demszky Gáborra, 31% pedig Tarlós Istvánra. (Mivel a vizsgálat idején még nem dőlt el, hogy Mihály Éva indulhat-e, ő is szerepelt a listán, de az őrá voksolni szándékozó 1% szavazatai nem befolyásolják az öt tényleges jelölt erősorrendjét). Jelentősnek mondható Katona Kálmán támogatottsága, hiszen majd’ kétszer annyian voksolnának rá (9%), mint egy esetleges parlamenti választáson pártjára (5%). A jelenlegi szoros versenyben meghatározó jelentőségű lehet a választásukban bizonytalanok (17%) és a döntésüket eltitkolók (8%) szavazata, valamint hogy valójában hányan is fognak elmenni szavazni.

A kérdezettek 59%-a ígéri biztosra a részvételét október elsején, közülük 38% voksolna Demszky Gáborra és 36% Tarlós Istvánra, 8% pedig Katona Kálmánra (A biztos szavazó és jelöltet is választók körében 45% Demszky, 43% Tarlós és 9% Katona támogatottsága). A biztos szavazók közt alacsonyabb a választásukban bizonytalanok (11%) és az azt eltitkolók (5%) aránya, mint a teljes válaszadói körben. E csoport, tehát a biztos szavazó, de ismeretlen politikusi preferenciájú választók az összes megkérdezett mintegy 9%-át alkotják. Körükben egyforma arányban található bal- illetve jobboldali gondolkodású (29 ill. 28%), ugyanakkor többen tartják alkalmasabbnak Orbán Viktort a miniszterelnöki posztra (33%), mint Gyurcsány Ferencet (23%), bár a válaszhiány itt is viszonylag magas. Tehát nem lehet egyértelműen meghatározni, ez a csoport melyik jelölt táborát fogja nagyobb arányban növelni.

Ha csak Demszky és Tarlós volna a két jelölt, akkor döntetlen állás alakulna ki, 38-38% támogatná mindkettőjüket. Katona Kálmán támogatóinak 38%-a szavazna a két jelölt közül Tarlós Istvánra, s 25% Demszky Gáborra, míg 23%-uk egyikükre sem, 12% pedig nem tud választani a két politikus közül.

Noha az országos politikában egyértelmű a Fidesz előnye a budapestiek körében, ha a helyi képviselőválasztásról, vagy a kerületi polgármesterről van szó, akkor összességében az MSZP jelöltjei élveznek valamivel nagyobb támogatást. 26% szavazna az MSZP képviselőjelöltjére és 29% a polgármesterjelöltjükre, míg a Fidesz esetében mindkét arány 24%. Csak a biztos szavazókat tekintve a képviselőjelöltek esetében döntetlen a két nagy párt versenye (31:31%), a polgármesterek esetében 5 százalékponttal vezet az MSZP (35:30%).

Politikusok népszerűsége

A politikai népszerűségi adatokból kiolvasható általános következtetés szerint a budapestiek számára egyik politikus sem igazán népszerű. A listát vezető Szili Katalin népszerűségi indexe sem éri el a 60 pontot (59), Sólyom Lászlóé pedig 58 pont. A két esélyes főpolgármester-jelölt közül a lista harmadik helyén található Tarlós István a népszerűbb (56 pont), ezzel szemben a lista második felében található Demszky Gábor rokonszenvindexe (44 pont) gyakorlatilag megegyezik munkájának – korábban már ismertetett – átlagos értékelésével. Összehasonlításképp: négy évvel ezelőtti felmérésünkben egyértelműen vezetett kihívójával szemben Demszky Gábor, Schmitt Pál rokonszenvindexe (64 pont) mégis magasabb volt a főpolgármesterénél (61 pont). Fontos azt is kiemelni, hogy míg Demszky Gábor értékelésére a megkérdezettek 89%-a vállalkozott, addig Tarlós István esetében csak 72% értékelt, 15% pedig saját állítása szerint nem ismeri névről sem Tarlóst.

A Fidesz legnépszerűbb politikusa Budapesten Kósa Lajos (54 pont), 6 ponttal előzi meg Orbán Viktort (48 pont), míg Gyurcsány Ferencet (44 pont) jó néhány párttársa megelőzi a népszerűségi rangsorban.

Az adatfelvétel módszertana