A Forsense közvélemény-kutatása szerint az emberek nagy része úgy tapasztalta, hogy 2009-ben mind a saját, mind az ország gazdasági helyzete romlott, ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest kétszer annyian vannak azok, akik visszafogott várokozással tekintenek a 2010-es esztendőre.
Közérzeti index
Az ország lakosságának közérzeti indexe ismét mélypontot ért el az év első hónapjában, a százas skálán a mutató értéke mindössze 21 pont (-3). A megkérdezettek 73 százaléka (+3 százalék) közepesnél rosszabbra értékeli azt, ahogy jelenleg a dolgok mennek az országban.
2009 a válság éve
A 2008 őszén kezdődő pénzügyi – gazdasági válság 2009-ben lecsapódó negatív hatásait megtapasztalva a magyar lakosság meghatározó része visszafogott várokozással tekint a 2010-es esztendőre. Egy évvel ezelőtt, 2009 elején a megkérdezettek 92 százaléka tapasztalta a gazdaság helyzetének romlását, idén ennél kevesebben, a válaszolók kétharmada érzékelt visszaesést az előző évhez képest. Ez annak ellenére így van, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2009-ben nagyobb visszaesést produkált, mint egy évvel korábban. A kérdezettek mindössze 12 százaléka vélte úgy, hogy javult az ország gazdasági helyzete, a többi válaszoló szerint az elmúlt évhez képest stagnálás tapasztalható.
Jelenleg a válaszolók mintegy kétharmada az ország gazdasági állapotához hasonlóan saját anyagi helyzetében is romlást tapasztalt. A kérdezettek negyede érezte úgy, hogy anyagi helyzete jelentősen rosszabbodott egy év alatt, míg kisebb romlásról, vagy stagnálásról 73 százalék tett említést. Saját anyagi helyzetében bekövetkezett javulásról a megkérdezettek mindössze 3 százaléka számolt be.
A Forsense által megkérdezettek 53 százaléka azonosan ítélte meg a saját anyagi és az ország 2009-es gazdasági helyzetét, csupán 1 százalék számolt be arról, hogy anyagi helyzete jobbra fordult, pedig az országé romlott, 4 százalék pedig arról, hogy miközben az ország helyzete javult, az övé romlott az elmúlt évben. Sok válaszoló esetében, mind az egyéni helyzet, mind pedig az ország értékelése erősen függ a kérdezett pártállásától. A Fideszre szavazók 80, a Jobbikosok 85 százaléka gondolja, hogy az elmúlt év során romlott az ország gazdasági helyzete, míg az MSZP-re voksolók körében 40 százalék a visszaesést érzékelők aránya. Jelentősen különbözik a három választói csoport a saját anyagi helyzet megítélésében is, a Fidesz híveinek kétharmada, a Jobbikosok 83 százaléka mondta, hogy 2009-ben romlott az anyagi helyzete, az MSZP-re voksolóknak csak 49 százaléka vélekedik így.
Javuló gazdasági várakozások a választások évében
Az egy évvel korábbi kiugróan pesszimista hangulathoz képest jelentős változást jelent, hogy a megkérdezettek egyharmada javulást vár az ország gazdasági helyzetében, vagyis majdnem duplájára nőtt az idei évben már jobb kilátásokkal számolók aránya, és többen várnak javulást, mint 2007-ben, vagy 2008-ban.
A válság mélyülésétől tartók viszont kevesebben vannak, mint egy évvel korábban. Most a kérdezettek közel negyede tart attól, hogy az ország gazdasági helyzete rosszabbra fordul, ezzel majdnem harmadára csökkent a pesszimista várakozások aránya egy év alatt. Így a magyar gazdaság várható idei teljesítményét borúlátóan szemlélők aránya alacsonyabb, mint a gazdasági válság előtti években volt.
A jövőre vonatkozó várakozások esetében a politikai szimpátia kevésbé jelent éles határvonalat, idén januárban már a közelgő választások remélt hatása is beépül a választók várakozásaiba: az ország állapotával kapcsolatban egyébként rendkívül kritikus Fidesz támogatók egyharmada már 2010-ben javulást vár az ország gazdasági helyzetében, ami nem tér el jelentősen az MSZP szavazóinak várakozásától. Tavaly ilyenkor a legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak alig több mint egytizede volt optimista és ez az arány mintegy 5 százalékkal alatta volt az akkori átlagnak ebben a kérdésben. Az ellenzéki pártok hívei között ezzel együtt valamivel többen vannak azok, akik a gazdasági helyzet további romlásával számolnak: a Fidesz szavazóinak 28 százaléka tart a gazdasági helyzet romlásától, a Jobbikosok 33 százaléka számít rosszabb helyzetre, míg a szocialisták szimpatizánsai körében arányuk 20 százalékra tehető.
Az ország gazdasági helyzete hogy fog változni az elkövetkező év során*:
|
|
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
|
jelentős mértékben javulni fog |
1% |
1% |
1% |
1% |
1% |
|
valamelyest javulni fog |
40% |
31% |
25% |
15% |
34% |
|
nem változik |
29% |
19% |
26% |
18% |
32% |
|
valamelyest romlani fog |
10% |
26% |
27% |
40% |
19% |
|
erősen romlani fog |
3% |
14% |
9% |
19% |
5% |
|
nem tudja, nem válaszol |
17% |
9% |
13% |
8% |
9% |
* A kerekítés szabályai miatt az oszlopok összege eltérhet a 100%-tól
A kérdezettek közel negyede tart attól, hogy saját anyagi helyzete romlani fog a következő egy évben. Személyes tekintetben felére csökkent a negatív várakozások aránya egy év alatt, utoljára az előző országgyűlési választások előtt, 2006 év elején voltak kevesebben az anyagi helyzetük változása miatt a jövőbe borúlátón tekintő válaszadók. Az emberek ötöde bízik saját helyzetének jobbra fordulásában, ami megegyezik a 2007-es és 2008-as értékkel és majdnem duplája a tavalyinak.
A kérdezettek közel negyede tart attól, hogy saját anyagi helyzete romlani fog a következő egy évben. Személyes tekintetben felére csökkent a negatív várakozások aránya egy év alatt, utoljára az előző országgyűlési választások előtt, 2006 év elején voltak kevesebben az anyagi helyzetük változása miatt a jövőbe borúlátón tekintő válaszadók. Az emberek ötöde bízik saját helyzetének jobbra fordulásában, ami megegyezik a 2007-es és 2008-as értékkel és majdnem duplája a tavalyinak.
Hogyan változik az elkövetkező év során az anyagi helyzete*:
|
|
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
|
jelentős mértékben javulni fog |
2% |
0% |
1% |
1% |
2% |
|
valamelyest javulni fog |
32% |
20% |
20% |
12% |
21% |
|
nem változik |
45% |
26% |
41% |
30% |
47% |
|
valamelyest romlani fog |
8% |
32% |
25% |
36% |
19% |
|
erősen romlani fog |
2% |
12% |
5% |
13% |
4% |
|
nem tudja, nem válaszol |
12% |
9% |
9% |
9% |
6% |
* A kerekítés szabályai miatt az oszlopok összege eltérhet a 100%-tól
Magyarország legnagyobb kihívásai – 2010
A megkérdezettek meghatározó része adott érvényes választ arra a nyitott (tehát előzetes válaszkategóriák megadása nélküli) kérdésre, hogy mi jelenti a legnagyabb kihívást Magyarország számára 2010-ben. Miként 2009-ben, úgy idén is a gazdaság működésével kapcsolatos kérdéseket tartotta a lakosság a legfőbb, ország előtt álló kihívásnak, a legtöbben első helyen és a három lehetséges válasz összesítése alapján is a gazdaság fellendítését és a válságból való kilábalást említették, illetve az összes megkérdezett 52 százaléka mondott a három válasz egyikeként a gazdasággal kapcsolatos problémát. A magas arány nem meglepő, az elmúlt évek kutatásainak mindegyikében a gazdaság problémái kerültek fókuszba.
A gazdaság teljesítményének visszaesése nemcsak a közéleti diskurzus részeként és a médiumok csatornáin keresztül, hanem a hétköznapi tapasztalatként is érinti az embereket, többek között ezért is kerültek második helyre a munka világával kapcsolatba hozható problémák (34 százalék). A válság előtti időszakban is fontos kihívásnak tekintették a megkérdezettek a munkahelyek megtartásának, teremtésének problémáját, 2009-ben még 10 százalékkal kevesebben említették ezt (22 százalék).
A politikához közvetlenül köthető kihívásokat összességében 15 százalék mondott, ebben legnagyobb súllyal az áprilisi választások szerepelnek (7 százalék), de fontosnak tartották még a demokrácia megőrzését, a felelős országirányítást, a politikai megbékélés és társadalmi összetartás ügyét és a bizalom helyreállítását.
Személyes kihívások 2010-ben
Valamilyen személyes jellegű kihívást már kevesebben tudtak említeni, 11 százalék gondolta úgy, hogy nincs ilyen az életében a 2010-es évben, 10 százalék nem tudott, 2 százalékuk pedig nem akart a kérdésre válaszolni.
Hasonlóan az előző évekhez, az emberek jelentős része 2010-ben is anyagi helyzetével és egészségével kapcsolatosan lát maga előtt kihívásokat. Legtöbben (32 százalék) az életszínvonal fenntartását tartják a következő év legfontosabb megoldandó feladatának. A munkahely megtartása (16 százalék) került a második helyre, de ebben a témakörben jelentős volt még az új munkahely megtalálása, illetve a munkahelyi előrelépés témaköre (7 százalék). A megkérdezettek az egészség megőrzését mondták harmadiknak a leggyakrabban (12 százalék), de a nyugdíjból való megélhetést is sokan említették (4 százalék).
Az egészséges életmódón kívül, nem anyagi jellegű kihívásokat csak a kérdezettek töredéke fogalmazott meg, ilyen például a gyermeknevelés, továbbtanulás (4 százalék), továbbá a nyugodt élet, békesség, boldogság, vagy családi események (2 százalék).
A 25 év alattiak körében a tanulás, a vizsgák első helyen állnak a kihívások között (31 százalék), 25 év felett és 34 év alatt pedig az életszínvonal fenntartása került az első helyre. A 35-54 éves aktív korcsoportban szintén az életnívó megtartása kapta a legtöbb említést (44 százalék), de itt már hangsúlyosabban jelenik meg a gyermek nevelése, továbbtanulása, és az egészség megőrzés kérdése (10 százalék). Az 55 év felettiek körében az életszínvonal fenntartása mellett (31 százalék), előtérbe kerül a nyugdíjból való megélhetés (11 százalék), és az egészség megőrzése. (26 százalék)
Módszertan
A Forsense választás-kutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett januárban, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg az intézet kérdezőbiztosai CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
