A Forsense és a Századvég 2008. március 18. és április 1. között végzett országos közvélemény-kutatásában egyes tipikus politikusi tulajdonságokra vonatkozó kérdések segítségével vizsgálta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor imázs-profilját. A felmérés célja azoknak a jellemzőknek a meghatározása volt, melyeket a választók, illetve az egyes választói csoportok a két politikusra nézve jellemzőnek tartanak. A helyzetképen túl a korábbi hasonló felmérések eredményeivel történő összehasonítás az imázsprofil változására is rávilágít. A kutatás kitért a két vezető politikus miniszterelnöki alkalmasságára is.
Imázsprofil
A tizenhét tulajdonság közül egyetlen olyan sem akadt, melyet a megkérdezettek egyértelműen jellemzőbbnek tartottak volna Gyurcsány Ferencre, mint Orbán Viktorra nézve. Két olyan tulajdonság volt, ahol kis mértékben (a 1-3 százalékponttal) nagyobb arányban említették a jelenlegi kormányfőt, ez a két jellemző az „inkább újító szellemű” valamint az „inkább hosszabb távon gondolkodó” volt. Ezzel szemben tíz esetben is legalább tíz százalékponttal többen nevezték meg Orbán Viktort arra a kérdésre, hogy a két politikus közül melyikre jellemzőbb az adott tulajdonság. Ezek a jellemzők: „őszintébb”, „tapasztaltabb”, „tisztességesebb”, „megbízhatóbb”, „az emberek problémáira odafigyelő”, „megfontoltabb”, „rugalmasabb”, „érthetőbb”, „közös megoldásokat kereső”, „hitelesebb”. Különösen az „emberek problémáira odafigyelő” állítást tartották jóval nagyobb arányban jellemzőbbnek a volt miniszterelnökre nézve.
2007 szeptemberében is egy kivételével ezeket a tulajdonságokat tartották Orbán Viktorra inkább jellemzőnek a válaszadók (akkor a „jobb megjelenésű” is szerepelt közöttük, míg most a „közös megoldásokat kereső” került előrébb), de fél éve még öt olyan jellemző is volt a tizenhét közt, amely Gyurcsány Ferenc esetében kapott több említést. A változás annak köszönhető, hogy a jelenlegi miniszterelnököt az egyes tulajdonságok esetében átlagosan 5 százalékponttal kevesebben említették. A legnagyobb csökkenést a „közös megoldásokat kereső” tulajdonság mutatja (-9 százalékpont), de a „rugalmasabb”, „magabiztosabb” és az „újítóbb szellemű” jellemzők is megközelítőleg hasonló mértékű csökkenést mutatnak. font>
A miniszterelnök imázsprofiljának romlása mellett Orbán Viktor profilja gyakorlatilag nem változott. Mindössze két tulajdonság esetében érte el a 3 százalékpontot az eltérés mértéke szeptemberhez viszonyítva: valamivel többen tartják inkább hosszabb távon gondolkodónak (+3 százalékpont), és valamivel kevesebben vélik tapasztaltabbnak (-4 százalékpont). A korábbi felmérések eredményeihez hasonlóan most is igaz, hogy azokban az esetekben, ahol a legnagyobb az eltérés Orbán Viktor javára, ott mondják a legtöbben, hogy ez a tulajdonság egyikükre sem jellemző. Az is egyértelműen látszik, hogy Gyurcsány Ferenc profiljának romlása nem eredményezte automatikusan Orbán Viktor profiljavulását, inkább azok tábora nőtt, akik nem tudnak válaszolni ezekre a kérdésre.
Az imázsprofilok változásának szocio-demográfiai hátterét vizsgálva szembetűnő, hogy az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan csökken a két politikus megítélése közti különbség, ugyanakkor szintén ezzel párhuzamosan erősödik a fél évvel ezelőtti adatokhoz képest a csökkenés Gyurcsány Ferenc esetében.
Míg a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében egyetlen tulajdonság („tapasztaltabb”) kivételével minden esetben a volt miniszterelnököt említették többen, addig a diplomások esetében akad olyan tulajdonság is – igaz, csak egy („újító szellemű”) – amelyet jóval többen tartanak inkább Gyurcsány Ferencre nézve igaznak. Iskolai végzettség szerint négy másik tulajdonság esetében sem tapasztalni jelentős eltérést kettejük között („határozottabb”, „magabiztosabb”, „szélesebb látókörű”, „inkább hosszabb távon gondolkodó”). Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek nem csak Gyurcsány Ferenc esetében mutatnak az átlagosnál jelentősebb átlagromlást a teljes profilra nézve (-10 százalékpont a tizenhét tulajdonság esetében), hanem Orbán Viktor esetében átlagosan 5 százalékpontos javulás is történt ebben a körben. Különösen a megbízhatóság és a rugalmasság tekintetében javult Orbán Viktor imázsprofilja a diplomások közt, míg Gyurcsány Ferencé a rugalmasság, a magabiztosság és a közös megoldások keresése szempontjából romlott a legjelentősebben.
Gyurcsány Ferenc esetében minden tulajdonságra nézve növekszik a kérdezettek lakóhelye településméretének növekedésével párhuzamosan a jellemzőbbnek tartók aránya, Orbán Viktor esetében viszont épp ellentétes a tendencia. A jelenlegi miniszterelnök esetében erősebb a területi hatás, azaz jelentősebb különbségek mutatkoznak a különböző típusú településeken élők megítélésében, mint Orbán Viktor esetében. Ez főként annak köszönhető, hogy a budapestiek jó néhány esetben jóval magasabb arányban említették Gyurcsány Ferencet, mint a többi településfajták lakói.
A fővárosiak – az országos tendenciával ellentétesen – továbbra is az esetek többségében ugyanúgy vagy jobban ítélik meg a kormányfőt, mint a Fidesz elnökét. Különösen igaz ez az „újító szellemű” és az „inkább hosszabb távon gondolkodó” jellemzők esetében. Ezzel szemben Orbán Viktor csak az „emberek gondjaira odafigyelő” kategóriában kapott kiemelkedően sok említést a fővárosiaktól.
A városban élők válaszaiban már nem jelenik meg olyan tulajdonság, melyet egyértelműen Gyurcsány Ferencre nézve gondolnak jellemzőbbnek, a falusiak körében pedig mindössze két olyan politikusi jellemző volt a tizenhét közül, melynél „csak” egyszámjegyű volt a különbség Orbán Viktor javára. Ugyanakkor az „emberek problémáira odafigyelő” illetve a „tisztességesebb” esetében a 30 százalékpontot is eléri az eltérés. A miniszterelnök imázsprofiljának romlása a köztes kategóriában, a városlakók esetében a leginkább szembetűnő, míg a másik két kategória esetében inkább a stagnálás a jellemző, de a községekben élők esetében sem marad el az országos átlagtól.
Viszont a településtípus alapján nem találni olyan kategóriát, ahol szignifikánsan változott volna az Orbán Viktorról kialakult összkép.
Gyurcsány Ferenc megítélése az életkor alapján is jobban megosztja a megkérdezetteket, mint Orbán Viktoré. Ez arra vezethető vissza, hogy a legidősebb korosztály körében sokkal jobb az imázsa a miniszterelnöknek, mint a fiatalabb korcsoportok esetében. Ez nem csupán a helyzetképre, hanem a változásra is igaz, hiszen a 60 éves és idősebb válaszadók körében volt a legkisebb mértékű az átlagos romlása a kormányfő imázsprofiljának (-3 százalékpont). A legerőteljesebb romlást viszont a középkorúak (40-59 évesek) körében tapasztalni.
A legidősebbek egyetlen szempont alapján sem festettek szignifikánsan jobb képet Orbán Viktorról, mint Gyurcsány Ferencről, ugyanakkor több olyan tulajdonságot is találni, amelyet a legidősebbek sokkal nagyobb arányban tartanak jellemzőnek a jelenlegi miniszterelnökre, mint a korábbira („újító szellemű”, „inkább hosszabb távon gondolkodó”, „magabiztosabb”, „határozottabb”, „szélesebb látókörű”). A 40-59 év közöttiek már 14 tulajdonság esetében jóval nagyobb arányban említik Orbán Viktort, és a legfiatalabb korcsoport esetében még jelentősebb az átlagos eltérés a két politikus megítélése között. A középkorúak különösen a problémára odafigyelés, az érthetőség, az őszinteség, a tisztességesség és a hitelesség szempontjából értékelik jobban Orbán Viktort Gyurcsány Ferencnél, a legfiatalabbak esetében pedig ez a lista kiegészül a rugalmasság és a megbízhatóság szempontjával is.
Miniszterelnöki alkalmasság
Hat százalékponttal emelkedett a teljes mintán belül azok súlya, akik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére (37%), míg Gyurcsány Ferencet jelenleg 27% tartja alkalmasabbnak – ez az érték már második hónapja változatlan. A pártválasztásukban bizonytalanok körében is fordult a kocka, eddig mintegy 10 százalékponttal nagyobb arányban tartották alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet, jelenleg azonban 24:17 arányban inkább Orbán Viktor a favorit ebben a csoportban is.