Fontos hangsúlyoznunk, hogy a kérdezettek köre nem reprezentálja a magyar társadalmat. Ugyanis nem a „kik interneteznek?” kérdésre kerestünk választ, célunk az volt, hogy megismerjük az életkor, iskolázottság, jövedelem, településtípus szerint létrejövő csoportok internetezési szokásait.
A megkérdezettek döntő többsége rendszeresen és viszonylag sokat internetezik. A kérdezettek 53 százaléka naponta többször, 26 százaléka naponta egyszer internetezik. A világhálóra naponta többször is csatlakozók 40 százaléka napi 3-6 órát, 24 százalék 6 óránál is többet tölt szörföléssel. A naponta többször internetezők aránya átlagon felüli a 100 ezer forint feletti nettó havi jövedelemmel rendelkezők körében (60%), a diplomások (70%), a budapestiek (78%) és – meglepő módon – a 40-69 évesek között (58%).
Azokban a csoportokban viszont, ahol átlag alatti volt az internetezés gyakorisága, gyakran relatíve nagyobb volt a „mennyisége”. Így például az alacsonyabb jövedelműek között kevesebben interneteznek naponta többször, viszont a gyakran internetező, szolidabb anyagi körülmények között élők több időt töltenek a világhálón, mint a nagyobb fizetésű rendszeres internetezők. Ám a különbségek nem túl nagyok: a naponta többször internetezők körében az 50 ezer forint alatt keresők 25 százaléka netezik naponta több mint 6 órát, a 100 forint felett keresőknél ez az arány 21 százalék). Hasonló tendencia érvényesül iskolai végzettség, vagy a lakóhely esetében is. Az internetezés gyakorisága és mennyisége között a legélesebb választóvonal a 25 év alattiakat és 40 év felettieket választja el. A 40 év felettiek 58, a 25 év alattiaknak „csak” 52 százaléka internetezik naponta többször, viszont míg a fiatalabb rendszeres netezők 30 százaléka több mint 6 órát tölt el naponta a világhálón, addig a 40 év felettiek körében csak 17 százalék.
A kérdezettek döntő többsége legjellemzőbben otthon (78%), munkahelyen (16%), vagy oktatási intézményben (5%) használja a netet. A főként munkahelyi internetező aránya jelentősebb a 100 ezer forint feletti (26%), a diplomások (34%), a budapestiek (26%) és a 26-39 évesek (25%) körében.
Az internethasználat célja rendkívül sokrétű: a legtöbben levelezésre (95%), információk keresésére (81%) és kapcsolattartásra (75%) használják. Nyolc tevékenységet a kérdezettek legalább 30 százaléka nevezett meg, hármat azonban rendkívül kevesen (munka 2,5%, letöltés 1,7%, tanulás 0,2%). A következő táblázat azt mutatja, hogy az internethasználat típusai mennyiben térnek el a különböző társadalmi csoportokban. A számok azt mutatják, hogy az egyes csoportokban hány százalékkal többen vagy kevesebben használják az adott célra az internetet, mint az összes megkérdezett körében.
A levelezés gyakorlatilag minden csoportban rendkívül elterjedt, csupán az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a falvakban élők, és az idősebbek e-maileznek valamivel kevesebbet. Az információk keresésének gyakorisága egyenesen arányos a jövedelemmel, az iskolai végzettséggel, a lakóhely nagyságával és fordítottan arányos az életkorral. Ugyanez a tendencia a hírekkel kapcsolatban, viszont az egyes csoportok közötti különbségek még nagyobbak: az ilyen típusú internet felhasználás az átlagosnál sokkal ritkább az alacsony jövedelműek, a kevésbé iskolázottabbak és a fiatalok között (természetesen a három változó szorosan összefügg egymással is!).
Ezzel ellentétes tendenciát figyelhetünk meg a kapcsolattartás (pl. msn), az internetes játékok és a zenehallgatás illetve videó nézés kapcsán: az ilyen tevékenység sokkal népszerűbb az alacsonyabb jövedelműek és iskolai végzettségűek, illetve a fiatalok körében. A különbség egyes csoportok között több esetben eléri a harminc százalékot. Így azok között, akiknek nincs érettségije, 49 százaléknyian mondták, hogy szoktak interneten játszani, a diplomások között ez az arány mindössze 19 százalék. Vagy: a 25 év alattiak 61 százaléka szokott interneten zenét hallgatni, vagy videót nézni, a 40 év felettieknek csak a 31 százaléka. Végül: az 50 ezer forintnál kevesebbet keresők 50 százaléka szokott az interneten híreket olvasni, a havi nettó 100 ezer forintnál több fizetést kapók esetében ez az arány 77 százalék volt.
