A Forsense Piac- és Közvéleménykutató Intézet 2008. januári közvélemény-kutatása során a kérdezettek valamivel több mint fele, 55 százaléka állította, hogy van otthon számítógépe. Valamivel kisebb azok aránya, akik interneteznek: az összes megkérdezett mintegy negyede legalább naponta, 9-9 százalékuk hetente többször, illetve annál ritkábban, 54 százalékuk viszont soha sem internetezik.
Megvizsgáltuk, milyen jellegzetességei vannak a két „szélső” csoportnak (naponta internetezők, soha sem internetezők). Táblázatunkból látszik, hogy a nem tekintetében lényeges különbségek vannak a gyakran és soha nem internetezők között (a férfiak között másfélszer akkora a rendszeresen internetezők aránya, mint a nők körében), de még élesebb választóvonalakat fedezhetünk fel a településméret, illetve a havi nettó családi jövedelem növekedésével.
A gyakori és soha sem internetezők közötti legmélyebb törésvonalat azonban az életkor és az iskolázottság jelenti. Jól mutatja az eltérés nagyságát, hogy a naponta internetezők átlagéletkora 38, a soha sem internetezőké 58 év. A naponta internetezők 25 százaléka diplomás, a soha nem internetezők körében a felsőfokú végzettségűek aránya csupán 6 százalék, a rendszeres netezők átlagosan 12,8, a soha sem internetezők csak 10,8 évet töltöttek tanulással.
|
naponta internetezik |
soha sem internetezik |
összes megkérdezett |
27 |
strong>54 |
férfiak |
33 |
49 |
nők |
22 |
59 |
budapestiek |
44 |
35 |
megyei jogú városban élők |
35 |
48 |
városban élők |
24 |
59 |
falun élők |
16 |
65 |
125 ezer alatt |
8 |
82 |
125 – 200 ezer |
24 |
58 |
200 ezer felett |
29 |
36 |
legfeljebb 8 általános |
5 |
88 |
szakmunkás |
11 |
74 |
érettségi |
35 |
43 |
diploma |
51 |
26 |
18-34 éves |
50 |
24 |
35-54 éves |
30 |
45 |
55 év felett |
10 |
82 |
Nézzük ezután, hogy mennyiben különböznek a világhálót naponta használók és a soha sem internetezők vélekedései Magyarország, illetve szűkebb környezetük helyzetéről. A kérdezetteknek 1-től 5-ig kellett osztályozniuk, hogyan mennek a dolgok az országban, a következő táblázat a jól/nagyon jól (4,5), illetve a rosszul/nagyon rosszul (1,2) válaszok arányát mutatja, továbbá az 1-5 osztályzatok 100-as skálára konvertált átlagpontszámát.
A település megítélését két változóval mértük. Először azt kellett a kérdezetteknek eldönteniük, hogy hogyan változott lakóhelyük helyzete az utóbbi öt évben a többi hasonló településhez képest, illetve, hogy más településekhez képest fejlettnek vagy elmaradottnak tartják lakóhelyüket. Mindkét kérdésre öt választ adhattak, táblázatunk a pozitív és negatív válaszok arányát, illetve az öt osztályzat 100 fokú skálára vetített átlagpontszámát mutatja.
|
naponta internetezik |
soha sem internetezik |
az országban jól mennek a dolgok (%) |
5 |
4 |
az országban rosszul mennek a dolgok (%) |
65 |
70 |
átlagpontszám (100-as skálán) |
28 |
24 |
a település sokat fejlődött (%) |
36 |
31 |
a település keveset fejlődött (%) |
32 |
29 |
átlagpontszám (100-as skálán) |
51 |
50 |
a település fejlett (%) |
26 |
16 |
a település elmaradott (%) |
16 |
18 |
átlagpontszám (100-as skálán) |
52 |
49 |
A gyakran és soha nem internetezők társadalmi jellemzőiket tekintve ugyan különböznek egymástól, de az ország, és a lakóhelyük megítélése kapcsán ezek az eltérések nem mutatkoznak meg. A fiatalok, a jobb jövedelmi helyzetűek, iskolázottabbak pozitívabban ítélik meg az ország és környezetük állapotát, s ez tükröződik is a válaszokban (hiszen a gyakran internetezők jellemzően e csoportokból kerülnek ki), de a különbségek csekélyek.
Az egyetlen változó, ahol jelentősebb különbséget mértünk, a lakóhely fejlettségének értékelése volt: a sokat internetezők körében lényegesen magasabb a lakóhelyüket fejlettnek vélők aránya.A gyakran és soha sem internetezők politikai beállítottságát is megvizsgáltuk: a kérdezettek először négy fokozatú skálán értékelték a kormány és az ellenzék tevékenységét (az osztályzatok átlagát 100-as skálára konvertáltuk), majd arra kellett válaszolniuk, hogy az ország jelenlegi gondjaira milyen megoldást tartanának kedvezőnek.
|
naponta internetezik p> |
soha sem internetezik |
kormány értékelése (100-as skálán) |
31 |
30 |
ellenzék értékelése (100-as skálán) |
40 |
41 |
MSZP-kormányt szeretne (%) (Gyurcsány Ferenc vezetésével / nélkül) |
22 (19 / 3) |
23 (19 / 4) |
Fidesz-kormányt szeretne (%) (Orbán Viktor vezetésével / nélkül) |
33 (18 / 15) |
24 (21 / 3) |
ha a jelenlegi pártoktól független, új politikai erő valósítaná meg programját (%) |
30 |
32 |
A kormány és az ellenzék értékelése tekintetében gyakorlatilag nincs különbség a két csoport között, a másik kérdésre adott válaszok azonban már lényeges véleménykülönbségeket tükröznek. A soha sem internetezők között a legnagyobb csoportot azok alkotják, akik egy új politikai erőben látják a megoldást az ország problémáira. A naponta internetezők között is igen jelentős ennek a csoportnak az aránya, az igazán lényeges eltérés azonban az, hogy közöttük jóval többen vannak, akik Fidesz-kormány szeretnének.
A két csoport között abban nincs jelentős eltérés, hogy nagyjából ugyanannyian szeretnének egy Orbán Viktor által vezetett kormányt látni (18, illetve 21 százalék), a naponta internetezők körében azonban nagyon magas azok aránya, akik más Fidesz-vezetőt látnának szívesen a kormány élén (15 százalék, míg a soha sem internetezők körében ezek aránya csak 3 százalék volt).