A lakosság általános közérzetében az elmúlt két hónap folyamán tapasztalt javulás nem folytatódott júliusban. A 100 fokú skálán mért Közérzet Index értéke a júliusi felmérésünkben 25 pont, 3 ponttal alacsonyabb, mint egy hónappal korábban. Minden eddiginél alacsonyabb, mindössze 2% azok aránya, akik közepesnél jobb értékelést adtak arra a kérdésre, hogy hogyan mennek a dolgok az országban, míg összes megkérdezett kétharmada közepesnél rosszabb értékelést adott.

Némileg közeledett egymáshoz a két nagy párt szavazóinak értékelése, ami a Fidesz szavazói esetében 18 pontos KI-értéket jelent (+3 pont június óta), az MSZP-szavazók esetében pedig 5 pontos csökkenés eredményeképpen 43 pontos Közérzet Indexet. Mind a pártválasztásukban bizonytalanok (27 pont), mind a pártpreferenciájukat eltitkolók (25 pont) általános közérzete a teljes lakosságéhoz hasonló értéket mutat.

A hazai közélet élénküléséről tanúskodik, hogy míg az elmúlt hónapban a megkérdezetteknek mindössze 40%-a tudott akár csak egy fontos hazai eseményt említeni a közelmúltból, addig a júliusi felmérésben ez az arány 60%. Az érdemi választ adók több mint fele (az összes megkérdezett 33%-a) a melegfelvonulást illetve az azt övező eseményeket említette. Emellett csupán egy esemény érte el a 10%-os említési szintet a teljes kérdezetti körre nézve: az időjárás, mindenek előtt a gyakori viharok okozta károk. Ezeken kívül az őstermelők tüntetését az alacsony felvásárlási árak ellen 8%, a – felmérés közben zajlott – vasutassztrájkot pedig 7% említette. A koalíciós válságot, a kisebbségi kormányzást, vagy az SZDSZ új elnökségét, tehát összességében a tavasz legfontosabb politikai változásait júliusban már szinte senki nem említette.

2. Pártválasztás

A választói aktivitásban továbbra is alig tapasztalni változást az előző időszakhoz képest. Ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének, akkor a megkérdezettek 58%-a menne el saját állítása szerint biztosan szavazni – ez az érték megegyezik a múlt havi adattal. Szintén nem mutat változást a pártválasztók aránya sem: júniusi felmérésünk eredményéhez hasonlóan e hónapban is a megkérdezettek 45%-a nevezett meg egy pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. A pártválasztásukban bizonytalanok (26%) illetve a pártpreferenciájukat eltitkolók (21%) együttes aránya is megegyezik a júniusi értékkel.

A két nagy párt támogatottsága közti különbség csökkenése nem folytatódott július folyamán. Júniusi felmérésünk szerint akkor 11 százalékponttal vezetett a Fidesz az MSZP-vel szemben, egy hónappal később pedig 14 százalékpont az eltérés a két párt támogatottsága között. Az enyhe növekedés annak köszönhető, hogy a Fidesz szavazótábora 2 százalékponttal – statisztikai értelemben nem szignifikáns mértékben – nőtt, s jelenleg az összes megkérdezett 27%-át teszi ki, míg az MSZP támogatottsága 1 százalékponttal csökkent, s jelenleg 13%-ra tehető. Az eredmények újból alátámasztják azt az egy hónappal ezelőtti állítást, mely szerint a tavaszi kormányválság után helyre állni látszik a korábbi „rend”, azaz a Fidesz támogatottsága azon a 25-30%-os sávon belül van, amelyben gyakorlatilag 2006 nyara óta folyamatosan található, az MSZP pedig továbbra is meglehetősen távol van a két éve gyakorlatilag elérhetetlen 20%-tól.

Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF 1%-on áll, ami azt mutatja, hogy egyelőre az új vezetéssel sem sikerült elmozdulnia a holtpontról a Szabad Demokraták Szövetségének, illetve hogy az MDF korábbi 5% körüli tábora is erodálódni látszik.

A két nagy párt támogatottságában mutatkozó eltérés több szocio-demográfiai tényezővel is hagyományosan összefüggést mutat. Az életkori csoportok mindegyikében Fidesz támogatottsága a nagyobb, de míg a 35 év alattiak körében több mint 20 százalékpont a legnagyobb ellenzéki párt előnye, addig a 35-54 évesek esetében 14, az ennél idősebben esetében pedig 6 százalékpont az eltérés. Az áprilisi rekord-különbséghez viszonyítva nagyjából azonos mértékben, 7-8 százalékponttal csökkent a két nagy párt tábora közti eltérés mindegyik életkori csoporton belül.

Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők körében jelentősebb különbséggel (13 ill. 18 százalékponttal) vezet júliusban a Fidesz, mint a diplomások körében (10 százalékpont), pedig áprilisban még hasonlóan nagy eltérés volt mindegyik csoporton belül, ami azt jelenti, hogy a diplomával rendelkezők esetében jobban csökkent a különbség, mint a másik két csoportban.

Míg a tavalyi év nyaráig nagyjából hasonló volt a két nagy párt támogatóinak aránya Budapesten, majd enyhe előnyre tett szert a Fidesz a fővárosiak körében is, addig idén áprilisban Budapesten is 15 százalékpontosra nőtt a Fidesz előnye, s júliusi vizsgálatunkban sem maradt el jelentősen ettől az értéktől az eltérés mértéke. A vidéken élők mindegyik településtípus szerinti kategóriájában folyamatosan legalább 10 pontos Fidesz-előnyt tapasztalni az MSZP-vel szemben, ami összességében azt jelenti, hogy júliusban hasonló mértékű Fidesz-vezetést tapasztaltunk mindegyik lakóhelytípus válaszadói esetében.

A jövedelmi helyzet alapján viszonylag kis eltérés jelentkezett az egyes kategóriák közt a Fidesz és az MSZP támogatottsága közti eltérést tekintve. Az elmúlt hónapokban a legalacsonyabb jövedelmű csoportok nagyobb kilengést mutattak, azaz áprilisban a 30 százalékpontot is elérte a Fidesz előnye az ő körükben, míg júliusra minimálisra csökkent a két párt közötti eltérés. Ez nem az MSZP erősödésének, hanem a Fidesz átlagon felüli gyengülésének köszönhető ezen csoporton belül.

A gazdaságilag inaktívak – akik jelentős részét a nyugdíjasok teszik ki – általában 5-10 százalékpontos Fidesz-előnyt mutattak az elmúlt egy esztendőben, a csúcsértéket az ő esetükben is idén áprilisban regisztrálhattuk (18 százalékpont). Júliusra újból 7 pontra csökkent itt az eltérés, míg az aktívak esetében június után újból emelkedés következett, s jelenleg meghaladja a 20 százalékpontot is a Fidesz előnye.

A politikai aktivitás változatlanságát mutatja, hogy a biztos szavazó és pártot is választó személyek aránya sem változott június óta, azaz jelenleg az összes válaszadó 36%-a volt ebbe a kategóriába sorolható. E csoporton belül hasonló mértékű változás történt a két párt szavazótáborában, mint az összes megkérdezett körében. A Fideszre a biztos szavazó pártválasztók 65%-a szavazna most vasárnap (+2 százalékpont), az MSZP-re pedig 25% (-2 százalékpont). A két kisebb parlamenti párt egyike sem éri el az 5%-os küszöböt ezen a bázison, mind az SZDSZ, mind az MDF 3-3%-ot tudhat maga mögött. Emellett a KDNP támogatóinak aránya kb. 2%, míg a parlamenten kívüli pártok egyikének támogatottsága sem éri el az 1%-ot.

3. Politikai attitűdök, preferenciák

A pártpreferenciákhoz hasonlóan a politikai attitűdök, preferenciák mutatói is a két politikai oldal támogatottsága közti különbség csökkenésének megállását mutatják.

Júliusban a megkérdezettek 65%-a ítélte meg negatívan a kormány tevékenységét (+2 százalékpont júniushoz viszonyítva), és 56% az ellenzékét (nem változott). A mindkét oldallal elégedetlenek aránya valamelyest nőtt az elmúlt hónapban (32%), míg a csak a kormánnyal elégedetleneké nem változott (33%), a csak az ellenzéket elmarasztalóké pedig 2 százalékponttal csökkent (24%). A múlt havihoz hasonlóan júliusban is valamivel nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával a Fidesz szimpatizánsai (15%), mint az MSZP-szavazók (10%).

A nők szignifikánsan alacsonyabb arányban vannak negatív véleménnyel a kormányról (62%), mint a férfiak (69%). Az ellenzék megítélésében nem tapasztalni hasonló nemi hatás. A 18-24 éves korosztály igen magas arányban elégedetlen a kormány munkájával (83%), míg a 60 év felettiek esetében az elégedetlenség átlagon aluli mértékű (57%). Az ellenzék megítélésében egy fordított életkori hatás érvényesül: a legfiatalabbak körében abszolút értékben is valamivel többen vannak pozitív véleménnyel (47%), mint negatívval (45%), ezzel szemben a 60 év felettiek közt a negatív véleményt képviselők aránya (60%) több mint kétszerese a pozitívan vélekedőkének (29%).

A magukat a középosztályhoz sorolók a teljes lakosságnál jobb véleményt alkotnak az ellenzékről, de még így is többen vannak körükben a negatívan vélekedők (52%), mint a pozitív véleményt alkotók (38%). A középosztály alatti kategóriák esetében az átlagosnál ritkább az ellenzék pozitív megítélése. Ezzel párhuzamosan a legalacsonyabb jövedelműeknek mindössze 24%-a van pozitív véleménnyel az ellenzék tevékenységével.

Az iskolai végzettség szerinti kategóriák közül a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők véleménye jobb, az egyetemi diplomásoké rosszabb az átlagosnál az ellenzékről, míg a kormány megítélésében alig tapasztalni eltéréseket az egyes csoportok között.

A gazdasági aktivitás hasonló hatást mutat, mint a pártpreferencia esetében: az aktívak az ellenzéket, az inaktívak pedig a kormány munkáját ítélik az átlagosnál valamelyest jobbra, bár mindkét esetben igaz, hogy a negatív értékelést adók vannak többségben.

A megkérdezettek relatív többsége (47%) támogatná a kormány leváltását, ugyanakkor 33% szeretné, ha a jelenlegi kormány maradna hatalmon. A két vélemény támogatottsága közti különbség 4 százalékponttal nőt az elmúlt hónap során. A pártválasztásukban bizonytalanok közt is újból a kormányváltás támogatói vannak valamivel többen.

Nem csupán a pártválasztás és a politikai preferenciák esetében nőtt némileg a két oldal támogatottsága közti különbség, hanem a politikai hangulat érzékelésében is tetten érhető ez a változás: a megkérdezettek 56% szerint vannak közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók többen (+3 százalékpont), s 19% szerint annak ellenzői (-2 százalékpont).

Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor szintén tetten érhető a két párt közti távolság enyhe növekedése: míg a legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opció együttes támogatottsága jelenleg 28% a teljes mintán belül (+1 százalékpont júniushoz képest), addig az MSZP-nek kedvező két kategória valamelyikét együttesen választók aránya 21% (-4 százalékpont). A nem létező ötödik lehetőség, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottsága valamelyest csökkent június óta, de így is a teljes lakosság 35%-a választaná ezt az opciót. Mind a Fidesz, mind az MSZP számára kedvező két lehetőség közül továbbra is egyértelműen az a népszerűbb, amelyik tartalmazza a jelenlegi vezetőt, Orbán Viktort illetve Gyurcsány Ferencet is. A Fidesz szavazói körében a korábbiakhoz hasonlóan most is valamivel népszerűbb a harmadik erő gondolata (21%), mint az MSZP-sek közt (16%).

Áprilisban még 17 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet, júniusban pedig alig volt nagyobb az eltérés (3 százalékpont) a mintavételből fakadó becslési hibánál. A változás iránya itt is megfordulni látszik, hiszen júliusi felmérésünkben a megkérdezettek 36%-a találta alkalmasabbnak Orbán Viktort, míg 26% Gyurcsány Ferencet. Figyelemre méltó, hogy egy harmadik, hasonló méretű csoport (29%) szerint ugyanakkor a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra. Gyurcsány Ferenc támogatottsága átlag feletti a nők, az egyetemet végzettek, az inaktívak, a 25-34 évesek és a 60 év felettiek közt, míg Orbán Viktort a vidéki városokban élők, a 100-250 ezer Ft-os háztartási összjövedelemmel rendelkezők és a 25 év alattiak támogatják az átlagosnál nagyobb mértékben.

Egyetlen olyan szempontot találtunk, amely alapján tovább csökkent a kormány és az ellenzék támogatottsága közötti különbség június óta: a kockázat. A kormány hatalmon maradását a megkérdezettek 36%-a tartja kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából (-3 százalékpont június óta), az ellenzék hatalomra jutását pedig 27% (+2 százalékpont).

A kormányválság tavaszi kirobbanása óta minden vizsgálatunkban feltesszük a kérdést, hogy a jelenlegi helyzetben mi volna a legjobb megoldás. Az öt opció közül továbbra is az előrehozott választások támogatottsága messze a legnagyobb, de önmagában nem éri el az 50%-ot. (44%) A második leggyakrabban említett megoldás a jelenlegi, azaz az MSZP kisebbségi kormányzása Gyurcsány Ferenc vezetésével (14%), míg a harmadik legtöbb szavazatot a korábbi állapot helyre állítása kapja (12%). Ezek az értékek gyakorlatilag nem mutatnak változást június óta.

Továbbra is erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy képes lenne-e az MSZP a 2010-es országgyűlési választásokig önállóan kormányozni, de immár stabilan azok vannak többen, akik szerint valószínűbb, hogy igen (47%, szemben 40% ellenvéleményt képviselővel).

	összes megkérdezett	biztos szavazók	biztos szavazó pártválasztók
MSZP	13 (-1)	15 (-1)	25 (-1)
Fidesz	27 (+2)	40 (+1)	65 (+2)
SZDSZ	1 (-1)	2 (0)	3 (0)
MDF	1 (-1)	2 (-1)	3 (-2)
egyéb pártok	3 (+1)	3 (+1)	4 (+1)
NT/NV	55 (0)	38 (0)

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. július 9. és 16. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.