A Forsense és a Századvég kérdőíves közvéleménykutatást végzett április 10. és április 17. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.

1. Közérzet, legfontosabb események

A Forsense havonta végzett közvélemény-kutatásai során minden alkalommal kiszámítja az általános Közérzet Indexet (KI), mely egy 100 fokú skálán méri, mennyire elégedettek a megkérdezettek a dolgok folyásával Magyarországon. Az őszödi beszéd és az azt követő események óta 25 és 30 pont között mozgott a KI értéke, de a 25 pontos eddigi minimumnál a több évre visszanyúló vizsgálatok alatt egyszer sem mért alacsonyabb értéket a Forsense. A 2008. áprilisi felmérés 21 pontos Közérzet Indexe tehát minden eddiginél alacsonyabb, s jól érzékelteti, hogy a kormányválság milyen mértékben nyomja rá bélyegét az általános közhangulatra.

A változás leginkább annak köszönhető, hogy az ismeretlen pártpreferenciájúak KI indexe a korábbi 30 pont körüli értékről 25 pont alá zuhant, miközben a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP szavazóinak osztályzatai is enyhe csökkenést mutatnak (16-ról 14 illetve 38-ról 35 pontra). Különösen a kormánypárti szavazók „elkedvetlenedése” szembetűnő, az év első hónapjaiban közel 15 pontot zuhant a közérzet-indexük.

A kormányválság központi jelentőségét mutatja az a tény is, hogy a válaszadók kétharmada ezt, vagy valamely ezzel kapcsolatos eseményt említett első helyen arra a kérdésre, hogy mi volt az elmúlt hét legfontosabb hazai eseménye. A megkérdezettek 61%-a nevezett meg legalább egy eseményt, s a válaszok döntő részét kitevő kormányválsághoz kapcsolódó válaszokon kívüli témák többsége sem kifejezetten hangulatemelő: BKV-sztrájk, antifasiszta tüntetés, a MÁV-biztosító büntetőügye, valamint Antal Imre halála.

2. Pártválasztás

A népszavazási kampány aktivizáló hatásának lecsengésével párhuzamosan újból csökkent a magukat biztos szavazónak mondók aránya. Ha most vasárnap választásokat rendeznének, akkor a megkérdezettek 61%-a járulna saját állítása szerint biztosan az urnákhoz. Ez az érték hat százalékponttal marad el a márciusi adattól, de még mindig néggyel magasabb a két hónappal korábbinál. A pártválasztók aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott, a megkérdezettek 48%-a rendelkezik a kérdezés során vállalt pártpreferenciával. A pártválasztásukban bizonytalanok aránya megegyezik a két hónappal ezelőtti adattal (21%), a pártpreferenciájukat eltitkolóké viszont némileg csökkent (22%).

A két nagy párt támogatottsága közti jelentős különbség tovább nőtt, jelenleg a megkérdezettek 32%-a szavazna a Fideszre (+2 százalékpont), míg 10% választaná az MSZP-t (-2 százalékpont). Az MSZP esetében ez az érték megegyezik az eddig mért legszűkebb támogatói bázissal, a Fidesz esetében pedig a jövő nagy kérdése, hogy huzamosan 30% felett tudja-e tartani a támogatók körét, vagy a korábbi példákhoz hasonlóan csak átmeneti kitörésről van szó a 25-30% közötti, szokásosnak mondható sávból. A teljes felnőtt lakosságot tekintve mind az MDF, mind az SZDSZ támogatottsága 2%-ot tesz ki.

A biztos szavazó és pártot is választó személyek köre némileg csökkent március óta, jelenleg a teljes válaszadói kör mindössze 38%-a sorolható ebbe a kategóriába. Körükben csak kisebb mértékű, statisztikai értelemben nem szignifikáns változást regisztrálhatunk márciushoz viszonyítva: a biztos szavazó pártválasztók 69%-a voksolna a Fideszre, ha vasárnap választásokat rendeznének (+1 százalékpont), 19% pedig az MSZP-re (-1 százalékpont). A két kisebb parlamenti párt alulról közelíti a parlamenti küszöböt, az MDF éppen hogy elérné azt 5%-kal, az SZDSZ némileg elmarad attól (4%). Bár még viszonylag kevés idő telt el a kormányválság kirobbanása óta, egyelőre úgy tűnik, az SZDSZ támogatottsága nem csökkent, igaz nem is nőtt érzékelhetően azóta. A biztos szavazó pártválasztók körében közel 2%-os táborral rendelkezik a Jobbik.

3. Politikai attitűdök, preferenciák

A Közérzeti Indexhez hasonlóan eddig nem tapasztalt mértékű a kormány tevékenységét negatívan értékelők aránya (72%), ez február óta 12 százalékpontos emelkedést mutat. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem változott az ellenzék munkájáról alkotott általános kép, továbbra is minden második megkérdezett negatív véleményt alkot.

A mindkét oldallal elégedetlenek aránya alig változott (30%), míg a csak a kormánnyal elégedetleneké négy ponttal emelkedett (43%), a csak az ellenzéket elmarasztalóké pedig szintén alig változott 20% (Ezen felül 3% mindkét esetben pozitívan értékelt, 4% pedig egyik esetben sem tudott értékelést adni). A korábbi trendekkel szemben immár jóval nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával az MSZP szavazói (19%), mint a Fidesz szimpatizánsai (10%).

Hét százalékpontos emelkedés után áprilisi felmérésünkben már a megkérdezettek többsége (55%) támogatná a kormány leváltását, s csupán feleannyian (28%) voksolnak a kormány megtartására. A Fidesz szavazóin túl a bizonytalan vagy ismeretlen pártválasztásúak közt is a kormányváltást pártolók vannak egyértelműen többen.

A politikai klíma változásának egyértelmű jele, hogy két hónap alatt közel 15 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók vannak többen (58% van ezen a nézeten), s mindössze 19% szerint annak ellenzői (-2 százalékpont).

A Fidesz támogatottságának erősödése abban az esetben is látszik, ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése). A legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opció együttes támogatottsága 5 pontos emelkedés után jelenleg 33% a teljes mintán belül. Az MSZP-nek kedvező két kategória valamelyikét együttesen 23% választotta, ami – a pártpreferenciával ellentétes trendet mutatva – 4 százalékpontos emelkedésről tanúskodik. Ez azt jelenti, hogy az MSZP-tábor pártpreferenciákban tapasztalható csökkenése nem feltétlenül a támogatottság apadását jelenti, sok esetben inkább csak a preferencia nyílt vállalásától történő tartózkodást.

A nem létező ötödik lehetőség, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottsága változatlanul kb. egyharmados. Az erre a kérdésre adott „nem tudja”, „nem válaszol” válasz kategóriák említései 9%-kal csökkentek. Tovább nőtt a távolság a két nagy párt vezető politikusának támogatottságában, mivel a múlt havi hat százalékpont után most újabb négy százalékponttal emelkedett a teljes mintán belül azok súlya, akik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére (41%), ugyanakkor Gyurcsány Ferencet jelenleg csak 24% tartja alkalmasabbnak (-3 százalékpont).

A kockázat felől vizsgálva is romlott a kormány megítélése az elmúlt hónapban, a kormány hatalmon maradását jóval többen tartják kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából (45%, +6 százalékpont), mint az ellenzékét (26%, -4 százalékpont). Tavaly júliusban is hasonló különbséget mértünk a két opció választása között.

/p>