2014 őszén a természeti problémákkal kapcsolatos aggodalmakra vonatkozóan végeztünk felmérést. Elemzésünkben ismertetjük az eredményeit, egyúttal összehasonlítjuk adatainkat a 2013 elején, azonos témában végzett felmérésünkkel is.
A kérdőívben megadott felsorolásból a válaszolók kiválaszthatták az első három, általuk fontosnak tartott természeti „kihívást”. A tavaly januári felmérésünkhöz hasonlóan ezúttal is a szélsőséges időjárási viszonyokat említették a legtöbben égető problémaként, és minden bizonnyal a személyesen tapasztalt, illetve a médiában látott időjárási jelenségek és azok látványos hatásai is hozzájárultak ahhoz, hogy a probléma a tavalyinál is markánsabban jelent meg idén ősszel. Egyrészt 25-ről 32 százalékra nőtt a szélsőséges időjárási viszonyokat az első helyre tevők aránya, másrészt az összes kérdezett körében 48-ról 63 százalékra emelkedett azok aránya, akik fontos kihívásként említették a problémát. További jelentős változásnak tekinthető, hogy a híradásokban, cikkekben és népszerű ismeretterjesztő filmekben a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozott tengeri vízszint emelkedést most ősszel a kérdezettek 35 százaléka tartotta fontosnak, szemben a tavaly januári 23 százalékkal. Az elsivatagosodás összes említése ugyanakkor 36-ról 29 százalékra esett vissza és a természeti kihívást az első helyen említők aránya is csökkent. A többi természeti probléma említési gyakorisága nem változott számottevően.
A kérdezettek lakóhelye szerint három esetben látunk kiemelésre érdemes tendenciát az adatokban. A termőföldként használt területek visszaszorulásától annál jobban tart valaki, minél kisebb településen lakik (a budapestiek 32, a falun élők 40 százaléka említette), vagyis a válaszokban a kérdezettek saját lokális tapasztalata és érintettsége is tettenérhető. Ugyanakkor a közbeszédben globális problémaként definiált és a médiában nemzetközi példákkal is bemutatott szélsőséges éghajlati viszonyoktól, illetve a természeti katasztrófáktól a nagyobb településeken élők körében többen félnek.
Ennél a kérdésnél három olyan válaszkategória azonosítható, ahol az iskolázottság, illetve minden bizonnyal az iskolázottság hátterében meghúzódó más csoporttulajdonságok, mint például életkor, hírfogyaztási szokások, a természeti környezethez való napi közelség egyértelműen hat a vélemények alakulására. Ilyen “kategória” a természeti katasztrófák szerepe: minél iskolázottabb valaki, annál nagyobb eséllyel gondolja, hogy ezek a következő 20 évben nagy problémákat jelentenek az emberiség egésze számára. Tavalyi felmérésünkhöz hasonlóan az állat- és növényfajok kipusztulását az alacsonyabb végzettségűek tartják nagyobb fenyegetésnek, míg általában a természetes környezet visszaszorulását ezúttal is a magasabban kvalifikált, a felmérések szerint környezettudatosabb kérdezettek vélik nagyobb veszélynek.
Az egyes életkori csoportoknál három esetben mértünk tendenciaszerű véleménykülönbségeket. A természeti katasztrófáktól, a természetes környezet visszaszorulásától, illetve az állat- és növényfajok kipusztulásától főként a fiatalok tartanak, az e veszélyektől félők aránya az életkor emelkedésével párhuzamosan csökken (miközben a válaszolni nem tudók vagy szándékozók aránya nő).
