Az utóbbi években több jelentős értékrend kutatás is arra az eredményre vezetett, hogy a környezetvédelem, mint univerzális érték egyike a leginkább fontosnak tartott értékeknek Magyarországon. A European Social Survey (ESS) adatfelvétel magyarországi eredményei szerint a környezetvédelmet a magyarok fontosabbnak értékelik, mint a szabadságot, vagy akár az egyéni boldogulást az életben. Az elméleti fontossággal szemben azonban a gyakorlatban sokszor kerül hátulra, akár leghátulra is a környezetvédelem fontossága, az egyéni és közösségi döntési preferenciákban. A Forsense 2008. augusztusi közvélemény-kutatása a környezettudatos életmóddal és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos attitűdöket járta röviden körbe, az eredmények további segítséget jelenthetnek a magyarok környezethez való viszonyulásának megértésében.
Az adatok tanulsága szerint az emberek többsége úgy véli, hogy személyes cselekedetei csak kis hatással vannak a természeti környezet állapotára. Összességében a kérdezettek 57 százaléka szerint ez a hatás inkább kicsi, 38 százalék vélte úgy, hogy személyes cselekedetei inkább nagy hatással vannak környezetünkre. A kérdésre válaszolók négy válaszkategóriából választhattak, a leggyakoribbnak a „viszonylag kis hatás” bizonyult (47 százalék). Elsősorban a fiatalok és a diplomások értékelik nagyobbra cselekedeteik súlyát.
A kérdezettek 46 százaléka hallott már a fenntartható fejlődés fogalmáról. Ez az arány lényegesen magasabb a férfiak körében (54 százalék, míg nőknél csak 39 százalék), valamint a 35 év alattiak között de bevallásuk szerint többen hallottak a fogalomról azok is, akik úgy gondolják, hogy személyes cselekedeteik csak kis hatással vannak a környezet állapotára. A fenntartható fejlődés fogalmának ismerete azonban elsősorban az iskolázottsággal mutat kapcsolatot: a diplomások 74 százaléka ismeri a kifejezést, a középfokúak esetében átlagos az ismertség, 48 százalékkal, a legfeljebb szakmunkásképzőt végzetteknek viszont csak 35 százaléka ismeri a fenntartható fejlődés fogalmát.
Miután röviden ismertetésre került a fenntartható fejlődés fogalmának tartalma, a kérdezettek 58 százaléka vélte úgy, hogy életmódja valamelyest, 29 százalék szerint pedig teljes mértékben összeegyeztethető a fenntartható fejlődés kritériumaival. Az inkább, vagy egyáltalán nem válaszokat adók aránya nem érte el a 10 százalékot. Ugyan a korcsoportok közül a 35 év alatti korosztály volt tisztában leginkább a környezettudatos életmód súlyával, és körükben átlagnál többen hallottak a fenntartható fejlődésről, ebben az életkori csoportban volt a legkisebb azok aránya (23 százalék), akik úgy érzik, hogy életvitelük teljes mértékben összeegyeztethető a fenntartható fejlődés kritériumaival. Szintén jelentős az „önkritikusok” tábora a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók (200 ezer forint feletti családi nettó jövedelem) között is. E csoportban csak 24 százalék véli, hogy életmódja teljesen összeegyeztethető a fenntartható fejlődés ismérveivel, míg a 125 ezer forintnál kevesebből élők esetében ez az arány 33 százalék. Végül is megállapítható, hogy az életvitel környezettudatosságának megítélése az ismeretszinttel függ össze. Azok a csoportok, amelyek nagyobb tudással rendelkeznek a fenntarthatóságról, ha ezt összevetik saját életmódjukkal sokkal szkeptikusabban ítélik meg a kérdést. Ez az attitűd egyébként a magasabb státuszúakra jellemző leginkább.
Azok a válaszolók, akik életmódjukat legalább valamelyest összeegyeztethetőnek tartották a fenntartható fejlődés fogalmával, néhány konkrét példát is mondhattak arról, hogy mit tesznek ennek érdekében. A leggyakoribb válasz a szelektív hulladékgyűjtés volt, ezt követte az energiatakarékos termékek preferálása, az újrahasznosítás, és a szemét mennyiségének csökkentése. A fontosabb válaszok a következő táblázatban látható preferencia sorrend szerint rendeződtek.
Cselekedet Hely
Szelektíven gyűjti a szemetet 1
Energiatakarékos műszaki cikkeket használ 2
Újrahasznosít dolgokat, keveset dob a szemétbe 3
Nem használ autót vagy keveset használ 4
Komposztot készít 5
Környezetbarát tisztítószereket használ 6
Környezetbarát csomagolású termékeket próbál vásárolni 7
Próbál minél kevesebb papírt használni 8
Eldobható holmik helyett tartós árukat vásárol 9
Bio és reform ételeket fogyaszt 10
Nem kér műanyag szatyrot vásárláskor 11
Inkább helyben készült árut, terméket vásárol 12
Azok közül, akik szerint jelenlegi életmódjuk nem környezettudatos (sokkal kevesebb ilyen volt, mint környezettudatos), a legtöbben ezt azzal magyarázták, hogy hiányoznak a lehetőségek a környezettudatos élethez, de szintén az átlagnál magasabb említést kapott az, hogy túl sokba kerülne, és az is, hogy nem tudja hogyan kellene környezettudatosabbnak lenni.
Cselekedet Hely
Hiányoznak a lehetőségek 1
Túl sokba kerülne 2
Nem tudja, hogyan kellene csinálni 3
Egy ember egyedül túl kevés a változtatáshoz, akkor minek 4
Megszokta az eddigi életmódját, nem szeretne rajta változtatni 5
Már eddig is megtette, ami tőle tellett 6
Nem érdekli 7
Nincs rá ideje 8
Nem gondolja, hogy ez fontos lenne 9
A kérdezettek abszolút többsége fontosnak tartja, hogy az emberek környezettudatosan éljenek, 76 százalékuk nagyon fontosnak, 14 százalékuk inkább fontosnak tartja ezt. Szintén többségben vannak azok, akik szerint a jövőben az emberek jobban fognak figyelni a természeti környezetre. A kérdezettek 12 százaléka nagyon valószínűnek, 47 százaléka inkább valószínűnek tartja ezt, 35 százalék viszont szkeptikus a kérdésben. A pesszimisták között ismét a magasabb státuszúak, leginkább a felsőfokú végzettségűek vannak szignifikánsan felülreprezentálva.
