A Forsense 2007 második félében három országos kutatásában is vizsgálta a magyarországi televíziók híradóinak nézettségét, az elért célcsoport nagyságát, valamint az emberek véleményét a különböző híradók hitelességéről. A következő elemzés összefoglalja a három kutatás legfontosabb eredményeit.

A híradók nézettsége

2007. július hónapjában elvégzett közéleti kutatásunkon belül megkérdeztük a válaszadókat, hogy mely csatorna híradóját nézik legtöbbször. A kérdezettek csak egy híradót jelölhettek be. Az eredmények szerint a legtöbben, a teljes lakosság 35%-a legtöbbször az RTL Klub híradóját nézi.

A második legtöbb nézője az M1-M2 közszolgálati párosának illetve a TV2-nek volt, e csatornák közt nem volt szignifikáns különbség. Negyedik helyen a HírTv szerepelt, ami egyfelől talán meglepő lehet, másfelől következik abból is, hogy alapvetően egy hír csatornáról van szó, ezért rendszeresen mennek rajta a híradók, tehát sokkal hosszabb a sugárzási ideje ebből a szempontból, bár az is igaz, hogy kisebb a lefedettsége is, mint a listán előtte szereplő televízióknak. A Duna TV illetve az ATV híradójának nézettsége 2% volt.

Mielőtt részletesen megvizsgálnánk a demográfiai háttérváltozók szerinti különbségeket az egyes híradók nézői között, fontos definiálnunk, hogy az általunk vizsgált kérdés mit is mért pontosan. Az leszögezhető, hogy ez a változó nem azt jelenti, amit a hagyományos médiaelemzések szoktak érteni a híradók nézettségén, mivel azt nem vizsgáltuk, hogy naponként hány percet nézett valaki egyik vagy másik csatorna híradójából, sokkal inkább egy elérés intenzitási változót operacionalizáltunk. Tehát, hogy melyik csatorna híradója éri el legintenzívebben az embereket.

Ez nem feltétlenül párosul magas nézettséggel, hiszen elképzelhető, hogy az egyik híradó viszonylag kevés embert ér el intenzíven, de őket rendszeresen odaülteti a képernyő elé, míg a másik híradó sokkal több embert ér el, ám ezek az emberek csak keveset néznek híradót.

Ezt a hatást kiküszöbölendő megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes híradók nézői milyen gyakran néznek híradót, és ez alapján definiáltunk egy intenzitás változót, amivel súlyoztuk az eredményeinket. Az eredmények nem változtak a súlyozás hatására szignifikánsan, hibahatár közeli növekedés (2%), volt az RTL Klub és az M1-M2 híradóinak esetében.

Több demográfiai háttérváltozó is szignifikánsan befolyásolja, hogy az adott személy melyik csatorna híradóját nézi leggyakrabban. A férfiak esetében a HírTv nézettsége 2,5%-kal magasabb (13,5%), míg a nők körében 10% alatti. A nők viszont inkább nézik a TV2 híradóját (25%), mint a férfiak (17%).

Iskolai végzettség mentén nem voltak jelentős különbségek a híradók nézettségében, egyedül az egyetemet végzetteknél lehetett eltéréseket találni, ők az átlagnál magasabb arányban nézték a HírTV-t (24%), és alacsonyabb arányban a TV2 híradóit (18%).

Szintén a TV2 az, ami eltérést mutat az internet használati gyakoriság kérdés alapján. A rendszeresen internetezők alacsonyabb arányban nézik a csatorna híradóit, mint az egyáltalán nem internetezők.

A gazdasági aktivitás mentén két csoportot lehet kiemelni, akik az átlagtól eltérő híradó nézési szokásokkal rendelkeznek. Az egyik a teljes munkaidőben dolgozók, közöttük magasabb volt az RTL Klub híradójának nézettsége (43%), és alacsonyabb az M1-é (17%). A másik az (öregségi) nyugdíjasok csoportja, közöttük az M1 (27%), valamint az ATV híradó nézettségi aránya (5%!) is magasabb mint a teljes népesség körében.

A gazdasági aktivitás változó szerinti eredményekkel szorosan összefüggnek a korcsoportok alapján mértek is, miszerint az idősek (lásd nyugdíjasok), körében magas volt az ATV (4%), és az M1-M2 aránya (26%), és sokkal alacsonyabb az RTL híradóit nézők aránya (27%) a teljes populációs adatokhoz képest. A fiatal, 18-34 év közötti korcsoportban viszont az RTL ért el nagyon magas 50% körüli arányt, amiből következik, hogy ebben a korcsoportban gyakorlatilag az összes többi csatorna híradója vesztett a népszerűségéből.

A korcsoport szerinti összehasonlításnál csak egy változó függött össze erősebben a híradó nézéssel, ez pedig a pártszimpátia. A magukat FIDESZ szavazóknak vallók kevésbé nézték az M1 (14%), a TV2 (21%) és az ATV (0%) híradóit, viszont nagyon magas arányban a HírTV-t (30%). Ezzel szemben az MSZP szavazók körében az átlagosnál magasabb volt a TV2 (29%) és az ATV híradóinak nézettsége (10%), és alacsonyabb a HírTV-é (1%). A politikai preferencia mentén még egy érdekes eredmény rajzoldott ki, miszerint az MDF szavazók 45% mondta azt, hogy leggyakrabban az M1 híradóját nézi, ami talán meglepően magas szám, de itt feltétlenül óvatosan kell bánni a következtetésekkel, mivel kis esetszámokról beszélünk.

Az eddigiekből következően a politikai nézetek szerinti önbesorolás sem hozott váratlan eredményeket a híradók nézettsége kapcsán. A magukat jobboldalinak vallók körében lecsökken az M1 a TV2 és az ATV nézetsége és megnő a HírTV-é, míg a politikai paletta másik oldalán állók között teljesen ellentétesek ezek a trendek. Az RTL Klub híradójának nézettsége nem mutat változást a politikai preferencia bontásokban.

Hírműsorok, közéleti magazinok nézettsége

A Forsense szeptemberi közéleti kutatásán belül a júliusi kutatásnál részletesebben vizsgáltuk a kérdezettek hírműsor, és közéleti magazin preferenciáit. Az első kérdésünk arra vonatkozott, hogy leggyakrabban mely televíziós hírműsorokból tájékozódik az adott személy. A kérdezettek több választ is jelölhettek. Ebből következően a júliusi kutatástól több esetben eltérő eredményeket kaptunk. A nézettséget mérő változónkat úgy definiálhatjuk, hogy az egyes híradók, közéleti műsorok a 18 éves magyar lakosság hány százalékát érik el.

Bár a megoszlásokat mutató számok megváltoztak a júliusi adatfelvételhez képest, az eltérő metodológia miatt, de a csatornák híradóinak sorrendje nem különbözött, legalábbis a legnézettebb (10% feletti elérést mutató) műsorok esetében. A legtöbben az RTL híradójából tájékozódnak, ráadásul, akik ezt a műsort nézik amúgy is több TV-t néznek. A második, és a harmadik helyen az M1 híradója és a Tények című TV2 hírműsor van. Az első három műsor között gyakorlatilag nem találunk szignifikáns eltérést a nézettségben, tehát az RTL júliusi adatfelvételben mért előnye ebben a kontextusban nem volt kiolvasható. A HírTV híradója a negyedik helyre került a rangsorban, akárcsak a júliusi adatok elemzése esetében. Az 5-7 helyen holtverseny van, a kereskedelmi csatornák ismeretterjesztő sztármagazinjai (Fókusz, Aktív), és az ezektől nagyon eltérő ESTE műsor került ide az M1-ről. Amennyiben az egyes adók első két helyen végzett műsorainak nézettséggel súlyozott elérési arányát összeadjuk, már egyértelmű sorrend állítható fel a csatornák között és az így kapott eredmények nem térnek el jelentősen a leggyakoribb hírműsor nézettséget vizsgáló júliusi adatoktól (RTL KLUB 71, MTV 53, TV2 50, HírTV 30 százalék).

Az első négy helyre kerülő műsort megvizsgáltuk a demográfiai háttérváltozók bontásában is. A kialakított nézettségi változó szignifikánsan alacsonyabb volt az M1-n (41%) a nők körében, mint a férfiak körében. A településtípus változó szintén összefüggésben volt a nézettséggel, a Budapestiek esetében, akik az az RTL híradóját preferálják kisebb, 40% alatti mértékben.

A korcsoport változó elemzése hasonló eredményeket hozott, mint a júliusi adatfelvételben, tehát az M1 nagyon rosszul szerepelt a fiatalok körében, és nagyon jól az idősek körében, ahol az RTL szerepelt gyengébben a vártnál.

A legmagasabb elvégzett iskolai végzettség változó kiértékelése azonban eltérő , de nem ellentmondó eredményekhez vezetett, mint a júliusi mérés, miszerint az RTL esetében lehet csak szignifikáns eltéréseket találni, az alacsony iskolai végzettségűek többen jelölték arányaiban (52%), hogy az RTL híradójából tájékozódnak, mint a felsőfokú végzettségűek (38%).

A „kemény” demográfiai háttérváltozókból utolsóként a háztartásra jutó nettó jövedelmet vizsgáltuk. Ebben az aspektusban az M1 híradóját kell kiemelni, amelynek a legalacsonyabb 100 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők kategóriájában szignifikánsan magasabb volt a tájékoztatási aránya (55%), mint a többi jövedelmi zónában.

Ahogy azt láttuk az elemzés korábbi részében is a politikai preferencia erősen összefügg azzal, hogy ki melyik műsort nézi, melyik műsorból tájékozódik. A szeptemberben mért eredmények is alátámasztják ezt a hipotézist. Az RTL Klubbon a vártnál alacsonyabb volt az MSZP (40%) és az SZDSZ szavazók (15%!!) tájékozódási aránya. Ezzel szemben a FIDESZ szavazók kevésbé nézték a Tények (TV2) hírműsort (39%), mint a teljes népesség. A HírTV nézői egyértelműen az ellenzéki oldalról kerülnek ki, míg az ATV egyes műsorait nézők inkább a kormányoldalhoz húznak.

A nézettségen túl megvizsgáltuk azt is, hogy a megkérdezettek melyik csatorna híradóját tartják a leghitelesebb információforrásnak.

Az M1-M2 közszolgálati csatorna páros híradóját tartotta a leghitelesebbnek a 18 évesnél idősebb magyar lakosság 2007. szeptember hónapjában. Kétszer annyian tartják leghitelesebbnek, mint a második helyen álló csatornákat. Egyébként a második és negyedik helyen lévő csatornák között nincs szignifikáns különbség, tehát megközelítőleg ugyanakkora nézőserek „hisz” ezekben (RTL Klub, TV2, HírTV). Ez leginkább a HírTV-nek kedvező, hiszen a kereskedelmi csatornákhoz képest mért kisebb nézettsége ellenére nagyon jól tudott szerepelni, ebben az összehasonlításban.

Ha leszűkítjük a vizsgálati sokaságot azokra a háztartásokra, ahol lehet fogni a HírTV-t akkor a csatorna hitelességi mutatója még magasabb, eléri a 18%-ot és ezzel a második helyre jön fel, míg az M1-M2 híradója 27%-ra csökken. Azt azonban fontos kihangsúlyozni, hogy a különbség az első két helyen álló csatorna között így is jelentős (9%).

Azokat a személyeket, akik nem az M1-M2-t, az RTL-t, vagy a TV2-t jelölték be, tovább kérdeztük, hogy a három országos elérésű csatornán belül melyiket tarják leghitelesebbnek. Amikor három csatorna híradója közül választhattak a megkérdezettek továbbra is az M1-M2 híradóját tartották a leghitelesebbnek, a kérdezettek 39% mondta ezt az opciót. A második és harmadik helyen holtversenyben alakult ki a két kereskedelmi csatorna között, 19-20%-os hitelességi mutatóval, tehát a kétszeres különbség megmaradt ebben a leszűkített választási térben is a közszolgálati adók, és a kereskedelmi adók között. A válaszadók 10%-a egyik híradót sem tartotta hiteles információ forrásnak (további 13% pedig nem adott érdemi választ a kérdésre).

A kérdéseinket demográfia háttérváltozók segítségével tovább vizsgáltuk. Az első érdekes különbséget a férfiak-nők viszonylatában találtuk, miszerint a férfiak hajlamosabbak voltak mindegyik híradót elutasítani hitelesség szempontjából (13%), mint a nők (9%). Az adatok vizsgálatánál mindig a három nagy csatornára kiértékelt mutatórendszert használtuk. (Az elemzés korábbi részéből kiderült, hogy a HírTv és az ATV nézettségi adatai leginkább a pártpreferenciákkal magyarázhatók, és ez a vonal még élesebben kirajzolódik, ha a hitelességet vizsgáljuk.)

Településtípus szerinti bontásban egy különbséget érdemes kiemelni, az RTL-t a Budapestieknek „mindössze” 13%-a tartotta a leghitelesebb információforrásnak, szemben a teljes népességen beüli 20%-os arányával.

A korcsoportok vizsgálata hasonló eredményeket hozott, mint a korábbi kérdések esetében, vagyis az RTL-t a fiatalok preferálták inkább – a 18-34 éves korcsoport 30%-a tartotta hiteles információforrásnak, az 55 évesnél idősebbeknek csak 17%-a. Az M1-M2 híradójánál pont ellentétesek voltak a trendek, a fiataloknál lecsökkent a hitelességi mutató 35%-ra (azonban még ez az érték is magasabb, mint az RTL-é), míg az 55 évnél idősebbek körében felment 50%-ra a mutató értéke. Tehát az M1-M2 hitelesebb versus RTL Klub hitelesebb opciók a fiataloknál 35:30, az idősebbeknél 50:17-es értéket hozott.

Iskolai végzettség szerint teljesen ellentétes a két csatorna megítélése, tehát ahogy nőt az iskolai végzettség úgy növekedett az M1 hitelességi értéke, és ezzel arányosan úgy csökkent az RTL híradójának értéke. Ahogy a korábbi változók esetében is megfigyeltük már, a TV2 ebben a dimenzióban nem szóródott a háttérváltozók mentén.

Az alacsony jövedelműek között nem volt szignifikáns különbség abban, hogy melyik csatorna híradóját tartják a leghitelesebb információforrásnak. A közepes jövedelműek között (100-200 forint nettó családi havi jövedelem) erősebben szerepelt saját átlagos értékéhez képest az RTL Klub (28%), míg a magas jövedelműek között (200 000+) az M1-M2 (52%) szerepelt jobban.

A pártpreferencia erősen befolyásolta, hogy ki melyik híradót tartja hitelesnek. A TV2 esetében nem voltak szignifikáns különbségek, a várt értékekhez képest. Az M1-M2 híradóinál lecsökkent 40%-ra a FIDESZ szavazók körében a hitelességi mutató, míg az MSZP szavazók körében megemelkedett 54%-ra. Ezzel ellentétben az RTL Klubbot inkább preferálták hitelességi szempontból a FIDESZ szavazók (29%), mint a teljes népesség. Azonban ezekből is az következik, hogy bár kisebb a két kiemelt csatorna hitelességi mutatója közötti különbség a FIDESZ szavazók körében, mint amit a teljes népességnél mértünk, de még így is az M1-M2 híradóit tartják a leghitelesebbnek ők is.

Nézettségi és hitelességi trendek és összefüggések

Októberi aktuális közéleti kutatásunkban ismét fölmértük a lakosság véleményét a televíziók híradóinak hitelességének kérdésében, valamint megvizsgáltuk, hogy mely híradókat nézik leggyakrabban. Az elemzést az utóbbi kiértékelésével kezdjük. A kérdést július hónaphoz hasonló módon tettük fel, tehát arra voltunk kíváncsiak, mely csatorna híradóját nézik leggyakrabban a kérdezettek, tehát melyik éri el őket legintenzívebben.

Az októberi nézettségben júliushoz képest több esetben is jelentős eltérést regisztrálhattunk. A legélesebb különbség az RTL Klub esetén volt, összesen 7%-ot csökkent a nézettségi aránya. Ebből a csökkenésből a HírTv, és az M1-M2 tudott „profitálni”, ennek a két csatornának nőtt meg a mutató szerinti részesedése az „intenzív” híradó nézésben. Ha súlyozzuk az adatokat azzal, hogy ki milyen sokat néz egy nap televíziót, akkor megnövekszik az RTL aránya a legtöbbet nézett híradó arányában, tehát az RTL Klubbot választók között többségben vannak a sokat tévézők. A minden nap illetve a ritkábban híreket nézők preferenciája nem különbözik szignifikánsan a leggyakrabban nézett adót tekintve.

A hitelesnek tartott híradók értékelésében is voltak szignifikáns változások szeptember és október hónap hírműsorainak megítélése között.

Az M1-M2 hat pontot vesztett a hitelességi pontszámából, és a teljes lakosságnak a 30% helyett, 24% mondta azt, hogy az M1-M2 híradóját tartja a leghitelesebb információforrásnak, igaz ez az a csatorna első helyét nem veszélyeztette. Hitelesség szempontjából az RTL nyert a legtöbbet, hiszen négy ponttal erősödött a mutatója. Az RTL Klub teljesítménye igencsak felemás értékelést tudhat magáénak októberben, hiszen júliushoz képest csökkent az aránya a leggyakrabban nézett híradókon belül, viszont szeptemberhez képest erősödött a hitelességi mutatója.

Abban az esetben, ha csak a három legnagyobb csatorna híradója közül kellett választani a megkérdezetnek, az M1-M2 híradója megemelkedett 35%-ra (+11%), az RTL 26%-ra (+7%), és a Tények (TV2) 21%-ra (+6%). A szeptemberi adatokhoz képest ez az adatt szintén alacsonyabb az M1-M2-nél (-4%), növekedés viszont mind az RTL-nél (+6%), mind a TV2-nél (+3%), tehát az erősen átpolitizált október hónap rontott az első számú közszolgálati csatorna hitelességi mutatóján, azonban a sorrendet nem változtatta meg az adók között.

Lehetőségünk nyílt megvizsgálni a híradó választási preferencia és az adott személy leghitelesebbnek tartott híradója közti kereszt-összefüggéseket is. Az ilyen adat az M1-M2 esetében nagyon érdekes kérdésnek tűnhet, hiszen a magas hitelességi mutatóit a tapasztalatok szerint nem tudja átváltani arra, hogy ezt a híradót nézzék legtöbben a leggyakrabban. Azoknak, akik az M1-M2-t tartják a leghitelesebb információforrásnak, 65%-a mondta azt, hogy leggyakrabban az M1-M2-n néznek híradót, 12-12%-uk a két nagy kereskedelmi csatornán, és négy százalékuk az ATV-n teszi ezt legtöbbször. Az RTL-t leghitelesebb információforrásnak tartók 90%-a válaszolta azt, hogy leggyakrabban az RTL híradóját nézi, és a TV2-n belüli saját nézettségi arány is 83%-os volt. A HírTv-t leghitelesebbnek tartók a saját csatorna után (70%), leginkább az RTL Klub híradóját (15%), majd az M1-M2 és a TV2 híradóját (5-5%) nézik. Az utolsó általunk kiemelt csoport azoké, akik egyik csatornát sem tartják hitelesnek. Közöttük is az RTL van a preferencia lista legelején (37%), ezt követi a Tények (25%), és harmadik helyre az M1-M2 (20%) került. Ebből a csoportból kerül ki a híradót nem nézők többsége is.

A kutatás módszertana

A felmérések során, melyek 2007. júliusában, szeptemberében és októberében zajlottak, a felnőtt korú magyar lakosságot a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentáló 1000 fős mintákon kérdezték meg a Forsense kérdezőbiztosai CATI módszerrel. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat pedig súlyozás segítségével korrigáltuk. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3-4 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

2007. 11. 09.