A közvetlen környezet, a kérdezettek lakóhelyének átlagos megítéléséből hagyományosan jobb kép rajzolódik ki, mint az ország helyzetének értékeléséből. Az osztályzatok átlagából képzett 100-as skálán januárban a Lakóhelyi Közérzet Index (LKI) értéke 44 pont, ami gyakorlatilag azonos a 2007. decemberi adattal. A mindkét esetben értékelésre vállalkozók több mint fele (55%) jobb értékelést adott helyi szinten, mint országosan, míg ezzel ellentétes tendenciát mindössze a válaszadók 7%-ánál tapasztalni.
A lakóhely megítélésében jóval kisebbek a pártpreferencia-alapú különbségek, mint az ország helyzetének megítélésében. Az MSZP szavazói lakóhelyükre is magasabb osztályzatot adtak átlagosan (56 pont), mint ahogy a Közérzet Index esetén, de a Fidesz-szimpatizánsok 39 pontja sem marad el jelentős mértékben közepestől. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legnagyobb ellenzéki párt szavazói nagyobb eltérést mutatnak ítéletükben az országos és a helyi szint között (23 pont), mint bármelyik másik szavazói csoport.
A változás decemberhez viszonyítva egyik szavazótábor és az átlagindex esetében sem nevezhető statisztikai értelemben szignifikánsnak (+/- 1 százalékpont).
Budapest
A fővárosban az átlagos országos Közérzet Index 28 pont, míg a Lakóhelyi Közérzet index 48 pont. A legfontosabb magyarázó tényezőnek itt is a pártválasztás bizonyult, méghozzá mindkét mutató esetében, bár itt is eltérő mértékben. Az ország helyzetének értékelésekor a két nagy párt szavazói között 40 pont, míg a város dolgainak értékelésekor 24 pont volt a különbség, mindkétszer az MSZP szavazók javára (előbbi indexnél 52, utóbbinál 61 pontot adtak a szocialista szimpatizánsok). A legnagyobb eltérést az országos és a helyi szint közötti megítélésben (25 pont) ismét a Fidesz szavazói körében tapasztalhattuk.
Budapesten mind a kormányt, mind az ellenzéket a válaszolók 56%-a értékeli negatívan. A kormány munkájának folytatása mellett állók és annak leváltását kívánók aránya döntetlenre áll (38:38%). Gyurcsány Ferencet viszont még mindig többen tartják alkalmasabb miniszterelnöknek (34%), mint Orbán Viktort (31%).
Mostani kérdőívünkben az előző főpolgármester-választás két főszereplőjének támogatottságát is vizsgáltuk a budapestiek körében, Tarlós Istvánt valamivel többen (38%) tartják alkalmasabbnak a főváros vezetésére, mint Demszky Gábort (32%). Az eredmény értelmezéséhez az is hozzátartozik, hogy a fővárosban nem mutatkozik szignifikáns Fidesz-előny (22:19) az összes megkérdezett körében. Az MDF 5, az SZDSZ 3%-os, míg a megkérdezettek 50%-a nem választott pártot. A biztos részvételt ígérők körében 30% a Fidesz, 24% az MSZP támogatottsága, az MDF 5, az SZDSZ pedig 4%-os ebben a körben (12% szerint nincs olyan párt, vagy nem tudja melyikre szavazna, 25% nem árulja el elsődleges pártpreferenciáját). A biztos szavazó pártot választók körében Budapesten 47:38 arányban vezet a legnagyobb ellenzéki párt a szocialistákkal szemben.
Míg egy most vasárnapi parlamenti választáson a megkérdezett budapestiek 67%-a ígéri biztosra részvételét, a népszavazásra a fővárosiaknak csak 57%-a mondta azt, hogy biztosan elmenne (ellentétben az ország többi területével, ahol a népszavazás esetén jelezték többen részvételüket). A mindkét kérdés esetén biztos részvételt ígérő válaszadók aránya pont 50%. A népszavazási kérdések mindegyikével inkább egyetért a budapestiek többsége, itt is a tandíj eltörlésének a legalacsonyabb, a napidíj eltörlésének a legmagasabb a támogatottsága.
Módszertan
Az adatfelvételt a Forsense végezte 2008. január közepén melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg a kérdezőbiztosok CATI módszerrel. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.
