A Forsense válaszolói az energiatakarékosság, valamint a hatékony energiafelhasználás szempontjából is a pazarlás csökkentésével kapcsolatos lehetőségeket nevezték a legtöbben nagyon fontosnak, de emellett az innovatív módszereket és technológiákat is sokan preferálják. Az új technológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazását, mint legfontosabb megoldási lehetőséget a válaszolók egyötöde említette első helyen. A többség szerint az energiafogyasztás csökkentésének egyik legfontosabb módja a megújuló energiaforrások használata.

Tízből kilenc kérdezett tud segítség nélkül legalább egyféle megújuló energiaforrást, illetve az annak felhasználására szolgáló rendszert (eszközt) megnevezni. A legismertebb a napelem, a szélenergia és a napkollektor. Ezzel szemben a vízenergiát, a geotermikus energiát és különösen a biomasszát jóval kevesebben azonosítják a megújuló energiaforrások fogalmával. Utóbbi annyiból mindenképp meglepő, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés legnagyobb hányadát épp a biomassza adja.

A napelemek kiemelkedő ismertsége különösen annak tükrében érdekes, hogy az egy főre jutó telepített naperőművi kapacitás Magyarországon jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió tagállamainak zömében. Ugyanakkor ha a jövőben folytatódik Magyarországon az utóbbi évek gyorsuló ütemű növekedése, akkor e mutató tekintetében akár már a közeljövőben is jelentősen javíthatunk pozíciónkon: az EU 28 tagállama közül Magyarország volt az egyetlen, amely 2012 és 2018 között egyetlen év kivételével mindegyik esztendőben megduplázta az egy főre jutó naperőművi kapacitását.

A megújuló energiaforrások háztartási használatát legutóbbi felmérésünkben a kérdezettek 70 százaléka tekintette nagyon fontosnak. Ez esetben is a napenergia a leginkább preferált energiaforrás, de más alternatív energiaforrások említése is nőtt az elmúlt tíz évben. Mára a kérdezettek többsége már azt állítja, hogy szívesen áldozna is ilyen beruházásra. Viszont a kérdezettek mintegy fele úgy látja, hogy elvárásaihoz képest a magyar állam nem támogatja kellő mértékben a megújuló energiaforrások lakossági használatát.