Az egyre intenzívebbé váló választási hangulatban, de a voksolás pontos napjának elnöki bejelentése előtt a megkérdezettek 91 százalékában már tudatosult, hogy 2014-ben parlamenti választást rendeznek Magyarországon. Az emberek tájékozottsága a kérdésben nagyjából minden szocio-demográfiai csoportban azonos, csupán a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a falun élők körében volt jelentősebb a kérdésre válaszolni nem tudók aránya (de még e csoportokban is 10-ből 8 ember tudja, hogy idén választunk).
A Forsense által 2014. január 2-6 között végzett országos reprezentatív felmérése szerint a kérdezettek 42 százaléka úgy gondolja, hogy áprilisban, 12 százalékuk pedig, hogy májusban lesz az országgyűlési választás, a relatív többség azonban nem vállalkozott arra, hogy megnevezze a napot is. A sajtóban gyakran emlegetett április 6.-ai és május 25.-ei dátumok az összes megkérdezett kevesebb, mint 3 százalékának jutottak eszébe.
10-ből 7 ember tudja, hogy a köztársasági elnök jelöli ki a választás napját. A férfiak és a magasabb iskolai végzettségűek valamivel informáltabbak ebben a kérdésben, van ugyanakkor két csoport, ahol nagyon magas a tájékozatlanok aránya. A 18-34 éveseknek csak 43, a legfeljebb nyolc általánost végzetteknek 39 százaléka tudott csak helyesen válaszolni a kérdésre. A tájékozatlanok vagy rosszul tájékozottak zöme nem válaszolt a kérdésre, 10 százalékuk mást – elsősorban a miniszterelnököt, másodsorban a parlamentet – „ruházta fel” ezzel a joggal.
A kérdezettek kétharmada tudta, hogy Áder János még nem jelölte ki a választások időpontját, ebben a kérdésben az 55 év felettiek (72 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (71 százalék) számítanak az átlagnál kissé tájékozottabbaknak, minden ötödik kérdezett viszont úgy tudta, hogy már ismert a választás időpontja.
A kérdezetteknek közel fele gondolja úgy, hogy Áder János önállóan és függetlenül dönt a választás időpontjáról. Minden harmadik kérdezett véli úgy, hogy mások is befolyásolják döntését, 16 százalék szerint pedig az elnök csak bejelenti a választás időpontját, de nem ő dönt arról. Azt, hogy az elnöknek mekkora mozgásteret tulajdonítanak a választók, döntően befolyásolja pártpreferenciájuk: a Fidesz szavazóinak kétharmada gondolja úgy, hogy az államfő önállóan dönt a választás időpontjáról, míg a jobb és a baloldali ellenzék támogatói körében egyaránt alig több, mint egynegyed ez az arány.
Az emberek nagy többsége nem tartja kardinális kérdésnek, hogy milyen időpontban tartják a választásokat. Csupán minden ötödik kérdezett gondolja ezt fontosnak, főként az idősebbek (31 százaléka) és a Fidesz támogatói (27 százalék) szerint lényeges, hogy melyik napon lesz a voksolás. A megkérdezettek közel azonos arányban választottak az egyes válaszlehetőségek közül, ami szintén arra utal, hogy nincs kialakult konszenzus az „ideális” időpontról.
A két leggyakrabban emlegetett és egymástól legtávolabb eső két potenciális dátumnak a felmérés adatai alapján nagyjából azonos a támogatottsága. A minél korábbi időpont mellett teszi le a voksát a kérdezettek 51 százaléka, míg az uniós választással párhuzamosan, tehát májusi választásra szavazna a kérdezettek 41 százaléka.
