A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának keretében, 2009 júniusában a vezető politikusok népszerűségét vizsgálta. A közvélemény-kutatás szerint míg a Fidesz politikusainak népszerűsége nőtt, addig a szocialistáké csökkent. Pártokra vetített népszerűség
Az előző negyedévhez képest a Fidesz politikusainak átlagosan 2 ponttal nőtt a rokonszenvindexük a 0-tól 100 pontig terjedő skálán, míg az MSZP-politikusoké 1 ponttal csökkent. Eszerint a korábbi 11 pontos különbség tovább növekedett. Most átlagosan 14 ponttal népszerűbbek a legnagyobb ellenzéki párt politikusai (51 pont), mint az MSZP-sek (37 pont). Ezzel együtt tovább nőtt az ellenzéki túlsúly: a népszerűségi lista első hét helyén hat Fidesz-politikust találunk, egyetlen kivétel a második legjobb átlagosztályzattal bíró Sólyom László köztársasági elnök.
Politikusok megítélése általában
Az első negyedévi pozíciókhoz képest nem változott számottevően az országosan ismert politikusok megítélése. A politikai elit népszerűsége továbbra is rosszabb a közepesnél. Változás ugyanakkor, hogy most júniusban a népszerűségi index hat politikusnál is meghaladta a közepes értéket. Ilyet utoljára 2008 februárjában tapasztaltunk. Kósa Lajos (63 pont), Sólyom László (58 pont), Orbán Viktor (56 pont), Schmitt Pál (54 pont), Pokorni Zoltán (51 pont) és Tarlós István (50 pont) értékelése érte el vagy haladta meg az 50 pontot.
Az egyes pártok politikusainak megítélése
A népszerűségi lista utolsó öt helyét három szocialista és két SZDSZ-es politikus foglalja el. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő megítélése valamelyest javult az első negyedévi mélyponthoz képest (+3 pont), de 29 ponttal így is ő a lista utolsó helyezettje. Bajnai Gordon pozíciója miniszterelnökként tovább romlott 2 ponttal (36 pont). A változáshoz hozzájárult, hogy Bajnai ismertsége a márciusi 82 százalékról mostanra 98 százalékra emelkedett. A kormányfő a korábbinál több 5-ös osztályzatot kapott a kormányt támogató szavazóktól, ugyanakkor népszerűségi indexét lerontotta az ellenzéki tábor élesen negatív értékelése.
A korábban az élmezőnyben lévő Szili Katalin az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt három hónapnak. A politikus népszerűségéből 5 pontot vesztett, így a másodikról a nyolcadik helyre szorult vissza. Ezzel együtt, továbbra is ő maradt a legnépszerűbb szocialista politikus (48 pont).
Orbán Viktor népszerűsége – pártja politikusainál nagyobb mértékben – nyolc ponttal emelkedett az elmúlt három hónapban. A pozitív rokonszenv osztályzatok arányát tekintve a Fidesz elnökének a pozíciója a legerősebb a listán szereplő politikusok között. A teljes népesség 46 százalékától kapott 4-es vagy 5-ös osztályzatot. Kósa Lajos megítélése 2 ponttal javult. Kisebb kormánypárti elutasítottsága és a bizonytalanok körében kapott jobb osztályzatai miatt Debrecen polgármesterének átlagpontszáma továbbra is magasabb, mint Sólyom Lászlóé, így ő vezeti a népszerűségi listát. Az államfő indexe 6 ponttal javult márciushoz képest.
Fodor Gábor Szili Katalinhoz hasonló mértékű visszaesést könyvelhetett el. Az SZDSZ korábbi elnökének megítélése szintén 5 pontot romlott (37 pont), míg Demszky Gábor népszerűsége kisebb mértékben, 2 ponttal csökkent (33 pont).
Az EP-választáson való mandátumszerzés nem sokat változtatott az MDF politikusainak megítélésén. A lista középső harmadában szereplő Dávid Ibolya pártelnök indexe 41, Herényi Károlyé 38 pont. Bokros Lajos – ha nem is sokkal –, de mindkettőjüknél népszerűbb 42 pontjával. Ez nagyrészt az MSZP-szavazók által adott átlagosnál jobb értékelésnek köszönhető. Júniusra egyértelművé vált az a már korábban is megfigyelhető trend, hogy a szocialista párt támogatói közelebb érzik magukhoz az MDF politikusait, mint az SZDSZ vezetőit.
Morvai Krisztina pozícióját alapjaiban határozta meg az EP kampányban való hangsúlyos részvétel; ma már a kérdezettek mintegy háromnegyede ismeri őt. A listán szereplő két jobbikos politikus közül ő a népszerűbb, az MDF elnökével azonos, 41 pontos indexszel. Vona Gábor, pártelnök ismertsége alacsonyabb, róla a választópolgárok 55 százaléka tudott véleményt mondani, átlagos megítélése is valamivel gyengébb az EP-listavezetőnél, 38 pont. A hazai politikai élet két új szereplője osztja meg legerősebben a közvéleményt, ami határozott elutasítást jelent a kormánypárti szavazók és a bizonytalanok körében, és jelentős támogatást az EP választás után megerősödő jobboldali radikálisok táborában.
Politikusokról alkotott vélemények választói csoportok szerint
Míg a 2009. első negyedévi felmérés szerint Szili Katalin volt a legnépszerűbb az MSZP-sek körében, júniusra hárman is megelőzték őt. A volt és a jelenlegi kormányfő mellett a pártelnök is népszerűbb Szili Katalinnál a szocialista szavazók között. Bajnai Gordon (+8 pont) és Gyurcsány Ferenc egyaránt 71 pontot kaptak, míg Lendvai Ildikó 68-at. Őket követi az MSZP-szimpatizánsok körében Szili Katalin 65 ponttal (-3 pont). Dávid Ibolya rokonszenvindexe 9 pontot emelkedett (54 pont), így közvetlenül az MSZP politikusok és Bokros Lajos (63 pont) után következik a rangsorban. A szocialista szavazók a Jobbikos politikusokat kedvelik a legkevésbé, Vona Gábort 17, Morvai Krisztinát 15 pontra értékelték. Orbán Viktor pedig 19 pontot (+1 pont) kapott körükben.
A Fidesz szavazók körében Orbán Viktor továbbra is a legnépszerűbb, 4 pontot emelkedett az indexe (85 pont), a második Kósa Lajos 78 ponttal, az ő átlagosztályzata nem változott körükben. Az elmúlt egy évben egyszer sem érte el az 50 pontot a Fidesz szavazói körében a volt kormánykoalíció egyetlen politikusának népszerűsége sem, s míg tavaly év végén még Szili Katalin mellett Fodor Gábor is 40 pont felett volt, márciusra Szili Katalin maradt az egyetlen, aki elérte a 40 pontot a Fidesz-szavazók között. Ebben a hónapban hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy most már a 30-as határ az, amit Szili Katalinon kívül – aki 38 pontot kapott a Fidesz szavazóitól (-8 pont) – csak Fodor Gábor ért el, aki 30 pontot (-7 pont) kapott az ellenzéki párt szimpatizánsaitól. Az utolsó helyen Gyurcsány Ferenc áll 11 ponttal (+3 pont), a miniszterelnök utolsó előtti 19 ponttal (-5 pont). A listán szereplő MDF-es politikusok nagyjából 30 pontot kaptak a Fidesz szavazóitól, ami márciushoz képest további visszaesést jelent.
A pártválasztásukban bizonytalanok rangsora jelentősen különbözik a pártok szavazóinak értékelésétől, de inkább az MSZP-éhez áll közelebb. A bizonytalanok körében a Fidesz politikusai sokkal inkább hátrébb helyezkednek el, Orbán Viktor 38 ponttal a 13., a lista legvégére kerültek a Jobbikos politikusok, de Gyurcsány Ferenc is az utolsó előtti helyen áll (31 pont). A fideszesek közül Kósa Lajos a kivétel, aki Szili Katalin mögött a második, mindketten 50 pont feletti indexpontszámot értek el (54, illetve 52 pont) azok körében, akik nem tudják, hogy kire szavaznának a parlamenti választásokon. A harmadik helyet Bokros Lajos foglalja el (49 pont), az élmezőny további részében kevésbé megosztó pártpolitikusok állnak, sorrendben Mesterházy Attila (47 pont), majd Schmitt Pál, Sólyom László és Dávid Ibolya következik a hetedik helyen, mindannyian 46 pontot kaptak.
Módszertan
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2009. június 8. és 17. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
