A Forsense 2006. február második felében végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a Fidesz valamelyest vezet a támogatottsági versenyben az MSZP előtt. A teljes választó korú népességet reprezentáló megkérdezettek körében a két párt közti különbség a statisztikai hibahatáron belül van: 29 százaléka szavazna a Fideszre és 28 százalék az MSZP-re. A biztos szavazó és pártot is választó válaszadók csoportján belül 46 százalék választaná most vasárnap a Fideszt és 43 százalék az MSZP-t.

HARC A BIZONYTALANOKÉRT

A választói aktivitás szintje elmarad a négy évvel ezelőtt tapasztalttól. A szavazásra jogosultak 55 százaléka mondja magát biztos szavazónak, és el is döntötte már, hogy melyik pártra fog szavazni. Ennél is kisebb azoknak a biztos szavazóknak az aránya, akiknek ismert a pártválasztásuk (47 százalék). A nagy pártok szavazatszerző potenciálja egyelőre korlátozottnak tűnik. A magukat biztos Fidesz-szavazónak vallók aránya 1 millió 600 ezer és 1 millió 850 ezer között volt az elmúlt egy év során, az MSZP biztos támogatói bázisa pedig a tavaly nyári emelkedés óta 1,5-1,6 millió közötti értékeket mutat. A biztos pártbázis mérete a Fidesz számára kedvezőbb, ugyanakkor a választások időpontjának közeledtével egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy mekkora részben sikerül megnyerni a kevésbé kötődő szimpatizánsok vagy a bizonytalanok szavazatait is. Ez legalábbis két tényezőtől függ: a párttal rokonszenvezők számától, valamint ennek a körnek a mobilizálhatóságától. A potenciális szavazóbázis meghatározásakor a konkrét pártpreferenciák ismeretének hiányában kell minél pontosabban megjósolni, mekkora körből meríthet egyik vagy másik párt. Kutatásainkban több olyan kérdés is szerepel, amely indirekt módon próbálja feltérképezni a válaszadók viszonyulását az ellenzékhez és a kormányoldalhoz (a miniszterelnök-jelöltek kormányfői alkalmassága, népszerűsége, a kormány és az ellenzék munkájának megítélése, az ellenzék kormányra kerülésének kockázata). Az ilyen módon képzett kategóriák a pártok legtágabb holdudvaráról adnak képet, és ez a kép az MSZP számára tűnik kedvezőbbnek (fölső ábra). A némileg eltérő szerkezetű választói bázisok miatt különös jelentősége van a részvételi hajlandóságnak, a választók mobilizációjának. Mivel a Fidesz rendelkezik a valamivel nagyobb méretű, szűkebb értelemben vett szavazói bázissal, az alacsonyabb részvételi arány feltehetőleg neki volna kedvező. Ezzel szemben az MSZP-nek az állhat érdekében, ha a választói részvételi arány közelít a 2002-ben tapasztalthoz. A különböző közvéleménykutató intézetek által készített felmérések és az itt ismertetett kutatási eredmények is egybehangzóan arról tanúskodnak, hogy a választási kedv ma alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt a kampány hasonló időszakában, de nehéz megjósolni, hogy a kampány hátralévő egy hónapja milyen mértékben tudja erősíteni a választási kedvet. A választások kimenetelének egy másik kiemelkedő fontosságú kérdése a kis pártok szereplése. Az elmúlt hetekben itt is változás mutatkozik: mind az SZDSZ, mind az MDF támogatottsága erősödött. Az SZDSZ esetében ez azt is jelenti, hogy a párt a közvélemény-kutatási adatok szerint átlépte a parlamenti küszöböt. A kis pártok szempontjából kiemelten fontos a választási részvételi arány: alacsony részvétel mellett nagyobb eséllyel pályázhatnak a parlamenti mandátumokra. A kampány utolsó egy hónapja valamivel több mint egymillió szavazópolgár meggyőzéséről szól. A felmérés alapján ennyien vallottak úgy, hogy biztosan elmennek szavazni, de az utolsó hónapban döntik el, kit választanak.

2006. 03. 10.

Megosztott budapestiek

A Századvég és a Forsense által végzett márciusi közvélemény-kutatás szerint a budapestiek valamivel jobbnak látják az ország helyzetét, mint a teljes magyar lakosság. A megkérdezettek egytől ötig terjedő skála segítségével válaszoltak arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint "hogyan mennek ma a dolgok az országban", illetve lakóhelyükön. Az értékelések átlaga egy 100 fokú skálára kivetítve 45 pont, ami 7 ponttal magasabb egy február közepén végzett országos felmérésünk hasonló kérdésére kapott eredményénél. A kifejezetten jó, négyes vagy ötös osztályzatot adók aránya 22 százalék, mintegy duplája az országos adatnak, ugyanakkor a közepesnél rosszabb jeggyel osztályozók aránya – 31 százalék – alacsonyabb a teljes lakosságot reprezentáló értéknél.

A két nagy párt szavazóinak értékelése igen nagy eltérést mutat. A fideszesek átlagos értékelése 26 pont, az MSZP-seké pedig 59 pont, ami azt jelenti, hogy a fővárosból nézve erősebben határozza meg a pártszimpátia az országról alkotott véleményt.

A saját lakókörnyezet megítélése jobb képet mutat, mint az országé. Az értékelések átlaga fővárosi szinten 58 pont, azaz 13 ponttal magasabb, mint az országos helyzet megítélése. Az MSZP-szavazók átlagos értékelése 65 pont, a Fidesz-pártiaké 47 pont, a bizonytalan pártválasztásúak átlaga kissé alacsonyabb a teljes fővárosi értéknél, 56 pont.

Az elmúlt négy év változásainak megítélése még jobban megosztja a fővárosiakat. A Fidesz-szavazók 78 százaléka szerint rosszabbul mennek a dolgok az országban, mint négy évvel ezelőtt, az MSZP-sek 74 százaléka szerint jobban, a bizonytalanok 60 százaléka szerint pedig nincs változás. Ebből az látszik, hogy a budapestiek körében – mivel több a kormánypárti szavazó – többen tapasztaltak javulást az elmúlt négy év alatt (41 százalék), mint ahányan romlást (28 százalék). A saját lakóhely megítélésében nincs ekkora eltérés, a Fidesz szavazóinál a stagnálás a leggyakoribb válasz (47 százalék), és valamivel több mint egynegyedük tapasztalt romlást, míg az MSZP-sek 58 százaléka szerint történt javulás, egyharmaduk szerint nincs változás, és alig akad körükben, aki romló tendenciát tapasztalt volna.

A Forsense által megkérdezett fővárosiak több mint 70 százaléka azt állítja, hogy biztosan az urnához fog járulni április 9-én. A biztos résztvevők 83 százaléka saját állítása szerint már el is döntötte, melyik pártra kíván szavazni.

Az összes megkérdezett fővárosi 33 százaléka szavazna most vasárnap az MSZP-re, 22 százalék a Fideszre, 7 százalék az SZDSZ-re, 4 százalék az MDF-re.

A biztos szavazó pártválasztók közt 49 százalék az MSZP támogatottsága, 35 százalék a Fideszé, 9 százalék az SZDSZ-é és 4 százalék az MDF-é (4 százalék más pártot támogat, elsősorban a Centrum Pártot és a Harmadik Utat).

A megkérdezett fővárosiak egyharmada vár szocialista győzelmet, 19 százaléka pedig a Fideszét. A fideszesek valamivel kevesebb, mint fele biztos saját pártja győzelmében, az MSZP szavazóinak pedig 62 százaléka várja pártja diadalát. Míg országosan hasonló mértékű a két nagy párt elutasítottsága, a fővárosiak körében többen vannak, akik biztosan nem szavaznának a Fideszre (31 százalék), mint ahányan az MSZP-re nem voksolnának soha (21 százalék). Az SZDSZ-t elutasítók aránya is magas (20 százalék), az MDF-re viszont csupán 11 százalék nem voksolna.

2006. 03. 23.

Politikusok népszerűsége

Utoljára januárban vizsgáltuk a politikusok népszerűségét. Mostani felmérésünk nem mutat jelentős eltérést a január közepi eredményekhez képest.

A legnagyobb – és statisztikai értelemben véve egyedül szignifikáns – változást a köztársasági elnök népszerűsége mutatta: 3 ponttal csökkent, de ezzel együtt továbbra is ő messze a legnépszerűbb politikus. 1-2 pontos csökkenést mutat a népszerűségi index Szili Katalin, Lendvai Ildikó, Kósa Lajos, Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Áder János esetében, míg az egyetlen – igaz, nem szignifikáns – emelkedést Kuncze Gábornál láthatjuk.

A politikusok népszerűségét vizsgáló listánkon az elmúlt hónapban szerepelt először Kósa Lajos és Semjén Zsolt, mindkettőjük ismertsége meglehetősen alacsony, és az értékelésre vállalkozók aránya még valamivel kisebb is most, mint januárban.

Kósa Lajos esetében a megkérdezettek 54%-a vállalkozott osztályozásra (-1 százalékpont), Semjén Zsoltnál pedig 42% (-4 százalékpont). A többi politikus esetében megközelíti vagy meg is haladja a 90%-ot az értékelők aránya.