A politikai véleménykutatás egyik területe a politikai közbeszéd megjelenése az emberek személyes kapcsolataiban. Az emberek közötti politikai véleménycsere kapcsán feltételezhető egyfajta bizalmi kapcsolat, hiszen az emberek politikai nézetei egyike a leginkább kényes kérdéseknek a mai Magyarországon. A kutatás során egyrészt a különböző társadalmi csoportok politikai kapcsolathálójának nagyságát, kiterjedtségét, és megoszlását vizsgáltuk, másrészt a politikai homofília jelenségét (miszerint az emberek elsősorban, olyanokkal beszélnek a politikáról, akikkel hasonlóak a pártszimpátiáik) tanulmányoztuk. A témában Kmetty Zoltán a Szociológiai Műhely keretében tartott előadást, melynek végén néhány példa erejéig kitért arra is, hogy a politikai elemzések során még hogyan lehet felhasználni a hálózatkutatási módszereket.
Az elmúlt időben több olyan kérdőíves felmérés is készült, melynek segítségével a vallásosság változásának magyarországi trendjei nyomon követhetők. Az elemzés során a vallásosságot, mint többdimenziós jelenséget vizsgáltuk, amelynek három különböző aspektusa a vallásos hit, vallásgyakorlat és vallási identitás. Emellett a vallásosságot és annak változását az életkor szempontjából demográfiai és kohorsz hatás szerint is tanulmányoztuk. Az elemzésben az Európai Értékrend-vizsgálat (EVS) 2008-as és az azt megelőző két körének adatait, az Egyház és Vallás (C&R Study) 2008-as magyarországi felmérésének eredményeit és az Aufbruch vallásszociológiai kutatássorozat 2007-es eredményeit használtuk fel (előbbi két kutatást a Forsense végezte). A tanulmányban olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy Magyarországon hogyan alakult az elmúlt években az individualizálódó vallásosság és az intézményes keretek között zajló vallásgyakorlat. Az individuális vallásosság keretein belül a világértelmezés formáját és az alapvető elvek vallási eredetét tanulmányoztuk.
Az őszi politikai évnyitót követően jelentősen változott a politikai pártok támogatottsága. Míg a Fideszt egyértelműen kedvezően érintette a politikai napirend sűrűsödése, addig a szocialisták, illetve a kormány veszítettek támogatottságukból. Igaz ez személyesen a miniszterelnökre is, aki Orbán Viktorral szemben komoly hátrányban van a miniszterelnöki alkalmasság megítélését illetően.
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának keretében, 2009 szeptemberében a vezető politikusok népszerűségét vizsgálta. A szocialista politikusok megítélése némiképp javult az elmúlt időszakban, de a fideszesekhez képest az MSZP reprezentánsai még így is népszerűtlenebbnek számítanak.
Az évről évre egyre többeket érintő parlagfű-allergiában szenvedők remélhetőleg nemsokára teljesen fellélegezhetnek, hiszen az első fagyok közeledtével lassan véget ér az idei pollenszezon, azonban érdemes visszatekinteni arra, hogy mit gondoltak az emberek a szezon derekán az allergiás megbetegedésekről és azok okozóiról. A Forsense szeptemberben 1000 embert kérdezett meg a témában.
A nyár elején mért értékekhez képest valamelyest emelkedett a lakossági hangulat változását mérő Közérzeti Index értéke. A 100 fokú skálán mért 26 pontos szeptemberi érték 3 ponttal volt magasabb, mint júniusban, és 5 ponttal a márciusi adatokhoz képest.
A Századvég és a Forsense szeptember eleji kutatása szerint továbbra is jelentős a különbség a két legnagyobb párt támogatottságában. Rajtuk kívül csupán egy politikai erőnek, a Jobbiknak van esélye az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére.
A magyar lakosság nagy része tisztában van a globális felmelegedés problémájával, több mint kétharmaduk egyetért azzal is, hogy a Föld jelenlegi természetes felmelegedési korszakának ütemét és nagyságát az emberi tevékenység növeli. A globális felmelegedés okozta környezeti problémák megoldásában a lakosság szerint leginkább a nemzetközi szervezetek, a vállalatok és az állam játszhatnak nagy szerepet, míg saját maguk csekély mértékben – derül ki az energiainfo.hu és a Forsense közös, ezer fős mintán végzett felméréséből.
2009. július folyamán ismételten az érdeklődés középpontjába került az energiabiztonság kérdése. Egyfelől az újabb orosz-ukrán gázvita, másfelől a kormányfő Nabucco vezeték támogatását deklaráló nyilatkozata nyomán. Éppen ezért éreztük fontosnak, hogy empirikus úton teszteljük a felnőtt korú lakosság véleményét a témában. Eszerint a magyar társadalom többsége a Nabucco megépítését támogatja a Déli Áramlattal szemben és az állami kézben lévő energetika cégek privatizációjával szemben foglalt állást.
A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjának 2009. júliusi adatfelvétele szerint ellentmondásos a viszonyunk az Unióhoz, sokan ugyanis úgy gondolják, hogy vannak olyan területek ahol Magyarország a csatlakozás által hátrányos helyzetbe került.
