A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. április 7. és 14. között, melynek során 504 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került megkérdezésre CATI módszerrel a miniszterelnök lemondásával és a leendő kormányfő személyével kapcsolatos kérdésekről. Ahol lehetőség nyílik rá, ott a Gyurcsány Ferenc távozásának bejelentését közvetlenül követően hasonló kérdésekkel végzett kutatás eredményeivel is összehasonlítást teszünk.

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2009. április 7-17. közötti adatfelvétele szerint Gyurcsány Ferenc lemondása és Bajnai Gordon miniszterelnöki jelölése nyomán nőtt a két nagypárt támogatottsága közötti különbség. A Jobbik a biztos szavazó pártválasztók körében elérte a parlamenti bejutási küszöböt.

A Forsense 2009 márciusában végzett országos közvélemény-kutatásában tavaly december után ismét szerepeltek a pénzügyi- és hitelválságra vonatkozó kérdések. A válaszokból kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a válság hatásait immár az egész társadalom érzi.

A Forsense 2009 januárjától rendszeresen kérdezi az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos lakossági ismereteket és véleményeket. A márciusi felmérésben 1000 fő megkérdezésével már vizsgálta a parlamenti pártok és a Jobbik EP-listavezetőinek ismertségét és népszerűségét is.

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2009. március 16-23. közötti adatfelvétele szerint csökkent a szocialista és a nőtt a legnagyobb ellenzéki párt politikusainak népszerűsége. A tetszési index csúcsán Kósa Lajos, a legalján Gyurcsány Ferenc kapott helyet.

Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a katolikus, a református és az evangélikus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította. A Forsense 2009 februári közvélemény-kutatásában 1000 főt kérdezett meg a Biblia éve eseménysorozatról.

A politikai-közéleti tárgyú közvélemény-kutatásaink alapján a 2008-as esztendőről szóló írásunknak a „népszavazás és válság” címet adtuk, hiszen ez a két fogalom foglalja össze legtömörebben az évet. A válság ebben a kontextusban kettős jelentéssel bír: az év első felére az SZDSZ kilépése nyomán kialakult kormányválság, a másodikra pedig a nemzetközi hitelválság hatásai nyomták rá bélyegüket. Érdekes módon a két eltérő válságjelenség sok szempontból egymással ellentétes változásokkal járt együtt a politikai közvéleményben, s ily módon a 2008-as esztendő egyértelműen két részre tagolható. Az év első felét a vizitdíj, tandíj, korházi napidíj megszüntetéséről szóló népszavazás és kampány illetve utóhatásai, mindenekelőtt a kormánykoalíció felbomlása határozta meg. A Fidesz által támogatott népszavazás sikere, majd a szabad demokraták távozása nyomán a két nagy párt támogatottsága közti különbség páratlan méretet öltött. A nyáron azután kiderült, hogy – legalábbis rövidtávon – működőképes a kisebbségi kormányzás, a külső szemlélő számára „minden maradt a régiben”. A politikai turbulenciák lecsillapodása után a korábbi erőviszonyok felé mozdult a politikai közvélemény.

A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. március 16. és 26. között, melynek során 1055 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A miniszterelnök március 21-én, a felmérés félidejénél jelentette be lemondását.

A Forsense közvélemény-kutatást végzett a könnyűzenével kapcsolatos hallgatói elvárásokról és véleményekről a rádiózásban. A felmérésből kiderül, hogy a lakosság 71 százaléka szerint jó dolog, ha egy könnyűzenei adó gyakran sugároz vadonatúj zenéket, amelyeket még sehol nem adtak, közel kétharmada fontosnak tartja azt is, hogy a közpénzből finanszírozott rádió játsszon magyar zenét.