Az utóbbi években több jelentős értékrend kutatás is arra az eredményre vezetett, hogy a környezetvédelem, mint univerzális érték egyike a leginkább fontosnak tartott értékeknek Magyarországon. A European Social Survey (ESS) adatfelvétel magyarországi eredményei szerint a környezetvédelmet a magyarok fontosabbnak értékelik, mint a szabadságot, vagy akár az egyéni boldogulást az életben. Az elméleti fontossággal szemben azonban a gyakorlatban sokszor kerül hátulra, akár leghátulra is a környezetvédelem fontossága, az egyéni és közösségi döntési preferenciákban. A Forsense 2008. augusztusi közvélemény-kutatása a környezettudatos életmóddal és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos attitűdöket járta röviden körbe, az eredmények további segítséget jelenthetnek a magyarok környezethez való viszonyulásának megértésében.
A Forsense egy korábbi, 2008 októberi kutatásában Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról készített felmérést. A magyarok többsége jónak látta az ország kapcsolatát Ausztriával, Horvátországgal illetve Szlovéniával, közepesre értékelték viszonyunkat Ukrajnával, Szerbiával és Romániával, és kifejezetten rossznak ítélték meg a magyar-szlovák kapcsolatot. A Forsense novemberi 1000 fős omnibusz kutatása azt vizsgálta, hogy mely európai nemzeteket tartják a magyarok rokonszenvesnek. A kérdésre legfeljebb három választ adhattak a kutatásban résztvevők és fontos volt a válaszok sorrendje is.
A 2008 decemberében végzett politikusi népszerűségmérésünk eredményei szerint legutóbbi, júliusban elvégzett hasonló felmérésünk óta a Fidesz politikusainak átlagosan 4 ponttal csökkent a rokonszenvindexük a 0-tól 100 pontig terjedő skálán, míg az MSZP-politikusoké gyakorlatilag stagnált. Ily módon már nincs szignifikáns eltérés a két nagy párt politikusainak átlagos népszerűsége között: az MSZP esetében 43 pont ez az érték, a Fidesz esetében pedig 45 pont. Ezzel együtt a népszerűségi lista első tíz helyéből haton továbbra is Fidesz-politikust találunk, és csak két MSZP-st (Szili Katalint és Kiss Pétert).
A jó magyar pálinkának nincsen párja. Különös igaz ez 2002 július elsejétől, mert ekkor vált Hungaricummá a pálinka (így leírva). Ettől kezdve négy osztrák tartomány kivételével, csak Magyarországon, helyi gyümölcsből, szigorú szabályok betartása mellett készülhet pálinka.
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett december 2. és 12. között, melynek során 1008 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
A Forsense és a Századvég közös választáskutatási programjának keretében 2008 novemberében 1000 fős mintán a pénzügyi válsággal kapcsolatos intézkedések fogadtatását vizsgálta.
A Forsense 2008 novemberében végzett országos közvélemény-kutatásában – az előző hónaphoz hasonlóan – a globális pénzügyi- és hitelválságra vonatkozó kérdések is szerepeltek. A válaszokból kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a válság valós és előre jelzett hatásai fokozatosan hatják át a közvéleményt, a társadalom egyre nagyobb része érintettnek érzi magát. Nőtt a jövővel kapcsolatos borúlátás, a válaszokból kiderül, hogy a devizahitellel rendelkezőket érintik meg legintenzívebben a következmények.
2008. november 14-15. között rendezték meg Veszprémben, a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciáját, „Tudásjavak áramlása a közép-kelet-európai régióban a rendszerváltást követően” cimmel. A konferencián a Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet munkatársai is részt vettek.
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett november 10. és 19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került lekérdezésre CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio–demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
Ha választanunk kellene, talán a „ 2007 stabilizálódó preferenciák – erodálódó kormányzati támogatottság” cím jellemezné leginkább a politikai közvélemény változását, illetve változatlanságát. A 2007-es évből sokkal nehezebb kiemelni olyan meghatározó politikai eseményt, vagy eseményeket, amelyek mentén egyértelműen tagolni lehetne a politikai közvéleményben tapasztalható mozgásokat. Drasztikus változások helyett stagnálás vagy lassú változás, és a politikával szembeni általános elutasítás kísérte végig a teljes esztendőt. Elemzésünkben a közvéleményben 2007-ben zajló folyamatokat tekintjük át, aminek a Forsense és a Századvég közös politikai közvélemény-kutatásai szolgálnak alapjául, melyek legalább havi rendszerességgel vizsgálták a politikával kapcsolatos vélekedéseket. Az általános politikai preferenciák éves trendjeinek elemzése mellett kiemeltünk az év történései, fontos témái közül néhányat, amelyekre vonatkozóan szerepeltek kérdések kérdőíveinkben. Felméréseink 600–1500 fő közötti mintákon, a felnőtt magyar lakosság körében, CATI-módszerrel, standard omnibusz kérdőívekkel készültek.
