A Forsense havi országos adatfelvételeiben rendszeresen szerepel egy kb. 250 fős budapesti alminta. A 2008. január és 2008. szeptember között lekérdezett alminták összevonásával kialakult egy 1816 fős fővárosi minta. Elemzésünkben ezen az összevont mintán vizsgáljuk meg a politikai preferenciákat és a politikusi alkalmasság kérdéseit különböző szocio-demográfiai illetve területi alapú megoszlásban, továbbá az adatok időbeli, negyedéves változásait is bemutatjuk.
A Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet és a HDI Consulting közös kutatási programjában 2008. januártól vizsgálja rendszeresen a Forsense lakossági adatfelvételeiben a kérdezettek általános élethelyzetével és a településük fejlődésével kapcsolatos véleményét, valamint az Európai Unióból érkező források lakossági fogadtatását.
2008. szeptember 1.-5. között rendezték meg Nápolyban (Olaszország), a 7. Nemzetközi Társadalomtudomány módszertani konferenciát. A rangos nemzetközi konferencián a Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet munkatársai két előadással is részt vettek.
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008. augusztus 11. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008. október 8. és 21. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy lett megkérdezve CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
Rég nem válaszoltak olyan sokan az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeire vonatkozó kérdésre, mint az októberi felmérésben. A kérdezettek 82%-a tudott legalább egy választ adni, ami másfélszerese a szeptemberi válaszaránynak (55%). A hirtelen emelkedést természetesen a pénzügyi- és hitelválság és annak magyarországi hatásai váltották ki, a válaszok döntő része erre vonatkozott, még ha olyan közvetett formában is, mint a nemzeti csúcs esetében. A válság eluralkodását a közbeszédben jól mutatja, hogy szeptemberben még csupán egy téma volt az említettek között, egy hónappal később viszont a válaszadók nagy többsége (70%) ezt nevezi meg első helyen. A téma elterjedésének sebességére következtethetünk abból is, hogy a három lehetséges említést együttvéve az adatfelvétel első napján még 16%, addig az utolsó napra már 94% nevezett meg a válsággal kapcsolatos eseményt a legfontosabb témaként az összes megkérdezett körében. Emellett a központi téma mellett sokan említették még a budapesti NATO-csúcsot, az MDF-frakció ügyét illetve a lehallgatási ügyet és a monori vonatbalesetet is.
A Forsense 1000 fő megkérdezésével kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a globális hitelválság Magyarországot érintő hatásairól. Az alábbiakban az ezekre adott válaszok eredményeit ismertetjük, s ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást is végzünk az amerikai Gallup Intézet hasonló témában végzett kutatásainak eredményeivel. Az amerikai adatok csak tájékoztatásul szolgálnak, a közvetlen összehasonlítás természetesen nem lehetséges, hiszen míg nálunk jelenleg csak a válságra utaló jelek tapasztalhatóak, addig az USA-ban ez a folyamat már jóval korábban kezdődött, és az ott élőket közvetlenül érinti annak hatása.
A Forsense és a Századvég 2008. szeptember 15. és 23. között végzett országos közvélemény-kutatásában egyes tipikus politikusi tulajdonságokra vonatkozó kérdések segítségével vizsgálta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor imázsprofilját. Félévente rendszeresen végzett felmérésünk célja azoknak a jellemzőknek a meghatározása, melyeket a választók a két politikusra nézve jellemzőnek tartanak. A helyzetképen túl az utoljára idén márciusban végzett hasonló felmérésünk eredményeivel történő összehasonítás az imázsprofil változására is rávilágít.
Az elmúlt időszakban élénk vita alakult ki a libatöméssel kapcsolatban. A Négy Mancs osztrák/francia alapítvány elérte, hogy Németországban és Ausztriában bojkottot hirdettek egyes áruházláncok a magyar libamáj ellen. A nehéz helyzetben lévő magyar termelőket valószínűleg megmenti az a kompromisszumos javaslat, ami engedélyezné a kacsák és libák tömését, cserébe a termék csomagolásán ezt jelölni kellene. Az élénk társadalmi párbeszédet kiváltó probléma kapcsán a Forsense 2008. szeptember végén 1000 fő körében végzett telefonos közvélemény-kutatást.
A Századvég és a Forsense 2008. szeptember 15. és szeptember 23. között végzett politikai témájú közvélemény-kutatást. Az adatok azt mutatják, hogy némiképp növekedett az MDF támogatottsága, viszont az SZDSZ az új vezetéssel egyelőre képtelen elmozdulni a mélypontnak számító 1 százalékos támogatottságról. A válaszadók többsége egy most vasárnapi országgyűlési választásokon Fidesz győzelmet jósolna.
